Az EP szakbizottsága egyebek mellett a Magyarországon évek óta uralkodó, a nőket anyai szerepükre korlátozni kívánó kormányzati retorika miatt is aggodalmát fejezte ki.
Több szempontból is komoly kritikával illette Magyarországot az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága, a FEMM, külön kiemelve, hogy a magyar parlamenti képviselők csupán 10 százaléka nő - ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. A testület emellett az országban évek óta uralkodó, a nőket anyai szerepükre korlátozó retorika miatt is aggodalmát fejezte ki.
Vásárhelyi Mária szociológus szerint ma Magyarországon egy értelmiségi nőnek sokkal nehezebb előrébb jutnia a munkahelyi ranglétrán, mint férfitársainak, és ezen a kormányzati retorika csak tovább ront.
"Egy nő feladata, hogy szüljön gyereket és lássa el a férjét, és ezt nyíltan ki is mondják, és nyilvánvalóan azért mondják ki, mert tudják, hogy ez értő fülekre talál a férfi lakosság, sőt még a női lakosság egy széles körében is. Lehet, hogy ők nem így élik az életüket, de mégiscsak tudják, hogy ahhoz, hogy népszerűségi pontokat szerezzenek, ilyeneket kell mondaniuk" - vélekedett a szociológus.
Hozzátette, mindeközben folyamatosan ki vannak téve megalázásának, netán bántalmazásának és igazából nincsenek - mert nem épültek meg - azok az intézmények, amelyek képesek lennének megvédeni őket. Ezt hangsúlyozta a családon belül erőszakkal foglalkozó civil szervezet, a NANE Egyesület munkatársa, Horváth Éva is.
"Nagyon sok szempontból az érintet nők nem bíznak a hatóságokban, nem bíznak abban, hogy igazságot szolgáltat nekik a rendszer és amíg nincs megfelelő törvényi szabályozás, addig ez így is lesz".
A nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben legátfogóbb szabályozásként ismert egyezményt húsz európai állam már ratifikálta, Magyarország még nem.
A FEMM meglehetősen kritikus jelentésével kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ám adásunkig nem reagáltak kérésünkre.