rendkívüli hír

rendkívüli hír

Aranyásók, ara papagájok, magyar tudósok és egy jaguár

Éppen ezt olvassa:

Aranyásók, ara papagájok, magyar tudósok és egy jaguár

Aranyásók, ara papagájok, magyar tudósok és egy jaguár
Betűméret Aa Aa

Mi a közös bennük? Kiderül abból a bámulatos dokumentumfilmből, amelyet magyar tudósok nemzetközi együttműködésének köszönhet a világ, és hamarosan a közönség elé kerül.

Kezdetben voltak az ara papagájok

A gyerekek, akiknek Azúr, Linda és Tulio története, annak összes része a kisujjukban van, pontosan, de tényleg töviről hegyire tudják, hogy mi folyik Amazóniában. És aggódnak is emiatt.

Mi, felnőttek is hallottunk már arról, hogy eszeveszett iramban irtják az esőerdőket, emiatt egész fajok pusztulnak ki mindörökre, állatok, növények tűnnek el a föld színéről, és hogy ez máris ezer szempontból befolyásolja a környezetet nemcsak helyben, hanem sok ezer kilométerrel arrébb is.

A különbség az, hogy közülünk kevesen érzik át, hogy valójában miről is van szó. Nem mintha a felnőtteket ez ne érdekelné, épp csak távoli problémának tekintik, ami politikusok és sztárok dolga. Azok pedig, akik a közelben élnek, és a bőrükön érzik a hatást, nagyon gyakran kényszerűségből tesznek úgy, mintha ez még „beleférne”.

Ezért volna jó, ha minél többen megnéznék Dr. Oláh György és kutatócsoportjának legújabb expedícióját. Az ott készült, majd kontinenseken átívelő utómunkával összeállított, díjnyertes film ugyanis nem csak a belátásunkra apellál, hanem egyenesen a szívünket veszi célba. Akármilyen gyerekesen hangzik is.

A tények és a lényeg

Az expedíció az Andok egy nehezen megközelíthető vidékének, a Tambopata rezervátumnak a felderítésére vállalkozott. A cél az volt, hogy a tudósok bizonyítsák, az ottani elzárt, ezért virágzó élőhely védelme számos szempontból kulcsfontosságú nemcsak állat- és növényfajok, hanem a peruiak szempontjából is. Az ökoturizmus ugyanis bevételt jelent az ott élőknek, akik gyakran mindennapi megélhetésüket remélve fordulnak a dzsungel ellen.

Arról, hogy évente papagájok és más egzotikus állatok ezreit ejtik foglyul, majd adják el a Föld minden tájára kifejezetten erre szakosodott bandák, illetve, hogy kíméletlenül folyik a fakitermelés, nem újság. Azt viszont kevesebben tudják, hogy legalább 30 ezer aranyásó is bevette magát az égig érő rengetegbe, és évente több ezer hektárnyi őserdőt vágnak ki abban a reményben, hogy aranyat találnak. Az arany kivonásához használt mérgező higany pedig bemosódik a vizekbe, onnan aztán mindenbe, és eljut egészen a terített asztalig. És akkor ott vannak még a fa- és papíripar mellett az olajcégek is, amelyek az esőerdők alatt rejtőző tetemes olajkincs kiaknázására próbálnak engedélyt szerezni.

És a tudósok mit kerestek ott?

A Dr. Oláh György vezette magyar expedíció mellett ausztrál, amerikai, perui tudósok is kutatásokat végeznek ebben a távoli esőerdőben, ahol egy komplett kutatóközpont áll rendelkezésükre. Útjukat a magyar operatőr, Tisza Balázs és a kutatók egyike, Dr. Garai Cintia vette filmre 2016 februárjában. Az ott töltött hetekben egyrészt az állat- és növényfajok feltérképezésén, másrészt azok megfigyelésén dolgoztak. Ezeknek a kutatásoknak az eredményére a tudományos világnak és a perui hatóságoknak is szükségük van, hiszen megalapozott természetvédelmi intézkedéseket csak a helyzet ismeretében hozhatnak.

A dokumentumfilm tanúsága szerint mesterséges odúkat tettek ki, hogy a beköltöző papagájokat, mindennapjaikat és fiókáikat is tanulmányozhassák. Speciális kamerákat szereltek fel a legfelső lombkorona-szintre, ahol ilyen megfigyelést még soha senki sem végzett. Nem csoda, hiszen a legmagasabb fák elérik a 60 méteres magasságot is. Bevették magukat a rezervátum legeldugottabb szegletébe is, amelyről az őslakosok azt mondják, ott bármi megtörténhet.

A jaguár

A dokumetumfilm utómunkálatai 2017-ben folytak Molnár Attila Dávid rendező irányításával. Amikor levetítették a filmet támogatóik, szakmabeliek és újságírók örömére a Budapesti Állatkert pálmaházában, azt kérdeztem tőlük, mi volt az, ami leginkább meglepte őket, amire a legkevésbé sem számítottak Amazóniában.

Nadia Drake

Egyszerre és mindnyájan vágták rá, hogy „a jaguár”. Ez már csak azért is váratlan fordulat volt, mert a film főszereplői a papagájok. Az történt, hogy - mint az előzetesben is látjuk -, az egyik éjjel összetalálkoztak egy jaguárral. És legnagyobb megdöbbenésükre a ragadozó nem támadta meg őket, és nem is futott el, hanem kíváncsian a nyomukba szegődött. Szívesen követte volna őket táborhelyükre is, de attól már jobbnak látták távol tartani, úgyhogy Cintia ötletére összeütögették fémedényeiket, ettől aztán akkora hangzavar lett, hogy a jaguár megtorpant, majd eloldalgott. Cintia szerint ez jó példa arra, mennyire másképpen élnek és viselkednek az állatok, ha az ember nem háborgatja őket.

Papagáj Expedíció Amazóniában

rendező: Molnár Attila Dávid, Garai Cintia

operatőr: Tisza Balázs, Garai Cintia

forgatókönyv és szöveg: Molnár Attila Dávid

tudományos munkatárs: Dr. Oláh György

hangmérnök és zenei szerkesztő: Tamás E. Zsolt

grafika: Vidos Erik és Silimon Emese

producer: Dr. Oláh György és Tóth Zsolt Marcell

ügyvezető producer: Molnár Attila Dávid

Még több Adventures