NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Rengeteget változott a Fidesz politikája 9 év alatt

A Fidesz választási óriásplakátja Budapesten 2009-ben
A Fidesz választási óriásplakátja Budapesten 2009-ben Szerzői jogok  MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A 2009-es Európai Parlamenti választásokra készített program sok pontban ellentmond a kormánypárt mai kommunikációjának.

HIRDETÉS

Az Átlátszó.hu fedezte fel, hogy a Fidesz, mai napig elérhető, 2009-es Európai Parlamenti választásokra készített programjában, az akkor ellenzékből politizáló párt számos kérdésben markánsan más állásponton volt, mint 2018-ban, illetve az elmúlt pár évben.

A Nézőpont Intézet oldalán elérhető dokumentumból vettünk idézeteket, jelenlegi állapotokkal, illetve fideszes képviselők, kormánytagok nyilatkozataival szembeállítva.

A dőlt betűs részleteket kivétel nélkül ebből a 2009-es dokumentból vettük.

A bevándorlásról

"A Fidesz elsődlegesnek tartja, hogy Magyarország a majdani közös európai bevándorlási politika keretében aktív politikát folytasson, konkrét elképzelésekkel, határozott célokkal. Támogatjuk Magyarország munkaerő-szükségletének függvényében olyan migránsok hosszabb-rövidebb távú munkavállalását, illetve letelepedését, akik esetében sikeresen elősegíthető a magyar társadalomba való beilleszkedés. A Fidesz támogatja a határellenőrzés, a vízumpolitika és a migrációs politika integrált szemléletű kezelését…A Fidesz támogatja a közös európai határőrizeti rendszer kiépítését és felállítását."

A Fidesz a 2015-ös menekültválság óta tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy egy menekültet sem fogad be, igaz, mint Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának egy máltai lapnak adott interjújából kiderült, csak 2017-ben Magyarország már befogadott 1300 menekültet, de ezt biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra.

Illetve a Kormányzati Tájékoztatási Központ ezt követő közleményéből az is kiderült, hogy már 2015-ben és 2016-ban is fogadott be Magyarország menekülteket, sőt idén is.

A kormány és a Fidesz képviselőinek nyilatkozataiban visszatérő vonás, hogy a jövő évi EP-választást, és a jelenlegi parlamenti döntéseket is bevándorláspárti illetve bevándorlás ellenes dimenzióban értelmezik.

Több magyar napilapban a kormány egész oldalas hirdetés tett közzé arról kedden, hogy elvennék Magyarországtól a határőrizet jogát.

Az uniós értékekről és a beavatkozásról

"Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben. Az uniós normák követésének Brüsszel általi kikényszerítése sok esetben a szocialista–szabaddemokrata kormány féken tartását szolgálta.

Az uniós értékek, elvek, célok és szakpolitikák tehát nem teherként jelennek meg a mai magyar politikában, hanem fogódzóul szolgálnak, és naponta szembesítenek minket a kormány siralmas teljesítményével".

A program egy másik részében pedig így fogalmaznak.

"Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.

A Fidesz meggyőződése: az Európai Unió nem habozhat, amikor arról van szó, hogy egyes kormányok megsértik az unió által vallott értékeket, legyen szó az emberi és polgári vagy a kisebbségi jogokról. Ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, melyeket ilyen esetben alkalmazni lehet; egyetlen tagállam se bújhasson a be nem avatkozás nemzetközi jogi elve mögé.

A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa."

A kormány és a kormánypárti politikusok azóta, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyar helyzetről szóló Sargentini-jelentést, folyamatosan támadja a döntést, mely szerintük a bevándorláspárti többség nyomás a bevándorlásellenes magyar politika ellen.

A szeptember 12-én az Európai Parlament által megszavazott Sargentini-jelentés fő állítása, hogy ma fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének Magyarországon.

