rendkívüli hír

rendkívüli hír

Jönnek a robotok — és elveszik a munkánkat?

Éppen ezt olvassa:

Jönnek a robotok — és elveszik a munkánkat?

Jönnek a robotok — és elveszik a munkánkat?
Betűméret Aa Aa

Az elmúlt években a digitális gazdaság hatására nagyon sokat változott a munka világa, egy tanulmány szerint a munkafolyamatok nagyjából tízszer gyorsabban változnak, és 3 ezerszer akkora a hatásuk, mint az első ipari forradalomnak.

A robotok több mint 5 millió állást szüntethetnek meg a világ legfejlettebb gazdaságaiban. Európában várhatóan 10-ből 4-6 munkahelyet automatizálnak.

A legnagyobb kockázat Dél-Európában van. A G20 országokban 5 munkáltató közül kettő azt állítja, hogy nem talál megfelelően képzett embert egyes munkákra. Ez Európában 2020-ra 825 ezer betöltetlen állást jelent. Az automatizálás fejlődése azt is jelenti, hogy egy embernek élete során hamarosan akár 15-20 munkahelye is lehet.

Ellátogattunk a Brüsszeli Gazdasági Fórumra, ahol az automatizmus termelési erejéről vitáztak, az Euronews riportere, Maithreyi Seetharaman viszont inkább arra volt kíváncsi, hogy az embereknek jobb lesz-e ettől, és hogy a bérek vajon csökkenek-e az automatizmus hatására.

— Ha az ember tudja, hogy egy technológia hogyan épül fel, akkor már nagyjából azt is tudja, hogy az áruk felfele mennek, vagy lefele az emberekhez, például az első és a második ipari forradalom alatt a 19. és 20. századi infrastruktúrákat központilag tervezték meg, felülről lefelé, hogy visszajusson a bevételből a tulajdonosoknak, így működtek a nagyvállalatok, a Szovjetunióban és Európában is – mondta Jeremy Rifkin, a Gazdasági Trendek Alapítványának elnöke. — A harmadik ipari forradalom érdekessége, hogy nem központosított, hanem széttagolt tervezésű. Meg lehet próbálni szabályozni és monopolizálni. A kormányok ezt megpróbálhatják, voltak már olyan internetes cégek, mint a Facebook, Twitter, Google, Amazon, amelyeket megpróbálták kontrollálni, de akkor veszít a hatékonyságából, mert nem lesz meg az a hálózati hatás, amelyben mindenki mindenkivel kapcsolatban áll — tette hozzá.

Csökkenő bérek?

Arra a kérdésre, hogy vajon a cégek is így gondolkodnak-e, és hogy tesznek-e valamit az egyenlőbb bérek érdekében, az Ubernél kerestük a választ.

— Nem hiszem, hogy az Uber vagy ahhoz hasonló applikációk szabályoznák a fizetéseket. Ettől még persze követjük a bevételeket, és tudjuk, hogy a sofőröket ez érdekli leginkább. Ez pedig azt is jelenti, hogy van egy egészséges piaci verseny a tech-cégek között, aminek a célja vonzóvá tenni a szolgáltatást, hogy az emberek csatlakozni akarjanak — mondta az UBER regionális vezetője, Pierre-Dimitri Gore-Coty.

Ezzel a gondolkodásmóddal nem mindenki ért egyet, például a szakszervezetek.

— A digitalizáció egyszerűen olyan, mint a jövő villamossínei. Vannak benne lehetőségek, de ha megnézzük, most éppen a fizikai cégek összeolvadnak a nagy digitális vállalatokkal. Ott van például az Amazon, amely élelmiszercégeket, pénzügyi és jogi szolgáltatókat vásárol fel, már egy globális áruházzá növi ki magát, és túl naggyá válik. Úgy bánik a dolgozóival, mint a robotokkal, és a szabályozás ezt egyelőre nem igazán tudja rendezni — véli a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Sharan Burrow.

Hogyan lehet garantálni, hogy Afrikában és Ázsiában a szegényebb rétegek nem maradnak-e le? Erről az Oxfam igazgatóját kérdeztük.

— Az a legfontosabb, hogy a kormányok megtalálják a szerepüket ebben, és minden eszközzel azon legyenek, hogy a technológia ne csak néhány ember, hanem a többség számára előnyt jelentsen. Ha a kormányok befektetnek a technológiai fejlődés kulcsterületein, fenntarthatják az állami kontrollt — mondta Winnie Byanyima.

