rendkívüli hír

rendkívüli hír

12 év munkája mehet kárba, ha Trump felrúgja az atomalkut

Éppen ezt olvassa:

12 év munkája mehet kárba, ha Trump felrúgja az atomalkut

12 év munkája mehet kárba, ha Trump felrúgja az atomalkut
Betűméret Aa Aa

Ma történelmi megállapodás született - így kezdte beszédét az Európai Unió külügyi főképviselője Federica Mogherini 2015 július 14-én, miután a 6 nagyhatalomnak és az EU-nak sikerült lezárnia a világ egyik leghosszabb diplomáciai huzavonáját, és megegyeznie az iráni atom stopról. Brüsszel már 2003-ban is megpróbált dűlőre jutni Teheránnal sikertelenül, majd 2006-ban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bevonásával folytatódtak a tárgyalások a nukleáris fegyverek leszereléséről.

Az elkövetkezendő 8 évben az ENSZ Biztonsági Tanácsa 10 alkalommal vezetett be kereskedelmi szankciókat a perzsa állam ellen, ezzel ellehetetlenítve az ország számára létfontosságú olaj exportot, és a tönk szélére sodorva az iráni gazdaságot. A 8 éven át regnáló Amerika és Izrael-ellenes miniszterelnök Mahmud Ahmadinezsád azonban nem volt hajlandó fejet hajtani a nyugatnak.

Bukását is részben ez okozta, ezért utódja a 2013-ban hatalomra kerülő Hasszán Rohani mindenki megnyugvására bejelentette: kész tárgyalni.

2015 júliusában az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok külügyminiszterei Bécsben találkoztak az iráni küldöttséggel. Mindannyian egyetértettek abban, hogy Iránnak már csak néhány évre van szüksége ahhoz, hogy atomfegyver előállításához elegendő urániumot dúsítson, így minél hamarabb lépni kell.

A bécsi nyilatkozatban Teherán vállalta, hogy 15 éven belül 98%-al csökkenti uránium készletét és a megmaradt veszélyes anyagnak mindössze 3,67%-át használja dúsításra. 10 éven belül a dúsítók kétharmadát leszereli és csökkenti a termelést az ország legnagyobb nukleáris üzemében Natanzban, ahol 19000 úgynevezett centrifuga működött. A megállapodás értelmében ugyanis csak könnyebben ellenőrizhető IR-1-es, első generációs izotópdúsítót lehet használni a jövőben.

Teherán abba is beleegyezett, hogy a Nemezetközi Atomenergia-ügynökség 150 megfigyelőt küldjön az országba, akik korlátlan belépésre jogosultak minden katonai és ipari létesítménybe.

Cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt érintő kereskedelmi szankciókat. Ezt tekintette Barack Obama legnagyobb külpolitikai sikerének.

Donald Trump éppen ezért már a 2016-os elnökválasztási kampány alatt is bírálta a szerinte veszélyes megállapodást. A véleményét pedig elnökként sem változtatta meg annak ellenére, hogy a francia államfő Emmanuel Macron és német kollégája Angela Merkel is arra kérték Washingtonban, hogy őrizze meg az atomalkut.