Brüsszel bűnbakságáról

"A kormány minden próbálkozása jól látható módon arra irányul, hogy dilettantizmusa, történelmileg példátlan korrupciója és a hatalommal való gátlástalan visszaélései minden következményéért lehetőleg – mások mellett – az Európai Unióra hárítsa a felelősséget.

Nálunk is bekövetkezett tehát az az Európában nem szokatlan jelenség, hogy a saját kormányunk által előidézett bajok miatt végül az európai integráción csattan az ostor.

HIRDETÉS

2002 óta az is meghatározó irányvonala a magyar kormányzati politikának, hogy minden kellemetlenségért a külső tényezőket, azon belül is elődszeretettel az Európai Uniót kell hibáztatni."

Számos nyilatkozatbna ostorozta az utóbbi időben Orbán Viktor és több fideszes politikus is az EU-t és intézményeit, a kormány nemzetik konzultációt is indított „Állítsuk meg Brüsszelt”címen. A konzultáció hat kérdését "lássuk a tényeket" című válaszában tételesen cáfolta az Európai Bizottság.

A kettős mércéről

"Nem lehet kettős mérce, az emberi jogoknak egyformán kell érvényesülniük Európa minden országában. Olyan Európára van szükségünk, amely képes megvédeni polgárainak szabadságjogait, akár saját kormányukkal szemben is."

Schöpflin György így fogalmazott az euronews kerekasztal-beszélgetésén Judith Sargentinivel folytatott vitájában: Ha komolyan vesszük az ön jelentését, akkor egyetlen európai jogi tér létezik, ahol nincs kettős mérce. De mégis van. Tehát ne lepődjenek meg, ha az emberek politikai döntésnek tartják a magyar ügyet. Nem törvényes, nem igazságos és nem jogállami. A jogállamiságot eszközként használják a Fidesz-kormány ellen – állította a Fidesz EP-képviselője.

Orbán Viktor a Sargentini-jelentés parlamenti vitája után tartott sajtótájékoztatójában is megjegyezte, hogy "kis ország, kettős mérce".

HIRDETÉS

Az uniós döntésekről

"Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk.

Nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni; az unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk."

A kormány utóbbi időben sokat hangoztatott álláspontja az, hogy az Európai Unió/Brüsszel nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy az fogadjon be migránsokat. Tavaly azt is állították, hogy az EU hajtja végre Soros György tervét (melyről szintén volt nemzeti konzultáció, és a bennefoglalt kérdéseket pontról pontra cáfolta az üzletember).

Az euronews riportere több európai néppárti képviselőt (az Fidesz pártcsaládja az EP-ben)  tavaly ősszel a tervről, de egyikük sem tudta, hogy miről van szó.

A médiáról

"A Fidesz meggyőződése szerint a független sajtó a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a vélemények sokszínûségének biztosítása pedig a demokratikus kormányok kötelessége

HIRDETÉS

Itthon a médiában uralkodó viszonyok sok szempontból nem felelnek meg a demokratikus társadalom elvárásainak. A közszolgálati rádió és televízió nem látja el megfelelôen társadalmi küldetését, kínálatuk és színvonaluk a médiapiac másodrangú szereplôivé degradálja őket."

A Magyarország a 73., a tavalyihoz képest két hellyel szorult hátrébb a Riporterek Határok Nélkül (RSF) legfrissebb, április végén közzétett nemzetközi sajtószabadsági ranglistáján. Kiemelik, hogy Orbán Viktorhoz közeli üzletemberek vásároltak fel kiadókat tavaly, hozzátéve, hogy maradtak még lapok az országban, melyek jelentetnek meg Fidesz-közeli személyekről szóló korrupciós híreket.

A Freedom House 2017-es jelentése szerint Magyarországon Romániánál és Bulgáriánál is rosszabb a sajtószabadság helyzete. 2011 óta részben szabadnak minősítik sajtót, azelőtt (így 2009-ben) is szabad volt.

