rendkívüli hír

rendkívüli hír

Átalakuló munkajog – a szociális háló bővítése

Éppen ezt olvassa:

Átalakuló munkajog – a szociális háló bővítése

Átalakuló munkajog – a szociális háló bővítése
Betűméret Aa Aa

Európában 10-ből 4 munkavállaló vagy saját maga munkáltatója vagy csak határozott idejű munkaviszonya van. A szociális biztonsági rendszer főként azokat védi, akik alkalmazottként, fő munkaidőben, évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. Az Európai Unióban azonban egyre többen gondolják úgy, ideje ezen változtatni, mert a szociális hálónak minden foglalkoztatási forma esetén védelmet kellene nyújtania.

Vegyünk először is néhány adatot:

- 10 ideiglenesen foglalkoztatott európai közül 4 saját maga munkáltatója,

- A húszas éveikben járók többsége ideiglenesen vagy szerződés nélkül dolgozik,

- A nők inkább határozott idejű vagy részmunkaidős munkát végeznek,

- A saját magukat foglalkoztató férfiak több mint 45%-a 55 év feletti,

- Az önfoglalkoztatók számára nincs védelem munkájuk elvesztése esetén Európa 11 országában,

- 10 országban nincs biztosítás a munkahelyi balesetre, 3-ban pedig az önfoglalkoztatók táppénzt sem kaphatnak.

Az úgynevezett hakni-gazdaságban dolgozó európaiak számára tehát a szociális hálóhoz való hozzáférés sokszor lehetetlen, de legalábbis nem olyan egyszerű, mint a teljes állásban foglalkoztatottak számára. A nem hagyományos módon foglalkoztatottaknak ezért alaposan át kell gondolniuk, hogy hozzájuthatnak-e munkanélküli segélyhez, egészség- vagy balesetbiztosításhoz, GYES-hez, GYED-hez, nyugdíjhoz.

A szociális háló biztosítása az önfoglalkoztatók számára gondot okoz Hollandiában is, pedig az ország az ilyen típusú munkát végzők számát tekintve az ötödik Európában.

Hollandiában az alkalmazottak magas fokú védelemben részesülnek. Egy neve elhallgatását kérő, ételfutárként dolgozó fiatalember azonban önfoglalkoztató, és – csakúgy, mint a vele egy cipőben járók kétharmadának – nincs betegbiztosítása.

- Nagyon drága lenne fizetni. A rendelések után fizetnek minket, amelyekből átlagban óránként kettő van. Ha fizetném a biztosítást, óránként 4-5 euróm maradna. Ez az oka annak, hogy a futárok jó részének nincs biztosítása – mondja a fiatalember.

A digitális platformok megsokszorozódása, valamint a munkaerőpiac rugalmasabbá válása miatt az európai munkavállalók 14%-a önfoglalkoztató, ami 30 millió embert jelent.

Az önfoglalkoztók száma Hollandiában az egyik legmagasabb, de kapnak-e megfelelő védelmet? – ezt kérdeztük az amszterdami egyetem munkajog-professzorától, Mies Westerveldtől.

- Vannak az igazi, profittermelő vállalkozók, és vannak – ahogy mi mondjuk – a „hamis” vagy „nagyon sebezhető” önfoglalkoztatók. Olyan törvényre lenne szükség, amely megfelelő védelmet nyújt azok számára is, akik nem keresnek eleget ahhoz, hogy azt a maguk számára biztosítani tudják – válaszolta a szakértő.

Hasonló felismerésre jutott mintegy húsz IT önfoglalkoztató, akik önsegélyező csoportot alakítottak. (Hollandiában már mintegy 17000 embert tömörítő közel négyszáz hasonló csoport létezik.)

- A „Kenyéralap” olyan csoport, melynek tagjai anyagi segítséget nyújtanak egymásnak a munkaképesség elvesztése vagy betegség esetén. A normál biztosításom havi 350 euró lenne, a „Kenyéralapba” körülbelül 125-öt kell betennem. Ráadásul tudom a magam példájából, illetve másokéból, akik megbetegedtek, hogy a biztosítási pénzek kifizetése nagyon nehézkesen történik. Ezt el akarom kerülni – mondja a csoport tagja, Nick Cohn.

