rendkívüli hír

rendkívüli hír

Akvakultúra Magyarországon és Európában

Éppen ezt olvassa:

Akvakultúra Magyarországon és Európában

Betűméret Aa Aa

Hogyan biztosíthatunk fenntarthatóbb halgazdálkodási technológiákat? Erre a kérdésre keresik a választ ezek a biológusok, akik nem messze egy magyarországi természetvédelmi terület szívétől, felállítottak egy mobil kémiai labort.

A terület közös ökoszisztémán osztozik egy közeli pontyfarmmal. A tudósok arra akarnak rájönni, hogy a halgazdálkodási tevékenységek hogyan hatnak a terület biológiai sokféleségére. A vad halakat befogják, azonosítják, megszámolják és végül visszaengedik.

— Megnézzük a halastavi befolyók halállományának összetételét, vízminőségét, majd ugyanilyen vizsgálatokat csinálunk a kifolyónál is, és az itt kapott eredményeket összehasonlítjuk. Számításaink alapján így eldönthető később az, hogy milyen hatással lehetnek a különböző módon kezelt halastavaik a vizeiket befogadó élővizek halállomány-összetételére — mondta Ferincz Árpád, a Szent István Egyetem biológusa.

A mintákat különböző pontokról nyerik, hogy világosan kirajzolódjon, milyen hatással van az itteni folyamatokra az akvakultúrában használt víz, amely általában nagyon gazdag tápanyagokban.

— Ez egy terepi vízkémia-mérőegység, amelyet hasznlunk. A víz hőmérsékletét szoktuk megvizsgálni, az oxigén szaturációját, vezetőképességét, illetve azt, hogy mennyi a nitrát-, nitrit-, ammónia- és foszfáttartalom a vízben — mondta Pap Lilianna, a Szent István Egyetem tengerbiológusa.

Az adatokat aztán egy európai kutatóprogramon, a TAPAS2020-on belül egyesítik, amelynek célja az akvakultúra fenntarthatóságának növelése. Európa szerte 7 helyszínen vizsgálják az ott tenyésztett halfajokat, köztük a norvég fjordokról származó lazacot is.

— Olyan modelleket próbálunk kifejleszteni, amelyek megmutathatják, hogy a gazdaságokban lévő anyagok, legyenek azok akár a halak szerves hulladékai vagy állatgyógyászati készítmények, hogyan terjednek szét az adott területen. Fontos megvizsgálni a környezeti hatásokat, hogy az ember tudja például azt, hogy hova lehet halgazdaságot telepíteni – mondta Trine Dale, a NIVA biológusa.

A kutatók szerint az akvakultúra a leggyorsabban növekvő élelmiszerelőállítási ágazat a világon. Ezért is olyan fontos erősíteni a hatékonyságát és fenntarthatóságát.

— Olyan tudományos eszközöket is keresünk, amelyek nagyon bonyolult számítógépes módszereken alapulnak. Ugyanakkor figyeljük a környezeti hatásokat és a teherbírást is, hogy kiderüljön mennyi akvakultúrát bír el egy terület környezetkárosítás nélkül — mondta Trevor Telfer, tengerbiológus, a TAPAS program koordinátora.

Az európai boltokban a tenyésztett halak 70 százaléka még mindig importtermék. A magyar pontygazdálkodó azt mondja, hogy egy potenciálisan ilyen nagy piacon fenntartható gyakorlatokra van szükség.

— Az eredmények azt mutatják, hogy a tavakban végzett haltermelés környzetkímélő technológia, a kibocsátott vízünk nagyon hasonló összetételében a befogadónak a vízével - vélekedett Szabó Róbert, az ÖKO 2000 halgazdálkodója.

A kutatók abban bíznak, hogy a munkájuk hozzájárul majd az új stratégia kidolgozásához, amelynek célja, hogy 2020-ra 25 százalékkal nőjön a fenntartható akvakultúra Európában.

A programról bővebben itt tájékozódhat.

Még több futuris