Hol dolgoznak a robotok?

— Ma a gyártásban dolgoztatunk robotokkal, fokozatosan bevezetjük őket a raktárakban is, de még mindig nem használunk robotokat a kiskereskedelemben, az egészségügyben, az egyetemeken, óriási az a része a gazdaságnak, ahol a robotoknak nincs helyük. "Keresd a robotot" játékot szoktam játszani a hétköznapokban, és soha nem látom őket a helyi gyógyszertárban, de bárki megnézheti, nem fog találni olyan újságárust sem, ahol ne ember dolgozna, aki azt is figyeli, hogy vajon nem lopok-e el valamit — mondta Robert Gordon, az amerikai Északnyugati Egyetem professzora.

Az elmúlt évtizedben az automatizáció Európában sok munkahelyet teremtett a tudomány, az adminisztráció és a technológia területén. A legtöbb állás az építőiparban és a mezőgazdaságban szűnt meg. A jövőben az olyan munkavállalók könnyen elveszhetik az állásukat, akiknek a munkája olyan rutinfeladatokból áll, amelyeket a robotok hatékonyabban el tudnak végezni. Az lesz értékesebb, akinek a munkája kreativitást, szakértelmet igényel, tudnia kell bánni az emberekkel, a szociális interakció ugyanis nem a robotok erőssége. Digitális képességek birtokában pedig ezek az emberek új állásokat tölthetnek be az egészségügyben és a technológiában, ezeknek a száma ugyanis 2030-ra 8-9 százalékkal emelkedhet.

Real Economy | Future of Work

Mit kell tenni, mi változzon?

És akkor jöjjön az egymilliárd eurós kérdés: hogyan kell változnia az európai szabályozásnak és az üzleti modellnek a jövő munkahelyteremtése érdekében?

— A jövő munkája szempontjából szerintem két fontos változásra van szükség: az egyik a szociális juttatások hozdozhatósága, vagyis, hogy ezek a juttatások ne a munkáltatóhoz, hanem a munkavállalóhoz kötődjenek, ami azt jelenti, hogy ha úgy döntök, hogy most egy kicsit sofőrködöm az Ubernél, csinálok valami mást egy másik platformon, és emellett még talán egy félállást elvállalok, akkor összegyűjthessem ezeket a juttatásokat, és vihessem magammal akkor is, ha máshogyan dolgozom. Másrészt nagyon fontos az élethosszig tartó tanulás, hogy felkészüljünk olyan munkákra, amelyet a jövő technológiája ad nekünk — mondta az Uber igazgatója.

— A gyerekeknek, akik most járnak iskolába vagy egyetemre, mindenképpen tudományos munkákkal kellene foglalkozniuk, érdemes megtanulniuk programozni, új termékeket fejleszteni, amelyek automatizálják a mai munkák egy részét, azokat, amelyek kisebb értékkel bírnak — véli a Transferwise alapító igazgatója, Kristo Käärmann.

— Amire biztosan szükségünk lesz, az egy új társadalmi szerződés, annak ugyanis egyes elemeit meg kell erősíteni, mint a minimálbér, vagy a tisztességes szerződéses fizetés, a szociális védelmi garanciák és természetesen a kollektív alku joga. Olyan társadalmat hozunk létre, amely visszatér a jövőbe. Senki sem akarja, hogy a gyerekei vagy unokái az ipari forradalom körülményei között dolgozzanak, mégis ez a valóság a jelenlegi ellátási láncunk és a digitális platformok új munkahelyeinek tükrében — vázolta fel jövőképét a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára.

— Nagyon sok múlik azon, hogy milyen szabályokat vezetünk be a helyes irány érdekében. Megfelelő szabályozás kell ahhoz, hogy a csökkenő munkahelyekből növekvő lehetőségeket faragjunk. Szerintem a kulcs az oktatás, tréning, átképzés, éltehosszig tartó tanulás, és nemcsak a munkaerőpiac, hanem a termékek és szolgáltatások piacának reformja is — mondta az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős igazgatója, Marco Buti.

— A technológiák sosem semlegesek, ahogyan a velejáró infrastruktúrák sem, a történelemben ezeknek mindig ára volt. Ez egy új globalizáció felé visz minket, amely inkább a helyi közösségekre fókuszál, amelyek képesek lesznek virtuálisan és fizikálisan is összekapcsolódni világszerte – mindehhez csupán egy mobiltelefon kell — vélekedett a Gazdasági Trendek Alapítvány elnöke.