NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Újabb országok az adóparadicsomok uniós feketelistáján

Újabb országok az adóparadicsomok uniós feketelistáján
Írta: Daniel Bozsik
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A jegyzékbe bekerült az Egyesült Arab Emírségek és több karib-tengeri, volt brit és holland gyarmat.

HIRDETÉS

Kibővítették az adóparadicsomokról vezetett feketelistát az Európai Unió kormányai. A jegyzékbe összesen tíz újabb ország került be, amelyek nem lépnek fel elég hatékonyan az adóelkerülés ellen, köztük az Egyesült Arab Emírségek, illetve több karib-tengeri volt brit és holland gyarmat.

— Ez egy dinamikus folyamat, a felsorolt államoknak megvan a lehetőségük arra, hogy akár azonnal lekerüljenek a feketelistáról, amint megtették a szükséges lépéseket – mondta a román pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici.

A feketelistán szereplő államoknak szankciókra, vagy egyéb korlátozásokra nem kell számítani, az Európai Unió hatóságai szigorúbban ellenőrzik az ezekből az országokból indított, vagy az ide irányuló banki tranzakciókat.

— A feketelista jó eszköz lehet, ha elég erős, ehhez pedig az kell, hogy felügyeljék, és büntessenek, tehát jó eszköz lenne, de önmagában még kevés. Egy másik eszköz az országokkénti jelentés. A nyereség és az adók közzététele minden egyes országban, de ez a javaslat még nem ment át, mert ez ellentétes néhány ország érdekeivel – mondta az OXFAM adószakértője, Chiara Pitaturo.

Az Európai Unió először 2017 végén hagyta jóvá a listát, amelyre az adóelkerülés ellen nem elég hatékonyan fellépő országok kerültek fel, miután csaknem egy év párbeszéd után sem voltak hajlandóak megfelelő együttműködésre

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nyílt hadüzenetet küldött Lázár János a Sparnak

Luxusórája miatt őrizetbe vették Arnold Schwarzeneggert - adóelkerüléssel gyanúsítják

A multik "nyerészkedése" az infláció egyik fő oka - állítja egy brit tanulmány