A laza talaj lengéscsillapítóként működik.
HIRDETÉSA pisai ferde torony gyengéje egyúttal az erőssége is, állapította meg egy olasz-brit mérnökcsoport. A világhírű műemlék földrengésállósága a laza talajnak tulajdonítható, ami a torony süllyedését és dőlését is előidézte.
A pisai torony nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt. Dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére legalább négy pusztító földrengést túlélt.
- A laza talaj, ami a torony dőlését eredményezte, egyszersmind ellenállóságát is adja. Mert lengéscsillapítóként működik. Megakadályozza a vízszintes elmozdulást - magyarázza Camillo Nuti professzor. Ezért élt túl több földrengést, közte igen intenzíveket is - teszi hozzá.
A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy, 58 méteres magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait, méghozzá úgy, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa.
A dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében.