A bizottság három évvel ezelőtti, vagy tavalyi ajánlásai közül egyetlen egyet sem valósítottak meg a magyar hatóságok.
HIRDETÉSAz Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) utoljára 2015 júniusában készített jelentést a Magyarországon tapasztaltakról a menekültek helyzetében. Ez utóbbiban erősen ajánlotta a magyar hatóságoknak, hogy nyissák meg a menedékkérők, és különösen a családos menedékkérők előtt épületeiket elszállásolás céljából. Mivel 2015-ben és 2016-ban korábban nem tapasztalt menekültáradat érte el az országot, ezért 2017-ben az ECRI újabb ajánlásokat fogalmazott meg.
Idei, 2018-as jelentésében azt vizsgálta a szervezet, hogy ezeket mennyiben sikerült a gyakorlatba is átültetni. Megállapításai saját megfogalmazásuk szerint "lesújtóak".
- A korábbi maximum 28 napos, a menekültstátusz iránt beadott kérelem elbírálási idejét a magyar hatóságok eltörölték, helyette minimum pár hetes, de akár 3 hónapos várakozásra kell számítani.
- A korábban már valamely befogadóhelyen elszállásolt menedékkérőket visszatoloncolták az újonnan kialakított "tranzitzónákba", hogy itt várakozzanak a menedékkérelmi ügymenet végéig
- A magyar hatóságok megsértették az emberi jogi charta 5. pontját, vagyis a szabadsához és biztonsághoz való jogot, két, azóta bírósághoz került esetben is, mikor menedékkérőket jogtalanul tartottak fogva 23 napig a tranzitzónákban. A magyar hatóságok szerint nem történt jogsértés, a szabad mozgáshoz való joggal ugyanis élhetnek a menedékkérők - de csak Szerbia irányába.
- Az ENSZ Főtitkárának különleges, menekültekért és migrációért felelős megbízottja és a Menekültügyi Főbiztos mindketten személyesen látogattak el a magyarországi tranzitzónákba, és jelezték, hogy a menedékkérőket úgy tartják, mintha börtönben lévő fogvatartottak lennének és nem mozoghatnak szabadon, ugyanis őrök kísérik őket, bárhova is kell menniük a kijelölt területeken kívül.
- A menedékkérőket konténerekben szállásolják el, melyek tetején szögesdrót van, csakúgy, mint a tranzitzónákat körbevevő területen. Az ECRI véleménye szerint mindez leginkább a börtönöket jellemzi, nem az ideiglenes befogadóállomásokat.
- Kiemelt aggodalommal figyelik a gyerekek sorsát. 2018 január 17-én az UNHCR szerint 208 gyereket tartottak a tranzit zónákban, közülük 22-en szülők nélküli kiskorúak voltak. Az ő pszichoszociális és rekreációs lehetőségeik nem voltak figyelembe véve sem kielégítve, a velük szembeni fizikai bánásmód pedig hosszútávú negatív hatással lehet mentális és fizikai állapotukra.
Az ECRI arra is felhívta a figyelmet, hogy naponta csupán 5 menedékkérőt engednek belépni a tranzitzónába, és őket is csak munkanapokon, hogy megkezdhessék a menedékkérelmi procedúrát. Ezalatt a többieknek a határ túloldalán kell várniuk. Az ő körülményeiket a jelentés "borzalmas, iszonyatos" jelzővel írja le. A családok és egyének a szabad ég alatt, vagy sátrakban élnek a lápos földeken, közvetlenül a szögesdrót mellett, miközben a higiénia és a közegészségügy (tisztálkodás, mellékhelységek hiánya) óriási kihívást jelentenek.
Miközben az ECRI elismeri, hogy Magyarországnak óriási kihívásokkal kellett szembenéznie a tömeges menekültáradat miatt, "elborzadtak és meghökkentek" azon, a magyar hatóságok milyen intézkedésekkel válaszoltak a tömegek érkezésére. Szóvátették a körülmények jelentős romlását is a három évvel ezelőtti jelentésükhöz képest.
Ajánlásuk szerint a hatóságoknak azonnali hatállyal véget kell vetniük a menedékkérők tranzitzónákban való fogvatartásának, kiváltképp a gyerekes családokénak és a kísérő nélküli kiskorúakénak. A bizottság őszintén sajnálja, hogy ajánlásai süket fülekre találtak a magyar hatóságoknál.