A kötelezettségszegési eljárások önmagukban bürokratikus procedúrák, de határhelyzetben jelentőséget kapnak. Magyarország ellen több tucatnyi ilyen eljárás folyik, és ezzel az uniós középmezőny alján vagyunk.
HIRDETÉSÚjabb kötelezettségszegési eljárás indult a napokban Magyarország ellen - ezúttal a Stop Soros törvénycsomag miatt. Ez már a sokadik ilyen - végső esetben pénzbírsággal járó - procedúra, amelyet az Európai Bizottság akkor kezdeményez, ha a helyi szabályozás ellentétbe kerül az uniós jogrenddel.
Brüsszelnek először is tájékozódnia kell a vélelmezett jogsértésről, információt kell kérnie az illető állam vezetésétől. Ha a gyanú indokolt, felszólítja a tagállamot az uniós jog betartására. Ha ez hasztalan, az ügyet az Európai Bíróság elé viheti, és szankció kiszabását kérheti. Végül a bíróság ítéletet hoz, amelyben kötelezi a tagállamot a jogharmonizációra. Ha még ez sem lenne elég, az ügy újból az Európai Bíróság elé kerül, és pénzbírság kiszabásával végződik. A bírság mértékének elrettentőnek kell lennie - eszerint mérlegel a testület.
Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője azt magyarázza, hogy ez önmagában nem képes megállítani egy politikai törekvést.
"Azt tudni lehetett, hogy a Stop Soros nem fogja kiállni a közösségi jog próbáját, mert itt gyakorlatilag a humanitárius és jogi segítségnyújtásnak a kriminalizálásáról van szó. És ugye a bizottságnak ez az egyetlen egy eszköz van a kezében, amellyel megpróbálja, megpróbálhatja betartatni az alapvető uniós jogokat az adott tagállamokkal, de az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy az illiberális rendszerépítkezést összeségében nem tudja megakadályozni."
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha az Európai Bíróság kimondja, hogy egy adott rendelkezés az uniós jogba ütközik, attól kezdve annak alapján nem lehet elítélni senkit. És van ennek az eljárásnak politikai következménye is.
Kende Tamás nemzetközi jogász úgy látja, hogy a kötelezettségszegési eljárások halmozódásának jelentős szerepe lehet abban, ha az uniós alapértékeket biztosító hetedik cikket aktiválják egy tagállammal szemben.
"Az biztos, hogy a hetedik cikk szerinti eljáráskezdeményezések során, és így a Sargentini jelentésben is, kifejezetten hivatkoznak a korábbi kötelezettségszegésekre. A rendezett és a még mindig függőben lévő, rendezetlen kötelezettségszegésekre is. Ha ebből sok van, és ezek nagy jelentőségűek, akkor valószínűbb, hogy a hetedik cikk szerinti eljárás elindul Magyarországgal szemben, mintha nem lennének ilyen eljárások."
A jogállamiság fölött őrködő uniós hetedik cikk aktiválása komoly megvonásokkal, akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ezzel Brüsszel tavaly decemberben, Lengyelország ügyében élt először. Magyarországon az Európai Parlament vizsgálta a jogállamiság helyzetét, és a bizottsági jelentés alapján meg is kezdte májusban az eljárás előkészítését. Arról, hogy az EP végül is aktiválja-e a hetedik cikket Magyarország esetében is, ősszel várható döntés.