rendkívüli hír

rendkívüli hír

Kevesebbet késnek a repülők, ha sikerrel járnak a kutatók

Éppen ezt olvassa:

Kevesebbet késnek a repülők, ha sikerrel járnak a kutatók

Kevesebbet késnek a repülők, ha sikerrel járnak a kutatók
Betűméret Aa Aa

Aki repül télen, pontosan tudja, hogy mennyi kellemetlenséget okoznak a jegesedés okozta késések. A repülőgépek felszínének jegesedése nagyon veszélyes. A jégmentesítés lassú módszere helyett új eljárásokat keresnek.

A problémát az okozza, hogy a vízcseppek jéggé dermednek össze a hideg alumíniumon. Ez történik a repülőgépek felszínén fagypont alatt.

A lengyel anyagfizikus, Bartlomiej Przybyszewski egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként dolgozik a PHOBIC2ICE nevű projekten:

"Az egyik megoldás, hogy víztaszító anyagokkal kiküszöböljük, hogy a jégpáncél létre tudjon jönni a repülőgép borításán."

Az általa említett víztaszító anyagok viselkedését nanotartományban vizsgálják. A bevont alumínium vízlepergetővé válik, így nem jegesedik:

"Nanoméretű tüskéket kell elképzelni, amik között megreked a levegő, így a víznek már nem marad hely, nem tud a felszínen megtapadni." - magyarázta Bartlomiej Przybyszewski.

A kutatók nem érik be ezzel a módszerrel, többféle megoldáson dolgoznak. A fejlesztőknek a természet ad ötletet, ez az úgynevezett "lótusz-effekt". A lótusz levelei ugyanis tökéletes vízlepergető struktúrát alkotnak. Ugyanezt próbálják adaptálni repülőgépek esetére az eljegesedés ellen.

Egy meglehetősen furcsának tűnő szerkezet segíti a kutatókat az Airbus Central Research & Technology laboratóriumában. Ez a jeges szél-alagút. Fából készült a hőszigetelés miatt. Megmutatkozik, hogy miként történik a jegesedés a repülőgépek borításán, légköri kondíciókat szimulálva. Norbert Karpen, kutató:

"Az alagútban jégkristályos felhőt tudunk kreálni. Vizet porlasztunk az alagútba, ami a fagyos szélben azonnal ráfagy a struktúrák felszínére."

A laboratóriumban megtapasztalható, hogy fagyos légköri körülmények között egy pillanat alatt fagy rá a repülőgépre a víz, merev réteget képezve. A kutatóknak olyan felszínt kell kifejleszteni, ami hosszú repülési időn át képes megőrizni víztaszító képességét, kemény körülmények között is. Elmar Bonaccurso, anyagfizikus:

"A légiközlekedésben nem csak a hideggel és a vízzel kell számolnunk, de a kifejlesztett anyag ellent kell álljon a homokviharoknak, a heves esőknek és a nap ultraviola sugárzásának."

A tartósságot szélsőséges körülményeket teremtve tesztelik. Magas nyomáson nagy mennyiségű vízzel bombázzák a hidrofób réteget, hogy kiderüljön, ellenálló-e. A biztonság mellett a gazdaságosság is fontos szempont. A fejlesztések célja, hogy az utólagos jégmentesítésre már ne legyen szükség a jövőben. Jolanta Sapieha, montréáli fizikus:

"Jelenleg a fűtőszálak energiaköltsége túl magas, a lassúság miatt a mostani jégtelenítés nem hatékony, sok üzemanyag megy veszendőbe. A már lerakódott jégréteg eltávolításához használt vegyszerek károsak. kutatásaink ezért ígérkeznek nagyon hasznosnak."

Még évek munkája áll a fejlesztők előtt, de erőfeszítéseiknek köszönhetően a vegyszeres jégtelenítés a múltté lesz hamarosan.

Még több futuris