Az euró bevezetéséről

"Míg a volt szocialista országok közül kettő is már az egységes valutát használja, s a többiek közelebb jutottak az euróbevezetés kritériumainak teljesítéséhez, addig Magyarországon már céldátumot sem lehet erre megjelölni. Érdemes felidézni: 2002-ben még minden esélyünk megvolt arra, hogy 2007-tôl a közös pénzzel fizethessünk."

A mai napig nincs dátum arra, hogy mikor vezetik be az eurót Magyarországon.

HIRDETÉS

A szegénységről

"2001-ben 1,7 millió ember élt a létminimumon, 2007-ben már 3,1 millió. A hazai társadalomnak tehát egyharmada él jelenleg a létminimumon vagy az alatt."

Bár azóta eltelt 9 év, a helyzet sokat nem változott, a Policy Agenda júniusban közölt adatai alapján továbbra is a magyarok harmada létminimum alatt él. Hasonló következtetésre jutott az Eurostat is, a tavaly decemberben közölt adatok alapján a magyarok 32 százaléka él szegénységben.

A romákról

"A romák sikeres gazdasági és társadalmi integrációja Európa jövőjének, így Magyarország boldogulásának is az egyik kulcskérdése."

"Ma már senki sem vitatja, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás nagy vesztese."

"Magyarországon a cigányok önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényezôk. Közös múltunk több mint hétszáz évre tekint vissza, és a jövő is csak együtt képzelhetô el. A valós integráció olyan hosszadalmas, kétirányú folyamat, amelyhez mind a roma közösségek, mind a többségi társadalom sokkal aktívabb elkötelezettsége szükséges, és amelyet várhatóan még számos konfliktus hátráltat majd."

HIRDETÉS

„Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk. Ez a mi helyzetünk. Ez egy adottság. Ezt senki nem kifogásolhatja se így, se úgy. Nekünk kell ezzel együtt élnünk. De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel” – mondta 2015-ben Orbán Viktor a magyar külügyi misszióvezetők értekezletén, a bevándorlás téma kapcsán.

2018 tavaszán Miskolcon pedig ezt mondta a magyar miniszterelnök: "Miskolcon az emberek tudják, hogy mi az a bevándorlás. Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak, látták, mi lett belőle, ezt a miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor, pedig ezek az emberek, akik ide bejöttek, Magyarország területéről jöttek be Miskolcra".

Gulyás Gergely , a Fidesz akkori frakcióvezetője megerősítette, hogy Orbán Gyurcsány Ferenc Fészekrakó programjáról beszélt, ami „egészen elképesztő együttélési válsághoz vezetett, és aminek igenis része volt a cigány-magyar együttélés problémája is” – tette hozzá. A politikus szerint nem riogatás, hogy Orbán a migráció kapcsán hozta fel a miskolci romákat.

Az oktatásról

A közoktatás általános színvonalát mutatja, hogy az OECD 2006-os PISA tudásszint-felmérésében a magyar középiskolások mind az olvasási-szövegértési, mind a matematikai, mind pedig a természettudományos mûveltség terén átlag alatti eredményt produkáltak.

A három évente elvégzett felmérést legutóbb 2015-ben végezték el, ennek az eredményeit 2016-ban hozták nyilvánosságra. Mióta magyar diákok részt vesznek a felmérésen, ezt volt a legrosszabb eredményük. 17 ponttal rosszabbak voltak a három évvel ezelőtti eredményekhez képest a magyar diákok természettudományból, szövegértésből pedig 18 pontot rontottak. Matematikából nem rontottak, de hasonlóan a három évvel ezelőtti felméréshez, az OECD átlag alatt teljesítettek a magyar iskolások.

HIRDETÉS

A nőkről és az esélyegyenlőségről

A család- és gyermekbarát Európa elképzelhetetlen a férfiak és nôk közötti esélyegyenlôség biztosítása, valamint a nôk hátrányos megkülönböztetésének felszámolása nélkül.

A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai életben, és nincsenek jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választási környezetben. A parlamentbe 176 férfi és 23 nő került be, a magyar kormányban nincs női miniszter.

Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága, a FEMM, több szempontból is komoly kritikával illette Magyarországot a nők helyzete miatt májusi különjelentésében, külön kiemelve, hogy a legalacsonyabb a nők aránya a parlamentben. A testület emellett az országban évek óta uralkodó, a nőket anyai szerepükre korlátozó retorika miatt is aggodalmát fejezte ki.

A korrupcióról

"...megnőtt az állami korrupció mértéke is. Míg Magyarország a Transparency International 2007-es korrupciós listáján a 39. helyen szerepelt, addig 2008 ôszére a 47. helyre csúszott vissza."

Magyarország a Transparency International legutóbbi, februrában közölt jelentése szerinte jelenleg a 66. helyen áll. A dokumentum bevezetőjében külön részt szentelnek a magyarországi helyzetnek. A 2017-es jelentést, melyben még az 57. helyen szerepelt Magyarország, a Fidesz közleményében így kommentálta: “a Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra”.

HIRDETÉS

Az uniós pályázatokról

"Az uniós fejlesztési források a jelenlegi intézményi struktúra mellett a pénzszivattyú szerepét töltik be, azaz a források a szocialista–szabaddemokrata klientúra zsebébe vándorolnak.

Több súlyos esetben volt tetten érhető a pártpolitikai érdekek nyílt érvényesítése. Így például a pályázatírás megkönnyítése érdekében, uniós pénzen és költségvetési forrásból létrehozott Pályázat Előkészítő Alap (PEA) mûködése esetében, amely súlyosan sértette az esélyegyenlőséget. Jó minőségû pályázatok tartaléklistára kerültek, ugyanis be kellett várniuk a több mint egyéves késéssel elkészült, protekciós PEA-pályázatokat.

Az uniós források többé ne válhassanak a politika játékszerévé; legyen szigorúan pártatlan, átlátható a pályázati rendszer."

A Sargentini-jelentésben kiemelték, hogy Magyarország a GDP-je 4,4%-át, illetve az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül. 2016-ban a szerződések 36%-át olyan közbeszerzési eljáráson ítéltek oda, amelyekre egyetlen pályázat érkezett. A jelentés emellett említi az OLAF 2016-ban lezárt vizsgálatát, valamint a 2017-est, ez utóbbi „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda.

A magyar gazdaság versenyképességéről

"A magyar gazdaság versenyképességéről nem mi, hanem a világ állít ki lehangoló bizonyítványt. A World Economic Forum minden évben közzétett, 134 országot felvonultató listáján 2006-ban még harmincnyolcadikok voltunk, mára visszacsúsztunk a hatvannegyedik helyre; olyan államokkal vagyunk egy szinten, mint Guatemala vagy Nepál. Ilyen nagy visszaesést pár év alatt egyetlen más ország sem produkált. A kormányzati döntések minősége tekintetében a 116. helyre sorolnak minket. Lényegében sereghajtók vagyunk az adórendszer, az adózás serkentő hatását tekintve; a 133. helyre taksálnak bennünket".

HIRDETÉS

2008-ban a 62., 2009-ben pedig az 58. helyre sorolták Magyarországot a versenyképességi rangsorban. Ehhez képest jelentős javulást nem hozott eddig a Fidesz-KDNP kormányzása. Az idei rangsor még nem jelent meg, ezért a 2017-es jelentés a legfrissebb: eszerint Magyarország a 60., a mélypont 2016-ban volt, mikor a 69- helyre rangsorolták a magyar versenyképességet.

