rendkívüli hír

rendkívüli hír

A hunok hozhatták be a pestist Európába

Éppen ezt olvassa:

A hunok hozhatták be a pestist Európába

A hunok hozhatták be a pestist Európába
Betűméret Aa Aa

Egy nemzetközi kutatócsoport úgy tűnik megcáfolta azt a divatos elképzelést, miszerint a pestist Egyiptomból hozták be a kereskedőhajókon bujkáló patkányok. A legújabb felfedezések szerint ugyanis a halálos kórt okozó baktérium Ázsiából származik, és valószínűleg a nyugatra vándorló nomád törzsek, főként a hunok terjesztették el Európában - írja a BBC honlapján.

A tudósok az elmúlt években 137 olyan csontvázat elemeztek, amelyeket az eurázsiai sztyeppéken találtak. Ez a terület hatalmas; 8000 kilométeren át nyúlik hazánktól egészen Kínáig. Ráadásul a maradványok közt akadt 500 és 4500 éves is. A kutatóknak mégis sikerült egy egészen érdekes összefüggést megfigyelniük. Két olyan embert is találtak, akik nagyjából egy időszakban éltek és mindketejük halálát a Justinianus-pestis okozta. Pedig akkor a világszintű járvány még ki sem tört.

A kór először Konstantinápolyban, a mostani Isztambulban ütötte fel a fejét. A járványt az éppen hatalmon levő bizánci császárról I. Iusztinianoszról nevezték el, miután úgy hírlett, hogy ő maga is megbetegedett, de sikerült meggyógyulnia. Kezdetben azt gondolták, hogy Afrikából származik a baktérium, a tudósok viszont most úgy vélik, hogy keleten kell keresni a megoldást, hiszen a Boszporusz már az 5. század előtt is Ázsia és Európa kapuja volt és áthaladt rajta a selyemút.

Mint ahogy azt a magyar eredetmondákból is tudjuk a hunok nem egy népcsoport voltak, hanem több kisebb vérszerződést kötött nomád törzs. Ezek eleinte kelet felé próbáltak meg terjeszkedni, de csúfos vereséget szenvedtek a kínai Han dinasztiával szemben. Az egyik véres csatára minden bizonnyal időszámításunk szerint 200 körül, a közép-ázsiai Tien-san hegység tövében került sor, a mostani Kirgizisztán területén. Az itt talált hun sírokból több olyan maradvány is előkerült, amelyekben sikerült azonosítani a pestist okozó baktérium egyik elődjét.

A hunok a harmadik században fordultak nyugat felé és száz évre rá érték el a Római Birodalom határait. A törzsszövetség Attila király uralma alatt, az 5. század elején élte fénykorát, ekkor a hunok birodalma Közép-Európától a Kaszpi-tengerig terjedt, sőt Attila Rómának is hadat üzent.

És ezen a ponton ismét egy érdekes forrásra bukkantak a kutatók. Kínai feljegyzések szerint a hunok ekkor már kezdetleges ,,biológiai fegyvereket" is bevetettek, hiszen döglött lótetemeket szórtak a folyókba, hogy megmérgezzék azokat. Bár azt még nem sikerült bizonyítani, hogy közvetlen kapcsolat lenne a pestis kialakulása és a lovak között, az viszont feltételezhető, hogy a vizek szennyezése jelentősen hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához és így a járvány gyorsabb terjedéséhez.

A pestis végül több száz év különbséggel háromszor is lecsapott. Először a VI-VIII. században söpört végig a világon, ötvenmillió emberrel végezve. Ezt követően a fekete halál a XIV. században ütötte fel ismét a fejét. Akkor több mint százmillióan haltak meg és Európa lakossága a felére csökkent. 200 évbe telt, mire a világ népessége visszaállt a járvány előtti mértékre. Érdekesség, hogy ez akkor még csak félmilliárd ember volt. A harmadik járvány a XIX. században tört ki Kínában és Indiában. A pestis egészen a II. Világháború végéig szedte áldozatait és végül 12 millió emberéletet követelt.

A nemrég napvilágot látott kutatás szerint pedig ezek a halálesetek mind büszke őseinkhez, a hunokhoz köthetőek. Sőt a tudósok még a hepatitisz elterjedését is az ázsiai törzsek számlájára írják. A vírusos májgyulladás napjainkban is komoly gondot okoz világszerte. 2015-ben több mint 250 millió embert diagnosztizáltak a betegséggel, és közülük mintegy 900 ezren bele is haltak a szövődményekbe.