NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hogyan lehet elhárítani a veszélyes aszteroidákat?

Együttműködésben a ESA - The European Space Agency
Hogyan lehet elhárítani a veszélyes aszteroidákat?
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Sok űrszikla veszélyes lehet, ha becsapódik a Földbe.

HIRDETÉS

Június 30-a az aszteroida világnap, közeledtével egyre több szó esik azokról a kockázatokról, amelyeket ezek az űrben lévő sziklák jelentenek. 

66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok uralták a Földet. Ma már csak csontvázaikat láthatjuk, például a Bécsi Természettudományi Múzeumban. Egy aszteroida pusztította ki őket, amely a naprendszer kialakulásakor keletkezett sziklákból és fémekből állt.

A Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója, Christian Köberl:

"66 millió évvel ezelőtt egy aszteroida összeütközött a Földdel. Csak 10 kilométeres aszteroida volt, de 200 kilométeres kráter keletkezett. Ez mutatja, hogy milyen óriási energiáról volt szó ebben az esetben. Ez az energia olyan, mint egy gigantikus robbanás. Földrengések történtek, mindenféle csúnya dolgok, úgyhogy a klíma azonnal megváltozott. Ez pedig azt eredményezte, hogy sok akkori állat és növény, csaknem a kétharmaduk kihalt, bolygónk élőlényeinek nagyjából kétharmada kipusztult.

Semmi ehhez fogható nem történt azóta. Ugyanakkor – amint egy 2013-as felvétel mutatja – a kockázat kicsi ugyan, de mindig jelen van. Egy csupán 20 méteres aszteroida robbant fel az orosz Cseljabinszk városa fölött, és megsebesített 1500 embert. Ennek tanulmányozásából sokat okulhatunk.

„Íme egy meteoritdarab Cseljabinszkból, látszik a felszínén a tipikus fúziós kéreg, amely akkor alakult ki, amikor belépett a légkörbe. Amikor elvágjuk, megláthatjuk ennek a meteoritnak a történetét. Itt látható az eredi rész, amely nem sokat változott a kialakulása óta, ebből tanulhatunk a naprendszer kialakulásáról. Az egész fekete rész azoknak a hatásoknak az eredménye, amelyek érték 4,56 milliárd év ezelőtti kialakulása és napjaink között” - mondja Ludovic Ferriere kurátor.

A sziklás cseljabinszki aszteroida fölrobbant a légkörben, míg mások eléggé masszívak ahhoz, hogy becsapódjanak a földbe. A múzeumban, a világ legnagyobb meteoritbemutatóján látható, milyen sokfélék lehetnek. Attól függően, hogy hol érik el a földet, nagyon különböző hatásuk lehet. Egy ház nagyságú űrszikla elpusztíthat egy erdőt, cunamit okozhat, vagy akár a légkörünket is megváltoztathatja – magyarázza Lidia Pitarello aszteroidakutató.

"Ha a tengerben sekély a víz, és attól függően, hogy milyen típusú az üledék az alján, sok üvegházhatású gáz szabadulhat föl az anyag gőzölgése közben. Ez hosszú távon is befolyásolhatja az éghajlatot."

Az Európai Űrügynökségnél Németországban biztonsági csapat dolgozik azon, hogy kifejlesszen egy riasztórendszert, főként a sok, kisebb aszteroidára, olyanokra, amilyen Dél-Afrikában jelent meg néhány hete.

Rüdiger Jehn, ESA:

"Június 2-án óriási tűzlabda jelent meg Afrikában. Láthatjuk, hogy körülbelül 2-3 méteres aszteroida lépett be a légkörbe, kigyulladt, és fölrobbant. Ez az, amit meg akarunk figyelni, mert ha egy nagyobb, például 5 méteres érkezik, akkor a lökéshullám jelentős károkat okozhat a felszínen. Ez az, amiről előre akarjuk értesíteni az embereket."

A jobb felkészülés érdekében az ESA felépíti Szicíliában a Flyeye teleszkópot, amely pásztázza majd az eget kicsi és gyorsan mozgó tárgyak után kutatva. Az ügynökség már 740 olyan aszteroidát figyel, amely kis eséllyel éri el a Földet, és állandóan újakra is bukkan.

"Havonta nagyjából 200 aszteroidát találunk, és közülük talán 3, 4 vagy 5 olyan, amely becsapódhat a Földbe. Egyik sem jelent komoly veszélyt tudomásunk szerint. Rengeteg dolog van az űrben, amelyet még nem fedeztünk fel, amelyek után még kutatunk, de jelenlegi tudásunk szerint semmi nincs , ami miatt igazán aggódnunk kellene."

