Jair Bolsonaro félelemkeltő retorikája egyértelműen aggasztó jogvédők szerint.
Konzervatív körökben népszerű Brazília első szélsőjobb oldali elnöke, Jair Bolsonaro, aki rendszerint elismerően beszél az 1985 előtti diktatúráról és katonai hatalomról. Az Euronews tudósítója arról kérdezett szakértőket, hogy államfőként milyen elvárások elé néz Bolsonaro az EU, illetve a civil társadalom részéről.
Fanny Vrydagh, a brüsszeli ULB egyetem (Université Libre de Bruxelles) politológusa szerint "még akár arra is sor kerülhet, hogy az Európai Unió szankciókat vezet be Brazília ellen, ha az emberi jogok megsértése és az elnyomó politika megvalósul azon a szinten, amit az új elnök, Bolsonaro ígér, illetve ha még rosszabbul alakul a helyzet" - véli a brüsszeli egyetemi oktató.
Jair Bolsonaro félelemkeltő retorikája egyértelműen aggasztó jogvédők szerint, hiszen már a kampánya során nyilvánvalóvá vált, miként beszél a nőkről, a melegekről, illetve egyéb kisebbségekről. Ezek az aggodalmak a párizsi jogvédő csúcson (Human Rights Defenders World Summit) is témaként szerepeltek.
Anielle Franco reméli, hogy az új elnök nem tartja be ígéreteit. A brazil jogvédő aktivista testvérét, egy politikust márciusban ölték meg. Attól tart, hogy a fekete nők, a szegények és a homoszexuálisok a legveszélyeztetettebbek Bolsonaro elnöksége idején.
Az aktivista szerint Brazíliában ismét eljöhet 1964, a diktatúra világa, és ezt az aggodalmát osztja egy guatemalai jogvédő, Claudia Samayoa is:
"Ha Dél-Amerika egyik meghatározó gazdasága és egyben legnagyobb országa a fasizmus felé sodródik, vagy a lakosság nem áll ellen a szélsőséges politika térnyerésének, az kihathat a térség többi országára is."