NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Nem mondjuk, hogy a brazil kormányban csupa lángelme van" - interjú Eduardo Bolsonaróval

"Nem mondjuk, hogy a brazil kormányban csupa lángelme van" - interjú Eduardo Bolsonaróval
Írta: Károly Szilágyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A brazil kongresszus külügyi bizottságának elnöke azért jött Budapestre, hogy megtanulja, hogyan kell elbánni Sorossal.

HIRDETÉS

Euronews: Kereskedelmi, kulturális és felsőoktatási ügyekben tárgyalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel. Ezek konkrét megállapodással jártak, vagy előkészítő megbeszélések voltak?

Eduardo Bolsonaro: Ezek előkészítő tárgyalások voltak, képviselőként nem is vagyok felhatalmazva arra, hogy aláírjak bármiféle nemzetközi szerződést. Erre felhatalmazva csak az elnök van, illetve a külügyminiszter, aki a napokban fog érkezni. Viszont én, mint a külgazdasági és védelmi bizottság elnöke a brazil kongresszusban, abban fogok tudni segíteni, hogy amikor a kongresszus elé kerülnek ezek a témák, akkor sokkal gyorsabban sikerüljön ezeket megtárgyalni. A témák, amikről beszéltünk, főként a vízgazdálkodás, víztechnológia, katonai technológia, és ami nagyon fontos, a felsőoktatás és kutatás, a brazil-magyar cserediák programok, ezek mind arra lesznek jók, hogy a két ország közötti kapcsolatok elmélyítsék.

Említette a vízgazdálkodást. Itt milyen együttműködési lehetőségek vannak? Mik a brazil prioritások?

Mint már említettem, nekem nincs semmilyen jogom szerződést aláírni, ezek is előkészítő beszélgetések voltak. De mindenről, amit itt tanultam, azokról tájékoztatom a külügyminisztert, aki két héten belül érkezik Magyarországra, hogy ő már sokkal jártasabb legyen ezekben a témákban, és tudja, miről van szó. Ezek a találkozók igazából erre voltak jók.

Innen Olaszországba megy, Matteo Salvini belügyminiszterrel találkozik. Ott mik lesznek a témák?

Mivel a húsvéti szünet alatt lesz ez a látogatás, ez tulajdonképpen egy udvariassági látogatás lesz. Salvini miniszter és Jair Bolsonaro elnök politikája között nagyon sok a hasonlóság, ezért is megyek Olaszországba. Valamint azért is, mert Cesare Battisti terrortámadásának egyik túlélőjével, Alberto Giorgianival is találkozni fogok, aki lebénult az akció következtében. Ezt a terroristát befogadták Lula (Luiz Inácio Lula Da Silva - a szerk.) elnöksége idején, ő Bolíviába szökött, de szó esik majd a kiadatásáról is.

A politikai kérdéseken túl még kulturális kérdésekről is szó lesz majd, hiszen nagyon fontos, hogy a kulturális marxizmus ellen közösen küzdjünk. Úgy veszem észre, hogy Olaszországban is ezeket a nézeteket vallják. Brazília és Olaszország között kicsit kihűltek a kapcsolatok, az előző kormány alatt, ezt a viszonyt szeretném ezzel a látogatással felmelegíteni, és közelebb hozni egymáshoz a két országot.

Sajtótájékoztatóján azt mondta, szeretné megtanulni, hogyan lehet megállítani a – remélem pontosan idézem – Soros Györgyhöz hasonló rossz embereket. Elárulna néhány titkot, amit a nézőink is megismerhetnek?

Manapság információs háborút élünk, nem úgy mint régen a vietnami háború idejében. A legfontosabb ezek ellen a radikális kulturális jelenségek ellen küzdeni, illetve a hagyományos kulturális értékek védelmét erősíteni. Mert Soros György népszerűsíti az abortuszt, pénzeli a sajtót, és politikai kampányokat is, ha az érdeke úgy kívánja. Igazából ugyanezt kellene nekünk is tenni, saját sajtót kreálni, vagy az ellen harcolni, hogy az álhírek terjedjenek. A tradicionális katolikus életet és értékeket szeretnénk népszerűsíteni, ugyanis Brazíliában ezek nagyon fontos értékek, mert a lakosság nagyon nagy része keresztény, katolikus és evangélikus elsősorban, ezen értékek hangsúlyozásával lehet a Soros György-félék ellen harcolni.

Többek között ez is olaszországi látogatásom egyik célja, mert én is, és Salvini is a Movement csoport tagja, ennek tagja Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt kampánytanácsadója is. Én Latin-Amerikát képviselem ebben a csoportban, Salvini pedig természetesen Olaszországot. Mert arra jöttünk rá, hogy a baloldal nagyon jól szervezett, és ez Brazíliában sincs másképp, például amit megír a Folha de Sao Paolo nevű újság Brazíliában, azt a Le Monde Franciaországban, vagy a CNN Amerikában reprodukálja egy az egyben. Ezért is fontos ezeket a nemzetközi artikulációkat végrehajtani, mert nem csak egy információs, de kulturális háborúban is állunk egymással.

Röviden hogyan tudná összefoglalni a brazil külpolitikai változásait, mostani prioritásait?

Az elsődleges célja a Bolsonaro-kormánynak a kultúra és a tradíciók megtartása és előmozdítása, és máshogyan üzletelni ezentúl. Az előző kormányok Kubának, Venezuelának, Nicaraguának adtak nagyon sok kölcsönt különböző projektekre, azzal együtt, hogy tudták, hogy ezeket a kölcsönöket valószínűleg nem fogják visszakapni. A mostani prioritás egy piacorientált külpolitikát létrehozni, illetve az állam méretét kisebbíteni, privatizációt végrehajtani, illetve olyan országokkal, mint például Észak-Amerika és Izrael, Japán, vagy ahogy most tapasztaltam, Magyarország is, sokkal szorosabbra fűzni a kereskedelmi kapcsolatokat.

Kisebbé kell tenni az államot, el kell adni az állami vállalatokat – mondta nemrég. Ez milyen előnyökkel jár?

Nem mondjuk, hogy a brazil kormányban csupa lángelme van, akik megmondják a népnek, hogy mit kell tenni. Mi pont az ellenkezőjét állítjuk, ahogy Ronald Reagan amerikai elnök híres mondata is szólt, „We the people”. Ezzel a privatizációval azt szeretnénk elérni, hogy az állam kifizetései kisebbek legyenek, illetve több lesz a bevétel, ezáltal kevesebb adót kell kiszabni, így a lakosságnak több pénze lesz, hogy szabadon eldönthesse, mit csinál vele, mire szeretné költeni. Illetve egy kicsit előre gondolva, ha még egyszer, véletlenül újra szocialista kormány lesz Brazíliában, akkor ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy a nagy állami gépezetben sok pénz legyen, amit el lehet osztogatni a barátoknak, illetve beültetni a barátaikat ezekbe a cégekbe.

1985-ig a kongresszus választotta meg a brazil köztársasági elnököt, azóta közvetlenül a nép választ. Ennek milyen politikai-társadalmi előnye van?

Úgy gondolom, egy hatékonyabb, sikeresebb demokráciát tudunk így kialakítani a közvetlen szavazással, és úgy érzem, a brazil társadalom egy érési folyamaton megy keresztül politikai szempontból. A 2018-as kampány sokkal jobban bevonta a társadalmat, és ezáltal egy sokkal melegebb hangulatú, kedvesebb kampány volt. Úgy érzem, hogy a brazil társadalom megérett arra, hogy a jövőben jobban foglalkozzon a politikával. Vannak olyanok, akik annyira nem értékelik ezt a jogot, de úgy érzem, hogy Dilma Rousseff leváltása óta a brazil társadalom nagyon sokat változott és komolyodott.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bolsonarót eltiltották a közügyektől, hívei mégis elnököt csinálnának belőle

Brazília, a márvány és a gránit egyik legfontosabb lelőhelye - riport Espírito Santo államból

Mérgező anyag került a folyóba, vezetékes víz nélkül maradt egy brazil nagyváros háromnegyede