A politikus azt mondta, hogy súlyos belső küzdelem után hozta meg döntését.
HIRDETÉSTarlós István újra indul a főpolgármesteri posztért a következő önkormányzati választáson.
A jelenleg második ciklusát töltő főpolgármester Orbán Viktor kormányfővel, a Fidesz elnökével tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón közölte: Orbán Viktor felkérésére elvállalja a jelölést és a 2019-es önkormányzati választáson való részvételt.
Tarlós István úgy fogalmazott: súlyos belső küzdelem után hozta meg döntését, jelentős megkötéseket fogalmazott meg a folytatáshoz. A jelöltség elvállalásában közrejátszott a közvetlen főpolgármester-választás, valamint a fővárosi fejlesztési tanács megalakítása - közölte.
Népszerűbb a Fidesznél
Ha Tarlós István újraindul a főpolgármester-választáson, minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön: a budapestiek 45 százalékának szavazatában biztos lehet - olvasható közölte a Nézőpont Intézet kutatását az MTI szerdán, pár órával Tarlós bejelentése előtt.
A "Tarlós István népszerűbb a Fidesznél is" című kutatásban az áll, hogy a főpolgármester 11 százalékponttal népszerűbb, mint a kormánypárt.
Ha most vasárnap tartanák a választást egy - eddig még nem ismert - baloldali jelölt 30 százalékos eredményt érne el, a Jobbik jelöltje 6, az LMP-é pedig 8 százalékot. Az ellenzéki pártok jelöltjei tehát összefogva is kevesebb szavazatot érnének el, jóllehet a jelenlegi pártrendszerben meglehetősen valószínűtlen a közös főpolgármester-állítás - olvasható a szeptemberben 800 ember megkérdezésével készült kutatás eredményében.
Tarlós István ugyanazt az eredményt érné el, mint 2014-ben (49 százalék). Még ha az a valószínűtlen helyzet is állna elő, hogy az összes rejtőzködő szavazó ellenzéki, akkor is megnyerné a főpolgármester-választást - tették hozzá.
A Nézőpont szerint az ellenzék rendkívül fragmentált a fővárosban, a legerősebb kormányellenes párt a Momentum Mozgalom (10 százalék), őt követi a Demokratikus Koalíció (9 százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Jobbik (8-8 százalék), az MSZP és a Párbeszéd 6-6 százalékon áll, az LMP pedig 5 százalékot szerezne. Egyik párt sem éri el a Fidesz-KDNP népszerűségét, mivel a rejtőzködők aránya 12 százalékos, tehát fele akkora, mint a kormánypártok előnye bármely ellenzéki párttal szemben.