Londonban százezrek tüntettek ezért szombaton. Azt mondják, hogy 2016 tavaszán még senki sem tudta, mit jelent valójában a brexit, de most már jól látszik, úgyhogy most már hozhat felelős döntést a nép.
Százezrek tüntettek a brexit ellen Londonban szombaton.
HIRDETÉSA légi felvételek jól mutatják, milyen sokan vannak, akik nemcsak akarják, hanem hajlandóak utcára vonulni is azért, hogy újabb referendum döntsön arról, kiváljon-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Az eredeti forgatókönyv szerint ez megtörtént volna jövő héten, de London haladékot kért.
Egy fiatal lány azt magyarázta, hogy az első népszavazás gyakorlatilag információk nélkül zajlott, az emberek nem tudták, ugyanis a politikusok sem tudták, hogy mivel jár majd a brexit. Most már lehet tudni, hogy megy ez, és mi lesz a következménye, úgyhogy most már lehet felelős döntést hozni.
Egy idősebb úr arról beszélt, hogy felfordulás van az országban, és ezért a kormány felelős, illetve a kormány tehetetlensége. Nem szabadott volna megtartani azt a 2016-os népszavazást. Egy nevetséges ötlet volt ezt a britek elé tenni, nagyon bánják azóta is.
Egy fiatalember pedig azt mondta, azért nem akarja a brexitet, mert szerinte együtt erősebbek vagyunk, úgyhogy semmi szükség mesterséges határokat húzni az emberek közé. A legkevésbé akkor, ha ez igazából csak egy szűk elit érdeke, úgyhogy le kell bontani a határokat, éljen az együttműködés - tette hozzá.
Az elmúlt bő két és fél évben négy kormányválságot élt meg Nagy-Britannia a konzervatívok 2015-ös választási kampányígérete miatt. Miután az ötletgazda David Cameron lemondott a 2016-os referendum után, a brexitet eredetileg ellenző Theresa May lett a kormányfő, ő tárgyal három éve Brüsszellel a kiválásról. A múlt év végén kialkudott megállapodást a londoni parlament több körben is visszadobta, ehelyett halasztást kért, vagyis a március 29. kilépési határidő nem lép életbe. A hosszabbítás mértéke egy újabb kérdés, amely megosztja a brit politikai elitet.