rendkívüli hír

rendkívüli hír

Több mint 450 éves hajóroncsot találtak Florida partjainál

Éppen ezt olvassa:

Több mint 450 éves hajóroncsot találtak Florida partjainál

Több mint 450 éves hajóroncsot találtak Florida partjainál
Betűméret Aa Aa

Ítéletet hozott egy amerikai bíróság: a 2016-ban, a floridai Cap Canareval foknál felfedezett hajóroncs a La Trinité francia hajó, mely az 1500-as években süllyedt el. A hajó kapitánya, Jean Ribaut 1565-ben tűnt el a tengerben. A döntéssel egy két éves jogi tusakodás végére került pont: a hajóroncs és annak rakománya a bíróság szerint Franciaországot illeti.

A roncson eddig a következő dolgokat találták meg: 3 bronzágyú liliomdíszítéssel, 3 ágyúgolyó, 3 ballasztsúly, egy gránitkő, egy csákány, egy kőoszlop, rajta a szintén liliommal és a francia királyi koronával (ez jelképezte, hogy a terület, melyen áll, a francia királyság tulajdona). A 32 ágyús hajó még sok más meglepetést is tartogathat, értéke egyelőre felbecsülhetetlen, de az biztos, hogy több millió euróról beszélünk.

A hajót a Global Marine Exploration (GME) fedezte fel 2016 júniusában. A cég, mely a tengeri keresésre specializálódott, alig néhány mérföldre a NASA mai központjától találta meg a roncsot. Már ekkor is sejtették, hogy a Trinité-ről lehet szó, a francia hatóságok pedig azonnal be is nyújtották rá igényüket. A GME viszont azt állította, hogy egy spanyol hajóról van szó, ami a Trinité elsüllyedése után átvette amaz rakományának egy részét.

A GME augusztus végéig még fellebbezhet a döntés ellen.

A Trinité a tengeri régészet Szent Grálja

A történészek és régészek számára a hajóroncs a Szent Grállal ér fel, mivel ez a legöregebb, az Újvilágban talált roncs. A hajó egy volt azok közül az európai hajók közül, amelyek legkorábban kötöttek ki Amerika partjainál, fedélzetükön olyan utasokkal, akik a vallásszabadságot keresték. Pont úgy, ahogy azok az angol protestánsok is, akik pár évtizeddel később, 1620-ban a Mayflower fedélzetén érkeztek Amerikába.

1562 és 1565 között IX. Károly, Franciaország királya állandó telepet akart létesíteni Floridában. A félsziget más európai hatalmak kiváncsiságát is felkeltette, akik a spanyol példát követve szívesen rátették volna a kezüket a szűz földekre. Ugyanekkor tört ki azonban Franciaországban a vallásháború - nem csoda hát, ha egy lehetséges francia kolónia létesítésének ötlete az "Újvilágban" felkeltette a hugenották érdeklődését is. Gaspard II de Coligny, a francia haditengerészet admirálisa - maga is protestáns hugenotta - lehetővé tette hittársainak, hogy elinduljanak az Újvilág felé - ő maga viszont később a Szent Bertalan-éji mészárlás áldozata lett.

Az első expedíciót a szintén hugenotta Jean Ribaut kapitány vezette 1562-ben, az első kolóniát a "francia Floridában" pedig Charlesfort-nak nevezték el Károly király tiszteletére.

Ezután a kapitány visszatért Franciaországba, a telepesek egy része pedig ottmaradt. Az első település azonban hamarosan feloszlott - helyette sorban jöttek az újak, például a Fort Caroline, melyet 1564-ben alapítottak. A rákövetkező évben Ribaut újra nekiindult a La Trinité-vel, most már egy flottilla élén, melyen összesen 600 férfi utazott.

Floridához érve azonban spanyol hajókkal keveredtek összetűzésbe. A spanyolok vissza akarták szerezni a franciáktól Floridát, ezért Ribaut emberei egy részét kitette a parton, hogy védjék Fort Caroline-t. Ezután a spanyolok ellen indult, de egy épp akkor lecsapó vihar a tenger mélyére küldte hajóját. Ribaut-t elfogták, felszerelése egy részét elvették, végül kivégezték, a francia településeket pedig felszámolták. Így ért véget a francia Florida álma alig pár év után.