Az 50 éves Cecilia Malmström a szabadkereskedelem híve, és a zöldebb kereskedelem biztosa. Azt mondja: itt az ideje, hogy egy nő kerüljön egy európai intézmény élére, bár ő felhagy a politizálással.
Ő vezeti a kemény tárgyalásokat az unió részéről a régi kereskedelmi partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, és az újakkal is, például Kínával. Vendégem Cecilia Malmström, az unió kereskedelmi biztosa. A brexit szünetében találkoztam vele itt, Firenzében, az Európa számára kulcsfontosságú pillanatban – indította a beszélgetést Elena Cavallone, az Euronews riportere.
– Malmström biztos, köszönöm, hogy velünk tart. Ön felel a kereskedelemért. Talán ez a legnehezebb feladat, hisz ezzel a Trump-kormányzattal is tűzvonalba került. Vajon az Európai Unió még mindig megbízható partnerként tekint az Egyesült Államokra?
– Másodpercenként kereskedünk az Egyesült Államokkal, tehát valóban kereskedelmi partnerek vagyunk. A kereskedelemnek egyszerűbbnek kellene lennie, hisz gyakorlatilag az egész világgal egyezményeket kötöttünk. Volt, akivel kényszer nyomására; volt, akivel tárgyalások útján. Természetes lenne, ha Amerikával is lenne egyezményünk. A körülmények azonban egy kicsit megváltoztak a régi transzatlanti partnerség óta. Még mindig tehetünk valamit a megrendült bizalom visszaszerzéséért. Meggyőződésem, hogy a kölcsönös haszon reményében helyreállhat a kereskedelem – véli Cecilia Malmström.
– Már-már rendeződni látszottak az Egyesült Államok és az unió közötti kapcsolatok, amikor az Airbus kontra Boeing eset újraszította a feszültségeket. Az unió ugyanis 12 milliárd dolláros vámmal sújtaná az amerikai exportot. A 14 éve tartó vita az állami támogatásról alááshatja a két partner tavalyi júliusban elért fegyverszünetét?
– Reméljük, hogy nem kell vámot kivetni egymás termékeire. Mint mondta, 14 éve tart az ügy. Ez alatt az idő alatt megannyi vizsgálat folyt. Ezek kimondták, hogy az unió és az Egyesült Államok egyaránt néhány dologban hibázott. Jogunk lenne tehát vámot alkalmazni egymással szemben, noha a legjobb az lenne, ha ezt nem tennénk. Ehelyett le kellene ülnünk, és megbeszélnünk, miként oldhatjuk meg a kérdést a jövőben. Miként szabályozhatjuk a repülőgépgyártás támogatását az egész világgal szemben? Ezt javasoltuk az Egyesült Államoknak, mert úgy gondoljuk, hogy kölcsönösen káros lenne, ha egymással szemben vámot alkalmaznánk. Bízom tehát abban, hogy tárgyalásokkal megoldást találunk.
– Az unió keleten szorosabb együttműködésre törekszik Kínával. Az unió Kínára közeli partnerként vagy vetélytársként tekint?
– Tulajdonképpen mindkettő. Kína sok téren partner lehet. Együttműködünk például a kutatásban, a környezetvédelemben. Megpróbáljuk előmozdítani a kereskedelmet is. Egy beruházási megállapodásról tárgyalunk, miközben azt is közöltük Kínával, hogy tisztelniük kell a nemzetközi szabályozást és a többoldalú szabványokat. Ők ugyanis annyira támogatják cégeiket, hogy azok dömpingáron árasztják el termékeikkel a nemzetközi piacot. Ez káros a gyártókra és a fogyasztókra nézve szerte a világon. Bízom abban, hogy Kína nagyobb felelősséggel viszonyul a többoldalú szabályozáshoz. Ez Kínának is hasznára válna.
– Maradjunk keleten, de Japánnál, amellyel az unió szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. Ez a világ legnagyobb volumenű kereskedelmi megállapodása. Milyen üzenete van mások számára?
