NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Fidesz és EPP: milyen hatása lehet az EU-ra a helyzetnek?

Joseph Daul, az EPP elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017-ben
Joseph Daul, az EPP elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017-ben Szerzői jogok MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Elemeztük a helyzetet már a magyar kormánypárt és pártcsaládja szempontjából is, most azt néztük meg, hogy milyen hatása lehet Európára.

HIRDETÉS

Február végén két svéd konzervatív párt indította el a lavinát az Európai Néppártban (EPP) azzal, hogy a Fidesz kizárását kezdeményezték a pártcsaládból. Joseph Daul, az EPP elnöke összesen 13 párttól kapott ezzel a kéréssel levelet.

Gyengülhet az EPP

A kérdésről szerdán dönt az EPP, és bármi is lesz, a megosztottságon már nehéz lesz segíteni. Ugyanis már jelezte párt, hogy a Fidesz kizárása esetén kilépne, ahogy a kizárást kezdeményezők közül is volt már olyan, aki azt jelezte, hogy ha ez nem következik be, akkor ők távoznak.

A feszültségen enyhíthet, ha a felfüggesztés mellett döntenek, de a törésvonalakat ez sem tudja eltüntetni.

Akárhogy is történjen, az Európai Parlament legerősebb pártcsaládja, az EPP meggyengül. A számukra rosszabb forgatókönyv szerint ez azzal is járhat, hogy Manfred Weber a pártcsalád csúcsjelöltje nem lesz az Európai Bizottság elnöke (jelenleg az összes bukmékernél magasan ő a legesélyesebb jelölt a pozícióra), vagy komoly tárgyalások után fogadják csak el. A bizonytalanság pedig az EU-ra nézve sem jó.

Ha bomlik az EPP, akkor lehet, hogy tagoltabb, kisebb frakciókból áll majd az Európai Parlament.

Az is egy lehetséges forgatókönyv a Fidesz távozása vagy kizárása esetén, hogy jobban megerősödnek az EU-szkeptikus erők, azzal, hogy valamelyik frakciójukhoz csatlakozik Orbán Viktor. Ráadásul a hagyományosan a második legerősebb szociáldemokrata frakció is jelentős mandátumvesztésre számíthat a közvéleménykutatások szerint.

Változhat-e a bevándorláspolitika?

A magyar kormány kedvenc témájában, a bevándorlásban is hozhat változásokat a konfliktus, illetve annak kimenetele, bár látszik, hogy vannak olyan konzervatív pártok, akiknél már kiverte a biztosítékot a Fidesz, pedig a bevándorlás kérdésében nagyon hasonló, vagy éppen ugyanaz az álláspontjuk. A magyar kormánypárt egy egyértelmű, általuk bevándorlásellenes álláspont felé szeretné mozdítani a kereszténydemokratákat, ezt azonban nehéz elképzelni, már csak azért is, mert az EPP-ben a legbefolyásosabbak közt van a a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU), aki jelenleg a kormánykoalíciót alkotja a szociáldemokratákkal Németországban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint pedig a német-magyar politikai kapcsolatokban egyedül a bevándorlás okozta a törést. Azaz a Néppárt legerősebb pártjai más állásponton vannak, mint a magyar kormánypárt által kívánt.

Egyébként nehéz azt tényszerűen megállapítani egy adott pártról, hogy mikortól számít bevándorlást támogatónak, egyáltalán van-e bevándorlás-párti erő az Európai Parlamentben. Például a pártcsaládok mind egyetértenek abban, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, különbségek abban vannak, hogy mit kell tenni azokkal az emberekkel, akik az Európai Unió területére érkeztek, hogyan kell küzdeni az illegális bevándorlás ellen.

Az utolsó csepp

A konfliktust a magyar kormány kampánya robbantotta ki, ami Brüsszel szerintük titkos bevándorláspárti intézkedéseiről szólt, és melyhez illusztrációként Soros György mellett az Európai Bizottság néppárti elnöke, Jean-Claude Juncker szerepelt. A Fidesz kizárását kérő pártok egyike a görög Új Demokrácia Párt, melynek képviselője Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság bevándorlásügyi biztosa.

Viszont a legtöbb, kizárást követelő konzervatív párt azt állítja, hogy ez csak az utolsó csepp volt, a fő probléma, hogy a Fidesz megsérti a jogállamiságot Magyarországon, és nem tartja tiszteletben a kereszténydemokraták olyan alapvető értékeit, mint az emberi jogok.

Az érvek jelentős része visszaköszön a néppárti képviselőktől a tavaly szeptemberi Sargentini-jelentés vitájából, ami után a pártcsalád többsége, 115 EP-képviselője támogatta a magyar kormányt elítélő jelentést.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Lejárt az ideje annak ,hogy csak beszéljünk"

Orbán Viktor bocsánatkérő levelét megírta

Weber : elfogyott a türelem az Európai Néppártban Orbánnal szemben