A WHO szerint minden évben körülbelül 700 ezer gyerek hal meg a levegő szennyezettsége miatt.
A WHO, a világ egészségügyi szervezete által nemrég publikált, a légyzenyezettség és a gyerekek halálozási okainak kapcsolatát vizsgáló tanulmány szerint évente majdnem 700 ezer, öt év alatti gyerek veszti életét a levegő szennyezettsége és az ehhez fűződő betegségek miatt. Több millióan vannak olyanok is, akik egész életüket rossz egészségi állapotban élik le, mivel gyerekkorukban még fejlődésben lévő agyukat vagy testüket károsította a légszennyezettség.
10-ből 9-en most is rossz levegőt szívunk be
Ez az adat nem is olyan meglepő annak fényében, hogy 10 emberből 9 jelen pillanatban is szennyezett levegőt lélegzik be. A WHO szerint a Föld 1,8 milliárdnyi gyerekének 93 százalék találkozik nap mint nap toxikus levegővel - közülük 630 millióan öt éven aluliak.
A WHO szerint a fejlett országokban élő gyerekek több mint fele, a fejlődő országokban élő gyerekeknek pedig 98 százaléka lélegzik be a biztonságos határnál már magasabb mértékben szenyezett, rossz levegőt.
A gyerekeket érinti a legrosszabbul
A gyerekek a leginkább sebezhetőek, mivel testömegük arányához viszonyítva ők minden egyes lélegzetvétellel több levegőt szívnak be, mint egy felnőtt. A szállópor, a levegőben található mérgező anyagok részecskéi különös veszélyt jelentenek rájuk nézve, mivel a tüdőből az agyba jutva megsértik azokat a membránokat, melyek a toxikus anyagoktól védik az agyat. A felnőttek esetében még elfogadott mértéknél egy gyereknél sokkal kevesebb is elég ahhoz, hogy komoly károkat okozzon az egészségében.
A gyerekeket azért is érinti jobban a levegő szennyezettsége, mert ők általában aktívabbak a szabad levegőn, mint a felnőttek, így intenzívebben is lélegeznek, tüdejük pedig még fejlődésben van.
Kutatások arra is rámutattak, hogy a nagyvárosokban élő embereknél sok idegrendszeri betegséget okoz a légszennyezettség. A városiasodás az egyik legfőbb oka a levegőszennyezettség növekedésének is - a World Economic Forum számításai szerint 2050-re a Föld lakosságának több mint kétharmada él majd városokban - és miközben a városok termelik a világ GDP-jének 80 százalékát, ők felelősek a globális szén-dioxid kibocsátás 75 százalékáért is.
A szén-dioxid kibocsátás felelős a klímaváltozásért is, a lakosság által a szén alapú tüzelő vagy üzemanyagok égetésével gerjesztett szén-dioxid kibocsátás, mely szennyező anyagokat és finomport bocsát a levegőbe, jelentős károkat okoz a gyerekek egészségében is.
Mit tehetünk?
A WHO és az Unicef, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete is egyetért abban, hogy sürgős lépésekre van szükség, elsőként a szén-dioxid kibocsátás azonnali csökkentésére, legfőképp a városokban. A gyorsan városiasodó nemzeteknek lehetősége van arra, hogy a régebbi technológiákat "átugorva" a szennyező megoldások helyett már elsőre olyan tiszta megoldást válasszanak, ami zéró kibocsátással jár.
Az is sokat segítene a helyzeten, ha a vidéken élő, szabad tűzön főző családoknak tiszta tüzelőanyagot biztosítanának - a világ lakosságának több mint 40 százalékának nincs hozzáférése ilyenekhez. Bár a tiszta energiaforrások felhasználási aránya folyamatosan nő, a WHO szerint nem tud lépést tartani a népesség növekedésével - különösen igaz ez a szub-szaharai régiókban.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben több mint felére szorult vissza a gyerekhalandóság, a rossz levegőminőség egyre több, egy éven aluli gyermek életét követeli. Sürgős intézkedések nélkül az eddig a gyerekek egészségének javulása terén elért fejlődés viszont visszafordul - írja a World Economic Forum.