Egy dán újságíró könyvet írt Magyarországról.
HIRDETÉSLasse Skytt dán újságíró 2013-ban azért jött Magyarországra, hogy szabadúszóként tudósítson az országban zajló változásokról. Trump megválasztása és a brexit-népszavazás után döntött úgy, hogy könyvet ír tapasztalatairól. Úgy látta, hogy a Magyarországon történtek egy olyan általános tendenciába illeszkednek, amely egész Európában, sőt azon túl is tapasztalható.
Az "Orbánland"-ból teljesen kimaradt a korrupció, a gazdaság és a jogállamiság kérdése - vagyis a külföldi újságírók kedvenc témái Magyarországgal kapcsolatban. Az "Orbánland" az ideológiák könyve: a szerzőt az érdekli, mit mond Orbán és a környezete, és ez miért hat a magyar választókra. Nem csak Andy Vajna, Gyurcsány Ferenc és Schmidt Mária szólal meg a könyvben, hanem egy sereg egyszeri ember a maga politikai számításaival, jogos vágyaival vagy éppen téveszméivel. Skytt-tal pontosan egy évvel a könyvét indító harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után beszélgettünk.
Euronews: A könyved leginkább arról szól, mi adja a választói felhatalmazást Orbán Viktor rendszerének. Össze tudnád foglalni, hogy szerinted miért került ő hatalomra, és miért tartják ott a magyar választók?
Lasse Skytt: Hogy Orbán Viktor ilyen erős meghatalmazást kapott 2010-ben, annak az okai az előző években, évtizedekben keresendők. Attól is függ, meddig hajlandó visszatekinteni az ember, szerintem érdemes visszamenni 1989-ig, a rendszerváltozásig. A 90-es években Magyarország nagyon gyorsan liberalizálódott, ami nem hozott magával olyan jólétet, amit sokan reméltek. Majd jött az EU-csatlakozás a kétezres években, ami ismét nem teljesítette a magyarok elvárásait. 2006-ban volt egy óriási botrány, az akkori miniszterelnök belső használatra szánt beszéde kiszivárgott, az emberek az utcára vonultak, óriási volt a csalódottság az előző kormánnyal szemben, ami a 2008-as pénzügyi válsággal karöltve megalapozta Orbán Viktor óriási győzelmét a 2010-es választáson.
A könyv itt a Bálnában kezdődik, egy könnyekig meghatott TV2-es újságíróval. Magyarországon a politikát nagyon átszövik az érzelmek, ez máshol is így van vajon, vagy magyar sajátosság?
Nem hiszem, hogy ez egyedi lenne, valószínűleg másutt is hasonló a helyzet. Ami itt egyedi, hogy az élet minden területe át van politizálva. Különösen igaz ez a médiára. Ahonnan én jövök, ott az újságíróra még úgy tekintenek, mint aki kívül áll a politikai szférán - ezen lehet egyébként vitatkozni. De mivel külföldiként jöttem ide, próbáltam friss szemmel nézni a dolgokat, olyannyira elfogulatlanul, amennyire lehetséges. Amikor az ember a saját hazájában dolgozik újságíróként, különösen ha a média tulajdonosai olyan gazdag emberek, akiknek politikai céljaik is vannak, akkor a tulajdonos érdekei befolyásolják az újságírást. Ilyen helyzetben nagyon nehéz az érzelmeket félretenni, és objektívnek lenni. Azt hiszem ez elég problematikus itt, de talán általános probléma is, hogy az újságírók túlságosan bevonódnak érzelmileg azokba az ügyekbe, amiről írnak. Én igyekeztem az elfogódottságaimat félretenni, amikor Magyarországról írtam.
A külföldi sajtó által sokat emlegetett korrupciót és a jogállamiság kérdését tudatosan kihagytad. Miért határoztál így?
A korrupciót és a gazdaságot érintem a könyvben, de nem akartam elmerülni ebben a témában, mert nagyon bonyolult, talán nem is lettem volna képes korrektül megcsinálni. Megpróbáltam kicsit messzebbről nézni az egészet: nem csak Magyarországról van szó, hanem egész Európáról. Olyan problémákat feszegetek, amelyek egész Európában jelen vannak: migráció, emberi jogok, politikai korrektség, és így tovább. Más könyvek kimerítően foglalkoznak a korrupció létező problémájával, én nem akartam, hogy ez elvegye az energiát azoktól az ügyektől, amelyekről én írni akartam.
Sokat foglalkozol az Orbán-rezsim ideológiájával. Mit gondolsz, azok az emberek, akik ezt a rendszert irányítják, hisznek ebben az ideológiában, vayg eszközként használják?
Azt hiszem, sok ember teljesen őszintén támogatja Orbán ideológiáját. Nagyon fontos megérteni, különösen a nyugat-európaiak számára, hogy a Fidesz és a magyar nemzeti konzervatívok gondolkodásmódja nem pusztán egy mesterségesen kreált, hatalmi célokat szolgáló ideológia. Az évek alatt felhalmozódott csalódottság, a politikai korrektség miatt gyakran szőnyeg alá söpört témák, mindezen okok miatt ez az új gondolat, bárhogy is nevezzük, sokat jelent egy csomó ember számára. Sok emberrel beszéltem, nem csak itt Magyarországon, hanem szerte Európában, akik hasonló dolgokban hisznek. Ez a gondolat véleményem szerint terjed, emberek az egész kontinensen egyre nagyobb számban szavaznak hasonló pártokra, és szerintem muszáj lenne megérteni ezt a szakadást, ezt az új fejleményt. Fontos beszélni ezekkel az emberekkel, megérteni ezt a gondolkodásmódot, megérteni, miből fakad, miért alakult ki, ahelyett, hogy megszégyeníteni és a vitából kizárni igyekeznénk ezeket a hangokat. A politikai spektrum mindkét oldalán jobban meg kellene érteni és elfogadni a másikat, mint ahogy ez az elmúlt egy-két évtizedben történt.
A könyvben azt írod, meglepett a magyar társadalom polarizáltsága.
Nem csak a saját megfigyeléseimre és az itt készült interjúkra hivatkozom a könyvben, hanem különböző tudományos kutatásokra is, Ezek egyikének eredménye, hogy Magyarország politikai értelemben a leginkább polarizált ország az Európai Unióban. Kívülről Orbán Viktor támogatottsága sokkal nagyobbnak tűnik, mint a valóságban. Orbánt tényleg nagyon sokan támogatják Magyarországon, ezt is el kell mondani, de az ország majdhogynem fele-fele arányban szakadt ketté Orbánt támogatókra és az őt elutasítókra. Nagyon ritka olyan országot látni, ahol az ellenkező politikai meggyőződésűek gyakorlatilag képtelenek szóba állni egymással, de ma már egész Európában látszanak hasonló jelek, még az én hazámban is. Az Egyesült Államok helyzete, a brexit inspirált arra, hogy megírjam ezt a könyvet, ami szándékaim szerint nem csak Magyarországról szól, hanem az egész polarizálódó Európáról.