– Ezzel elsősorban Európának és Japánnak üzenjük, hogy együttműködni akarunk. A kereskedelmi megállapodással eltöröljük a vámokat, megnyitjuk a piacainkat, megannyi téren együttműködünk, miközben kiállunk – és ez az üzenetünk a világ felé – kiállunk tehát a protekcionizmus ellen, megkönnyítjük a kereskedelmet, javítjuk a kis- és közepes vállalatok munkakörülményeit. Erre összpontosítunk. Arra törekszünk együtt, hogy megerősítsük a Kereskedelmi Világszervezetet és más nemzetközi szervezeteket. Ez egy fontos üzenet a protekcionizmus korában.
– Pontosan. Ön több szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásában is részt vett. Ezek egyike-másika globalizáció-ellenes tiltakozásokat váltott ki, és a populista-protekcionista mozgalmakat tüzelte. Hogyan védi a szabadkereskedelem szellemét azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy magukra maradtak a globalizációban?
– Megbízatásom alatt sokat foglalkoztunk azokkal, akiknek megingott a bizalma a kereskedelmi politikában, vagy kiábrándultak a globalizációban. A kereskedelem jó dolog. Munkahelyeket teremt, jóval többet, mint amennyi egyébként megszűnne. Megpróbáltuk ebbe bevonni az embereket is. Meghallgattuk őket. Munkánkról részletesen beszámolunk. Mi vagyunk a világ legátláthatóbb kereskedelmi partnere. Azt hiszem, hogy az eltelt években kevesebben tiltakoztak a kereskedelem ellen, mert sokakat bevontunk a kérdésbe. Ráadásul a kereskedelem a kisvállalatok javát szolgálja.
– A következő nagy kihívás a klímaváltozás. Az ön hazájában, Svédországban egy fiatal aktivista, Greta Thunberg arra szólította fel a politikusokat, hogy tegyenek lépéseket a klímaváltozás következményei ellen. Mit tehet az unió annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelem ne fokozza a klímaváltozás kihívásait, és választ adjon az Európa jövőjével kapcsolatos aggodalmakra?
– Nagyon is oda kell figyelnünk Gretára, és arra a sok millió fiatalra, akik elvárják tőlünk, hogy tegyünk többet. Igaz, sokat tettünk az unióban. Mi vagyunk talán a világ legtudatosabb környezetvédelmi tömörülése, de még többre vagyunk képesek. Ez lesz a következő bizottság, parlament és tanács legnagyobb kihívása. Partnereinkkel arra törekeszünk, hogy megteremtsük a fenntartható fejlődés feltételeit, hogy zöldebbé tegyük a kereskedelmet, hogy együttműködjünk a kutatásban, hogy fejlesszük a környezetbarát szállítást – a termékeket ugyanis szállítani kell. A kereskedelem nem képes mindenre, de részében igen. Tavaly óta kereskedelmi megállapodásaink sokkal zöldebbek, és ez folytatódni fog.
– A közelgő európai választások után a szélsőjobb európai pártok megerősödhetnek. Vajon veszélyeztethetik az európai elképzeléseket?
– Való igaz, hogy – különösen a szélsőjobb – több helyet szerezhet az Európai Parlamentben. Nem lesznek többségben, és valószínűleg frakciót sem lesznek képesek alakítani – mert egymást sem kedvelik. Kétségtelen azonban, hogy megnehezíthetik a törvényalkotást a jövőben. Erre oda kell figyelni. Ezért is fontos, hogy mindazok az európaiak, akik talán úgy gondolják, hogy az Európai Unió nem tökéletes – és természetesen nem is az – de akik abban egyetértenek, hogy ez a közös kihívások megoldásának útja, azok tömegesen szavazzanak az Európai Parlament összetételére.
– Sokan hajtogatják, hogy az európai intézményeknek közeledniük kellene azokhoz a polgárokhoz, akiket képviselnek. Eljött vajon az ideje, hogy egy európai intézmény élére egy nő kerüljön?
– Valóban végső ideje, és régóta várunk már erre. Federica Mogherini főbiztos nő, és ez jó. Lenyűgöző munkát végez. De való igaz: eljött az ideje, hogy az Európai Tanácsot vagy az Európai Bizottságot egy hölgy irányítsa.
– Ön egymás után kétszer volt uniós biztos: először a belügyért felelt, most a kereskedelemért. Harmadszor is pályázik?
– Nem, végképp nem. Felhagyok a politikával, egészen másutt folytatom.
– Köszönöm, hogy a vendégünk volt.
– Én köszönöm a lehetőséget.