A kis kérődzők pestise miatt a hatóságok több ezer állatot irtottak ki, a gazdák tiltakoznak.
HIRDETÉS"Nyolc napig nem történt semmi, de tegnap újrakezdték az állatok leölését", mondta az Euronewsnak telefonon Vladimir Pavlov bolgár közgazdász, egyike azon kevés embernek, aki angolul tud nyilatkozni a bolgár hatóságok ellen tiltakozó gazdák ügyéről. Az elmúlt hetekben hivatalosan 4000 álllattal végeztek a bolgár hatóságok a kecskepestistől sújtott Sztrandzsa-hegységben, ahol Pavlov szerint a teljes juh-és kecskeállomány 30 000 darabra tehető.
A kis kérődzők pestise emberre nem veszélyes, ugyanakkor kecskék és juhok körében rendkívül gyorsan terjed, és a megbetegedett állomány 70%-ánál végzetes. A vírus elsősorban Afrikában, szegény országokban terjed, a bolgár járvány az első az Európai Unióban.
A vírus jelenlétét júniusban erősítették meg egy francia laborban kielemzett mintára támaszkodva. A járványügyi intézkedések ellen tiltakozó gazdák vitatják ennek a szakvéleménynek a hitelességét, és elhamarkodottnak tartják az állatok lemészárlását.
"Ez a vírus 3-7 napon belül megöli az állatokat, azoknak az állatoknak, amelyeket mi láttunk, nyolc nap után se volt kutya bajuk se", mondta Pavlov.
A gazdák keveslik az uniós forrásokból érkező, állatonként mintegy 100 eurós kártérítést. Egy helyi férfi arról beszélt az Euronewsnak, hogy a bolgár hatóságok sietsége azzal függ össze, hogy tévesen több kártérítési pénzt igényeltek, mint ahány állatot el kell pusztítani. Lehet azonban, hogy ezt csak annyira kell komolyan venni, mint azt a másik állítást, hogy a kecskepestis az Európai Unió ármánya, hogy tönkretegye a bolgár kecsketartókat, és később migránsokat telepítsen a helyükre.
Szerdán a gazdák népes tüntetést tartottak Szófiában, később pedig igyekeztek akadályozni a hatóságokat a térségben. Pavlov azt mondta az Euronewsnak, 8 napon keresztül sikeresen védtek meg több tanyát is.
A bolgár hatóságok intézkedéseit nehéz megítélni. Hasonló helyzetben az uniós szabályok azt írják elő, hogy a járvány kitörésének epicentrumától számítva hozzanak létre védelmi zónákat, és a legbelső zónán belül le kell ölni az állatokat, azon túl pedig, a megfigyelési körzetben folyamatos mintavétellel kell ellenőrizni, hogy vannak-e új esetek. A bolgár kormány kényszerhelyzetben van, hiszen ha nem lép radikálisan, akkor a maradék 1,1 millió állatot és az exportját is veszélyezteti. Ugyanakkor logisztikai értelemben egy ilyen járványügyi helyzet kezelése olyan feladat lehet, amelyet nem feltétlenül képesek hibátlanul végrehajtani. Pavlov és mások is határozottan állították, hogy a leölt állatokat nem semmisítették meg, hanem mindössze fél méter mélyre ásták el - amivel szerintük a falvak ivóvíz-bázisát is veszélyeztetik.
Nyilván a hatóságoknak is van mit a gazdák szemére vetni. A járvány kitörésének okát például abban látják, hogy a közeli Törökországból illegálisan hoztak be állatokat.