NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Öt dolog, amit tudni érdemes a bajorországi választásokról

Öt dolog, amit tudni érdemes a bajorországi választásokról
Szerzői jogok REUTERS/Michael Dalder
Írta: Pálfi RitaKirsten Ripper és dpa, MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Október 14-én választásokat tartanak Bajorországban, ez alapján alakulhat majd meg a tartomány parlamentje.

HIRDETÉS

Október 14-én választásokat tartanak Bajorországban, ez alapján alakulhat majd meg a tartomány parlamentje. A választások nemcsak a tartományban szerepelnek a fő hírek közt, miért fontos és különleges?

1. Veszélyben a CSU vezető szerepe

1957 óta a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) adta a tartomány vezetőjét. 1945-ös alapításuk óta csak egyszer voltak ellenzékben, 1954-ben. De még akkor is a voksok 38 százalékát kapták.

Bár 2008-ban elvesztette az abszolút többségét a parlamentben a CSU, visszanyerték a helyeiket 5 évvel később. Bajorország legutóbbi választásán a CSU kapta a voksok 47,7 százalékát, a müncheni tartományi parlamentben 101 képviselőjük van a 180-ból.

De az utóbbi hónapokban látványosan sokat zuhant a közvélemény-kutatások szerint a CSU népszerűsége.

Ez azt jelenti, hogy az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta a legrosszabb választási eredménye lehet a CSU-nak a mostani. Ez azt is jelenti, hogy koalícióra kényszerülhetnek, a legvalószínűbb partner a 18 százalékon mért zöld part lehet.

A 70 ezer négyzetkilométeres területű Bajorország a legnagyobb területű tartomány, és 12,5 milliós lakosságával a második legnépesebb.

Az elmúlt évtizedekben a tartomány népessége a német átlagnál gyorsabban nő, ami leginkább annak köszönhető, hogy sokan költöznek oda az ország többi részéről. A tartomány gazdasága erős, a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval.

A CSU mélyrepülését sokan a 2015-ös menekültválsággal indokolják, mikor menedékkérők ezrei érkeztek Németországba Bajorországon át. A radikális jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) erősödése is sokkolhatta a CSU-t.

Az ide irányuló német belső migrációnak tulajdonítható a CSU támogatottságának visszaesése.

Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy a választók fele még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.

2. Okolható-e Horst Seehofer, a párt vezetője a rossz közvéleménykutatási eredményekért?

A CSU-n belül sokan a belügyminisztert és a párt elnökét Seehofert a part népszerűtlenedése miatt. A média szerint a part küldöttei támogatják a politikust Berlinben, egyre több a kritikus hang is.

Az Angela Merkellel való vitája a menekültpolitikáról miatt is inkább negatívan szerepelt a hírekben.

Seehofer egy héttel a választás előtt közölte, hogy nem tervez lemondani utána. Az elemzők szerint a Merkel-Seehofer ellentéten túl küzdelem van a belügyminiszter és a bajor miniszterelnök Markus Söder között is.

3. Mi Markus Söder szerepe?

A bajor miniszterelnök is felelős lehet a CSU várhatóan rossz eredményéért. Márciusban került a posztra, mikor Seehofer, a korábbi miniszterelnök belügyminiszter lett Merkel kormányában.

A protestáns Söder április döntése, hogy a bajor állami épületekre tegyék ki a keresztet sok vitát gerjesztett, még az egyház képviselői közt is volt, aki kritizálta.

Menekültpolitikai kérdésben Söder hasonló állásponton van mint Seehofer. A politikus híres a farsangi jelmezeiről.

4. Miért olyan népszerűek a zöldek?

A zöldek fő jelöltje Katharina Schulze egyszer azt mondta, „az emberek azt várják a politikusoktól, hogy megoldják a problémákat, ahelyett hogy létrehoznák őket”.

A közvélemény-kutatások alapján a zöldek a második legnépszerűbb párt, megelőzve a szociáldemokratákat.

HIRDETÉS

A biotermelés terjed, az emberek aggódnak a méhek pusztulása miatt, és hiányzik nekik a kereszténység a CSU-ból. Ezek az érvek mind szerepelnek a zöldek napirendjén.

Azt pedig a Baden-Württemberg és Hessen tartományok példáján lehet látni, hogy a gazdaság, beleértve az autóipart és a légiközlekedési ágazatot, nem szenvedi meg azt, ha a zöldek bekerülnek a kormányba.

Összejöhet-e egy fekete-zöld, azaz CSU-Zöldek koalíció?

Anton Hofreiter, a zöldek politikusa szerint az árkok nem annyira mélyek, idézte a Süddeutsche Zeitung. A lapnak azt is mondta Hofreiter a szövetségről, hogy humánus és ökológiai politikáról lehet beszélni velük, de autoriter vagy EU-ellenesről nem.

5. Miért tüntetnek Münchenben?

Emberek tízezrei vonultak az utcára idén nyáron, a bajor menekültpolitika és a CSU-politikusok durva retorikája ellen tüntetni. Októberben körülbelül 40 ezren demonstráltak a bajor fővárosban a félelem politikája ellen.

HIRDETÉS

Emellett voltak tüntetések a lakbérárak emelkedése miatt is. Évek óta München a legdrágább város Németországban a bérlők és a diákok számára.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A konzervatív erők győztek és erősödött a szélsőjobboldal is két német tartományi választáson

Váratlanul 12 centiméteres hó esett a Bajor-Alpokban

Elnökválasztást tart Szlovákia, ötéves időszakra választanak államfőt