Megfelelő védelmet nyújtó szociális hálót biztosítani az Európai Unióban jelenleg komoly kihívás, illetve a korábbiaknál nagyobb felelősséget ró a tagállamokra, valamint a gazdasági élet minden szereplőjére is.

Hogy mit tesz az EU a szociális konvergenciáért, arról a folytatásban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosát, Marianne Thyssent kérdeztük.

Euronews:
- Mi alapján határozza meg a szociális védelem mértékét, amelyet az EU-ban el kellene érni?

Marianne Thyssen: - Egy kis füzetecske alapján, melyet mindig a táskámban hordok, és az EU szociális jogi pillérének alapelveit tartalmazza. Megfelelő munkakörülményeket és szociális védelmet kell biztosítani azoknak is, akik az új gazdaságban, illetve azoknak is, akik nem határozott idejű szerződéssel, nem teljes munkaidőben vagy önfoglalkoztatóként dolgoznak. Javaslatot tettünk a tagállamoknak, hogy biztosítsák a szociális szisztéma elérhetőségét az ilyen, úgynevezett atípusos szerződéses formában dolgozó állampolgáraik számára is.

Real Economy | Social Protection

Euronews: - Hogyan győzi meg a kormányokat arról, hogy lépéseket tegyenek az említett irányba?

Marianne Thyssen: - Nem akarunk generációs konfliktust kreálni a megfelelő szerződésekkel és védelemmel rendelkező idősebb, illetve a biztosítások, szerződés és szociális védelem nélküli fiatalabb korosztályok között. Azt mondjuk a kormányoknak, ahhoz, hogy a társadalomban meglegyen a kívánatos kohézió, megfelelő szociális biztonság kell. A financiális tervezés és szervezés természetesen a tagállamok feladata, abba nem szólunk bele. Igyekszünk meggyőzni őket, de meghagyjuk a mozgásterüket.

Euronews: - Nem sértik ezzel a tagállamok jogait?

Marianne Thyssen: - Nem. Azt kérjük a tagállamoktól, vizsgálják meg a javaslatainkat és biztosítsanak nagyobb védelmet az állampolgáraiknak, mint amilyet némelyikük jelenleg biztosít. A múlt azt bizonyítja, hogy ha a tagállamok elkezdenek egymással összhangban együttműködni, sokat tanulnak egymástól és egyre inkább motiváltak lesznek abban, hogy minél jobb és eredményesebb munkát végezzenek.

Euronews: - Azért ez nem lehet egyszerű feladat. Egyfelől emelkedő termelékenységről és az embereknek nagyobb biztonságot nyújtó szociális hálóról beszélünk, másfelől viszont alighanem emelkednek így a kormányok költségei...

Marianne Thyssen: - Valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a költségeket. A kérdés, hogy ki viseli ezeket. Egy normális szociális rendszerben a költségek megoszlanak. Egy részüket a munkáltatók fizetik, más részüket a rendszer „haszonélvezői”, azok az emberek, akiknek a szociális háló védelmet nyújt. Azt is tudjuk azonban, hogy ha kisebb az egyenlőség és nagyobb a kockázatvédelem, akkor az emberek többet invesztálnak a saját életükbe, inkább érzik magukat a társadalom tagjának, keményebben és jobban dolgoznak. Vannak, akik azt kérdezik tőlünk, miért vagyunk ilyen rugalmasak. Hát azért, mert a rugalmasság új munkahelyeket teremt, ezáltal pedig sok jelenlegi munkanélküli számára megadja a lehetőséget arra, hogy a jövőben legyen munkájuk. Nem szeretnénk, ha ez a folyamat veszítene a lendületéből.

Maithreyi Seetharaman/Fanny Gauret, Euronews