Az Európai Unió új adatvédelmi szabályzata azokban a tagállamokban okoz majd feltörést, ahol korábban más elvek alapján szabályozták az adatkezelést. Az Euronews a GDPR kidolgozásában résztvevő Jan Albrecht német EP-képviselőt kérdezte.
Jan Albrecht az Európai Parlament német, zöldpárti képviselője, a belügy, igazságügy és szabadságjogok bizottságának helyettes elnöke. Az ő felügyeletével dolgozták ki az új, mérföldkőnek ígérkező adatvédelmi szabályozást, amely hamarosan életbe lép.
Az Európai Unió Átfogó Adatvédelmi Szabályzata (GDPR) olyan mértékben változtat az eddigi gyakorlaton, amire 20 éve nem volt példa. Ami a lényeget illeti, szigorodnak a személyes adatok gyűjtésére, tárolására és felhasználására vonatkozó szabályok, a civilek viszont, akiknek az engedélyére eddig is szükség volt, a korábbinál könnyebben ellenőrizhetik, hol milyen adataikat tartják nyilván. A nevekről, fotókról, emailcímekről és a közösségi médiában megjelenő posztokról van szó.
A bírságok emelkednek: elérhetik a cég éves bevételének 4 százalékát is, vagyis alkalmasint dollármilliók foroghatnak kockán.
Adódik a kérdés, hogy vajon az új szabályozás mit jelent majd a gazdasági szereplők, és mit a magánemberek számára. Az Euronews riportere, Damon Embling Jan Philipp Albrechtet kérdezte.
Damon Embling, Euronews: Jan Philipp Albrecht, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat! Mondják manapság, hogy az adat és információkereskedelem a 21. század olajpiaca. Nagy halak uralják a terepet, és sok pénzt keresnek vele. Egyetért ezzel?
Jan Albrecht, német EP-képviselő, adatvédelmi szakember: Szerintem ez nem igazán jó hasonlat, mert számos különbség van a kettő között. De azért van benne valami, mert ahogy az olajpiac is kezd túlnőni az ipari modellünkön, az adatgyűjtésre alapozó üzletek is önálló életet élnek mára, az adathalászat mostanra külön iparág. Akár személyes, akár nem személyes adatokról van szó, egyre inkább beleszól ez a mindennapjainkba.
Damon Embling: Az új európai szabályozás számunkra, laikusok számára remek dolognak tűnik. De ha jól sejtem, az elmúlt években, amíg Önök ezen dolgoztak, nem mindenki volt ilyen lekes, nem igaz?
Jan Albrecht: Persze, hogy nem, sok az indulat ekörül, sokan engedékenyebb, sokan még szigorúbb szabályrendszert szeretnének. Én úgy látom, hogy elég jó a kompromisszum, amit kötöttünk, mondhatnám, hogy win-win helyzetben vagyunk. Az állampolgárok jelentős védelmet kaptak a digitális világban, amely egyre újabb termékekkel és fejlesztésekkel áll elő, és ez jó, ugyanakkor van egy csomó kockázatuk. A másik oldal számára az a jó hír, hogy egységes lett a szabályozás, nincs 28 féle különböző elvárás, illetve, hogy megteremtettük a feltételét a jogszerű adatkezelésnek, és ez nagyon fontos.
Damon Embling: Vegyük az utca emberét itt, az Unióban: vagy az okostelefonjukon, vagy a számítógép előtt ülve nézik az emailjeiket, posztolgatnak, keresnek ezt-azt az interneten. Eddig mi történt az adataikkal?
Jan Albrecht: Hát elég kaotikus volt a helyzet. Sokféle adatkezelési metódust használtak, a cégek sokféleképpen értelmezték a tájékoztatási kötelezettségüket, a felhasználók jogainak tiszteletben tartását is. Persze adatvédelem volt eddig is, de nem nagyon törődött vele senki, főleg az interneten nem.
Damon Embling: Mondana példát arra, mi történhetett az adatainkkal eddig, ha például posztoltunk valamelyik közösségi oldalon, és ez most hogyan változik? Mi az extra védelem?
Jan Albrecht: A felhasználók számára a legfontosabb előrelépés az átláthatóság lesz. Vagyis, ha én kezelem valakinek az adatát, garantálnom kell, hogy az illető tud róla. Nemcsak a tényről, hanem arról is, hogy mire használom, esetleg kinek adom tovább az ő adatát. Ez azért lényeges, mert másképp az emberek nem tudnak élni alapvető jogaikkal, amelyek között egyébként szerepel az adataik nyilvántartásának vagy akár törlésének az ellenőrzése. Úgyhogy itt van jócskán kommunikációs feladatunk.
Damon Embling: Hallani, hogy a Facebook megváltoztatja a szabályait azért, mert az európai felhasználókra nem vonatkozik az új uniós szabályozás, dacára annak, hogy a cég nemzetközi székhelye Írországban van. A cégek ügyeskednek. Mit tudnak tenni ez ellen?
Jan Albrecht: Az Európai Unión belül biztosan nem fogják tudni kicselezni. Az, hogy a Facebook azzal érvel, hogy az argentin bizniszük nem esik az uniós törvények hatálya alá, jól mutatja, hogy az európai szabályok kemények, hisz ezért viszik máshová ezeket a szolgáltatásaikat. De szerintem az argentin, vagy akár az amerikai felhasználók is nagyot néznek majd, ha azt mondják nekik, hogy az európai felhasználók magánélethez való jogát tiszteltben tartják, az övéket meg nem. Szerintem ez nem nagyon fog működni.
Damon Embling: Az új szabályok új követelményeket támasztanak a beleegyezés megszerzését illetően is. Ez ugye nem jár szükségszerűen azzal, hogy az adatgyűjtés visszaesik?
Jan Albrecht: Azt kell elérnünk, hogy ne gyűjtsenek és kezeljenek több személyes adatot, mint amennyit feltétlenül szükséges.
Damon Embling: És ön szerint az új szabályozás jó erre?
Jan Albrecht: Úgy látom, hogy az egyének jobban tudják majd ellenőrizni - ha kell, megállítani - ezt a folyamatot.
Damon Embling: Nagyon sokan nem olvassák el az apróbetűs részt, amikor keresgélnek az interneten, egyszerűen rányomják, hogy oké, hogy megnézhessék, megkaphassák, amit keresnek. Ezzel mit lehet kezdeni. Az emberek továbbra is ezt csinálják majd, és akkor minden marad, ahogy eddig volt.
Jan Albrecht: Az a lényeg, hogy legyen egy pont, ahol be lehet avatkozni. Egy rövid pillanat, amikor közbe tudok, és közbe kell lépnem!
Damon Embling: Vagyis felelősségteljesebbnek kell lenniünk?
Jan Albrecht: Szerintem igen. Nincs az a törvény, amely megvédi az embereket saját maguktól. Ha magam adom át az adataimat, akkor nincs adatvédelem. Védelmet az élvez, aki tudatos ebben, úgyhogy annak kell lennünk. Élnünk kell a jogainkkal.
Damon Embling: Azért van ennek kockázata az európai gazdaságra nézve. Érinti a munkahelyeket, a vállalkozásokat. Vissza tudja vetni ezeket a szigorúságával. Ez reális veszély?
Jan Albrecht: Nem hiszem. Nem a Facebook az egyetlen, amely megváltoztatja emiatt a belső szabályzatát. Ugyanis ha itt meg tudnak felelni, akkor bárhol jók lesznek ebben. Ha úgy tetszik, így exportáljuk az adatvédelmi modellünket, ráadásul azok a cégek, amelyek magukévá teszik ezt a szabályozást, vonzóbb alternatívát jelentenek másutt akár a Facebookkal, akár egyéb versenytársaikkal szemben.
Damon Embling: De ezzel sokkal bürokratikusabbá válik az életüket, ami a többi között sok pénzbe is kerül, nem igaz?
Jan Albrecht: Amikor változnak a törvények, például ha össze kell hangolni az uniós jogszabályokat a hazaival, azzal mindig van munka.
Damon Embling: A közelmúlt adatkezelési botrányai megmutatták, milyen kiszolgáltatottak vagyunk mi, uniós polgárok, ha az adatainkról van szó. Miért kellett ilyen sokat várnunk erre a szabályozásra? A cégek elég régóta lavíroznak, nem?
Jan Albrecht: Igen, hosszú évekig nem érvényesült az adatvédelem, mert tele volt kiskapukkal, vagy a hatóságok gyengeségén múlott, mint például Írországban, el is bújtak ott többen.
Damon Embling: De az Európai Unió miért hagyta ezt?
** Jan Albrecht**: Azért, mert eddig csak ajánlás volt ezzel kapcsolatban, a tagállamok eldönthették, mit és hogyan vesznek át belőle. Úgyhogy a cégeknél külön jogászcsapat kereste a kiskapukat. Ennek véget kellett vetnünk.
Damon Embling: Ön szerint van esélye annak, hogy mások átvegyék ezt a modellt? Például az Egyesült Államok...
Jan Albrecht: Az amerikai felhasználók 68-69 százaléka igényt tartana erre, úgyhogy speciel Washingtonon nagy a nyomás.
Damon Embling: De vajon van-e politikai akarat?
Jan Albrecht: Többféle javaslat van a kongresszus előtt, még nagyon az elején tartanak a dolognak. Mi vagyunk a világon az elsők, akik bevezetünk egy átfogó adatkezelési szabályrendszert.