Jó, ha az ember ismeri az ellenségeit. A NASA-nak és a JAXA japán űrügynökségnek egyaránt vannak missziói, hogy idén fölkeressen aszteroidákat. A Hayabusa-2 japán űrhajó ezen a nyáron akar megcélozni egy aszteroidát, és elhelyezni a felszínén a Mascot nevű német leszálló egységet.

Ralf Jaumann:

"Meg fogjuk találni a leszállóhelyet, és október 3-án a Mascot leesik majd a felszínére. Ily módon információkat szerzünk majd a felszínről. A második lépés az lesz, hogy ennek az információnak a birtokában a japán űrhajó szintén a felszínére megy, mintát vesznek a felszínről, és visszahozzák a mintákat a Földre."

A misszió segít majd abban, hogy kitalálják, miként lehet eltéríteni a Földtől egy olyan aszteroidát, amely esetleg veszélyes lehet.

"Ez nem egyszerű. Nem lehet atomfegyverrel vagy valami ilyesmivel elpusztítani az aszteroidákat. Tehát igazán meg kell ismerni őket. Az összetételük a legfontosabb abból a szempontból, hogy megértsük, miként lehet odébb lökni őket, hogyan lehet megállítani a forgásukat, és el lehessen távolítani a Földtől. Tehát, ha ismerjük az összetételüket és a fizikai tulajdonságaikat, akkor az sokat segít megvizsgálni a stratégiákat, hogy miként enyhíthetjük a hatásukat."

HIRDETÉS

Ezek az erőfeszítésekkel elejét lehet venni annak, hogy ne olyan lények legyünk, akik múzeumban végzik. Jelenleg nincsen közvetlen veszély, de fontos hangsúlyozni, hogy egy viszonylag kicsi aszteroidának is katasztrofális hatása lehet.

Elég, ha megnézünk egy szimulációt egy 100 méteres aszteroidáról, amely eltalálja Bécset, és eltörli a várost a térképről.

"Csak meg kell néznünk a Holdat, a legközelebbi égitestet, és látjuk, hogy teljesen beborítják a becsapódási kráterek. Ezt nem látjuk ennyire jól a Földön, mert a Földnek aktív a geológiai felszíne, de állandóan bombáznak minket tárgyak az űrből. Nagyok és kicsik egyaránt. A nagyobbak kissé ritkábbak, a kicsik viszont folyamatosan érkeznek. Ez olyasvalami, ami történt a múltban, és természetesen a jövőben is fog."

Egyetértés van abban, hogy 90%-át megtalálták már azoknak a nagy aszteroidáknak, amelyek a civilizáció végét jelenthetik. Ugyanakkor a kisebbeknek (az 5 és 500 méter közöttieknek) csak kis százalékát azonosították. Ezek jelentik azt a veszélyt, amelynek elhárításán dolgoznak.

- Most az Önök kérdései következnek, amelyeket feltettek a szakértőknek az #AskSpace hashtag segítségével. Az Európai Űrügynökségnél Jennifer Ngo-Anh válaszol. Stephen Panevtől érkezett az a kérdés, hogy látunk-e majd valaha európai űrhajóst a Holdon?

HIRDETÉS

"Tudja, az űrutazás, az űrkutatás és az űr feltárása általában globális erőfeszítés. Az összes nagy űrügynökség azon dolgozik, hogy távolabb menjünk az alacsony Föld-pályától, hogy túlmenjünk a Nemzetközi Űrállomáson, de nem tudom, ki fogja megnyerni a versenyt. Azt várom, hogy lesz együttműködés több nagy űrügynökség között, de azt nem lehet tudni, hogy milyen nemzetiségű teszi majd a lábát a Holdra vagy a Marsra."

- Daramejától is érkezett kérdés: mi a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)?"

​„Csak nemrégiben kezdtük teljesen használni a Nemzetközi Űrállomást. Ugyanakkor készülünk a következő lépésre. Szeretnénk egy űrállomást építeni a Hold keringési pálya körül, az úgynevezett Deep Space Gateway vagy Lunar Orbital Platform körül. Amíg ez megvalósul, addig továbbra is használjuk a Nemzetközi Űrállomást tudományos és kutatási célokra.

​- Önök újabb kérdéseket tehetnek fel az #AskSpace hashtag segítségével, és mi igyekszünk megválaszolni ezeket. A világűrről további híreket találnak az euronews.com-on.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Az Armageddon holnap is elmarad, de a kisbolygókra nem árt továbbra is figyelni