A versenyképességet a legfrissebb jelentés szerint a nem megfeglelően képzett munkaerő, a korrupció és az adókulcsok rontják. A politikai intézményeket vizsgálva sokkal hátrébb van Magyarország. 131. helyen áll például annak tekintetében, hogy a kormányzati döntések mennyire kedveznek bizonyos szereplőknek, a döntések átláthatósága szerint 125. az ország a 137-ből. Annak a hatékonysága, mellyel a jogi keretek közt megtámadhatók a rendeletek, a 132. legjobb Magyarországon.

Az adókról

"Nem elég, hogy a kormány a lakosság megsarcolásával akart pótlólagos forrásokhoz jutni, de az emelések indokául elo˝szeretettel hivatkozott – nem létezo˝ – uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkre.

Ki kell emelni azt is, hogy a helyi szintű szolgáltatások áfa-csökkentésének lehetôségérôl született az elmúlt években egy uniós megállapodás, de ezt a magyar kormány – az ellenzék kérése ellenére – nem kívánja alkalmazni."

Ma az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az áfa, miután 2011. szeptemberében felemelték 25 százalékról 27 százalékra.

HIRDETÉS

Az egészségügyről

"A magyar lakosság mortalitási és morbiditási mutatói folyamatosan romlanak. A születéskor várható élettartam tekintetében évekkel el vagyunk maradva az uniós átlagtól."

A népegészségügyről pedig így szól a program

"A népegészségügyi politikának vissza kell adni az őt megillető helyet a magyar közpolitikai rangsorban. Ki kell dolgozni és végre is kell hajtani egy olyan országos népegészségügyi programot, amely egészség-központú és multiszektorális egészségpolitikai megközelítést alkalmaz. Ennek törekednie kell a demográfiai válságból adódó problémák megelôzésére, kezelésére. Prioritásként kell kezelnie az egészségi állapotbeli egyenlôtlenségek csökkentését, így a társadalmi kirekesztôdés és a szegénység elleni küzdelmet."

Az Európai Bizottság a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzésében, melyet idén márciusban hoztak nyilvánosságra, kritizálják a magyar egészségügy állapotát, "mert az ellátás nem mindenki számára egyenlő mértékben elérhető, és a minősége is egyenletlen". A várható átlagéletkor is elmarad az EU-s átlagtól - teszik hozzá. Az Eurostat adataiból pedig az derül ki, hogy 2000 és 2010 között két és fél évvel nőtt a várható élettartam (71,9-ről 74,7-re). Egyébként továbbra is javuló tendenciát mutat Magyarország, a legfrissebb 2016-os Eurostat adatok szerint 76,2 év.

A magyar kormány jóval az uniós átlag alatt költ az egészségügyre, derül ki az Eurostat 2016-os adataiból. Míg az EU-s átlag 15,3 százalék, Magyarországon a kormány 10,3 százalékot szán rá.

Az atomenergiáról

"Az atomenergia jövőbeni magyarországi szerepére vonatkozó bárminemű döntést széleskörű és nyilvános párbeszédnek kell megelőznie."

HIRDETÉS

2014 januárjában született megállapodás arról, hogy az oroszok építik Paks két új blokkját, az erről szóló szerződést Moszkvában írta alá Orbán Viktor.

A bejelentése után Együtt-PM és az LMP is azt követelte, hogy tegyék közzé a szerződések pontos szövegét. Az Együtt-PM szerint a kormányfőnek nem volt joga ilyen megállapodást kötni az oroszokkal, azt ugyanis hatásvizsgálat, tender, parlamenti vita és felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötötte.

A paksi bővítésről megjelent cikkek gyűjteményét ide kattintva találja.

Oroszországról

Több helyen is megjelenik az oroszokhoz való viszony kérdése a programban.

"Brüsszel titkos viszonyt, a közös energiapolitikából való „kifarolást” sejt az Oroszországgal kötött, soha nyilvánosságra nem hozott megállapodások mögött. Egy szavahihetetlen, komolyan nem vehető, különjátszmákat folytató, legitimációs válsággal küzdô kormányzatként tekintenek Magyarország mai vezetésére. Olyan állam lettünk, amelynek nem adnak a szavára."

