Az Euronews megkeresésére a minisztérium azt írta: nem igaz, hogy nem adnak enni a menedékkérőknek, a férfi azért nem kapott ellátást, mert ügyét már elbírálták, és nem kapott menekültstátuszt.
HIRDETÉSCáfolta az Euronews-nak küldött levelében a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, hogy a tranzitzónában várakozó menedékkérőknek ne adnának enni - egyúttal viszont elismerte, hogy a sajtóban kedden nyilvánosságra került, általunk is megírt ügyben szereplő családdal mégis ez történt.
Mint korábban megírtuk, a Helsinki Bizottság adott hírt arról, hogy egy afgán férfinek, aki három gyerekével és veszélyeztetett terhes feleségével várakozik a tranzitzónában, nem adtak enni a magyar hatóságok, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságának kellett közbelépnie és sürgősségi rendeletben köteleznie a hatóságokat az élelmiszer kiosztására. 2018 augusztusa óta ez volt a tizedik ilyen eset.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nevében a Belügyminisztérium kommunikációs osztálya az üggyel kapcsolatban a következőt válaszolta: "a tranzitzónákban elhelyezettek a menekültügyi eljárás végleges lezárásig jogosultak ellátásra. Az érintett külföldiek esetében elutasított menedékkérőkről van szó, akiket már kiutasítottak az ország területéről, így el kellett volna hagyniuk az országot, aminek eddig nem tettek eleget. A magyar hatóságok segítséget nyújtanak az önkéntes távozáshoz, ám az érintettek megtagadják az együttműködést."
A minisztérium szerint az úgynevezett "sérülékeny" csoportokhoz tartozók (gyermekek, várandós nők, idősek) élelmezéséről minden esetben, mind a menedékjogi, mind az idegenrendészeti eljárás során gondoskodnak.
FRISSÍTÉS - Reagált a Helsinki Bizottság
Cikkünk megjelenése után levélben megkeresett minket a Magyar Helsinki Bizottság, akik a következőt írták: "A BM álláspontja semmiképpen nem ad magyarázatot arra, hogy a magyar hatóságok miért nem adnak enni a fogva tartott embereknek. A zárt intézetekben lévő emberek élelmezése az állam elemi kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy a fogva tartott személy menedékkérő vagy kiutasított.
Ez az állami kötelezettség vonatkozik természetesen a büntetőeljárás alá vont vagy már jogerősen elítélt személyekre is. (...) A zárt intézetekben az ellátás nem érdem szerint osztogatható, az minden fogva tartott embernek jár, tekintet nélkül a jogilag leírt helyzetére."
A Helsinki Bizottság szerint erre hívta fel a figyelmet a strasbourgi bíróság is, és szólította fel a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni az éheztetett embereknek. "A kormány (a BM) mégis eljátssza, mintha képtelen volna felfogni jogi és morális kötelezettségét. Az éhetetés ugyanis kínzás" - olvasható a jogvédő szervezet levelében.
Ezután kitér a szervezet arra is, hogy a Belügyminisztérium azt írta, az élelmiszer megvonását a már elutasított menedékkérőktől egy kormányrendelet teszi lehetővé. "Augusztus óta ezt a szabályt bármikor megváltoztathatták volna, de nem tették, mert nem akarták. Most már nem lehet tagadni, hogy az éheztetésnek egyetlen felelőse van, és az a magyar kormány" - állítja a szervezet, mely a Belügyminisztérium magyarázatát, miszerint "a magyar hatóságok segítséget nyújtanak az önkéntes távozáshoz, ám az érintettek megtagadják az együttműködést", "cinikus gyakorlatnak" nevezi, mivel véleményük szerint a "segítség ez esetben valójában a kiéheztetés".