HIRDETÉS

"Az Európai Unió tagállamainak egységesen, egymás érdekeire tekintettel kell jó kapcsolatokat építeniük Oroszországgal, és ellen kell állniuk mindenfajta megosztási kísérletnek, illetve az egykori szovjet érdekszféra-építés akár politikai, akár gazdasági formában történô felelevenítésének."

Orbán Viktor rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, legutóbb szeptemberben járt Moszkvában. Nyáron a focivébé alatt volt Oroszországban, ahol többek közt kártékonynak minősítette az Oroszország elleni EU-s szankciókat, amelyeket 2014-es bevezetésük óta ő is többször megszavazott, éppen pár héttel az útja előtt is.

Kínáról

"Arra már nem is érdemes szót vesztegetni, hogy a kínai társadalmi modell kifejezett dicsőítése – ahogy azt Gyurcsány Ferenc tette – furcsán hangzik egy, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapuló közösség egyik tagállami képviselőjének szájából."

„A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint ahogy Magyarországé a magyarokra. Senkinek sincs joga ebbe valamiféle önjelölt döntőbíróként beleszólni” – mondta Orbán Viktor 2016-ban egy, a Kínai Kommunista Párt által szervezett konferencián Budapesten.

Az izraeli-palesztin konfliktusról

"Globális érdek, hogy e konfliktus megoldása révén megteremtôdjék Izrael állam biztonsága és a palesztin nép szuverén és demokratikus állama. Csak a nemzeti és állami érdekek kölcsönös elismerése vezethet el a megbékélésig és a tartós békéig."

HIRDETÉS

Orbán Viktor idén nyáron kétnapos látogatáson volt Izraelben. Bár a hivatalos úton Izraelbe érkező európai politikusok rendszerint egy palesztin vezetővel is szoktak találkozni, a magyar miniszterelnök csak izraeli politikusokkal és vezető rabbikkal folytatott megbeszéléseket, és nem lépett palesztin területre.

Orbán szerint „a modern antiszemitizmus központja Brüsszelben van”. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Sargentini jelentésről szóló szavazás utáni pénteken kijelentette:"a Benjamin Netanjahu kormányával szembeni, Izrael állam politikáját kifogásoló nézetek az antiszemitizmus új formáját jelentik, ezt még Emmanuel Macron fogalmazta meg". (A francia köztársasági elnök azt mondta, hogy az anticionizmus is az antiszemitizmus egyik formája, hiszen nem mondhatjuk, hogy semmi problémánk a zsidókkal, csak a zsidó állam létével magyarázta, azaz nem Netanjahu kormányának a kritikáját minősítette antiszemitizmusnak, hanem Izrael állam létének megkérdőjelezését - a szerk.)

Az otthon ápolásról

"A súlyosan fogyatékos személyek hozzátartozói által végzett gondozási tevékenységet munkaviszonyként kell elismerni."

Az ápolási díj emelésért több tüntetést is tartottak az utóbbi hónapokban, a legutóbb múlt héten pénteken. Magyarországon körülbelül 50 ezren ápolják otthon folyamatosan tartósan beteg vagy sérült hozzátartozójukat, amiért a legtöbben mindössze 29-44 ezer forint közötti összeget kapnak havonta. A demonstráción azonnali, 50 ezer forintos emelést követelnek. Az emelés témájáról is szóló rendkívüli ülést hívott össze az ellenzék augusztban, de a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el rá, így az határozatképtelen volt.

"Az otthoni ápolás munka, amelyért munkabér jár!" címmel petíciót is indítottak, melynek címzettje dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter. Mint írják, 1765 napja (lassan öt éve) várják az otthonápolás elismerését.

HIRDETÉS

A teljes csaknem 300 oldalas programot ide kattintva nézhetik meg.

Címlapkép: A Fidesz 2009-es választási plakátja

A cikk megosztásaKommentek