rendkívüli hír

rendkívüli hír

Kisokos az EU napi egy csésze kávéba kerülő költségvetéséről

Éppen ezt olvassa:

Kisokos az EU napi egy csésze kávéba kerülő költségvetéséről

Kisokos az EU napi egy csésze kávéba kerülő költségvetéséről
© Copyright :
REUTERS/Dado Ruvic/Illustration/File Photo
Betűméret Aa Aa

Az uniós tagság költségei fontos szerepet játszottak az Egyesült Királyság kilépésében, miközben az EU vezetői azt bizonygatják, hogy a biztonság a stabilitás és jólét érdekében tett kiadások csak egy százalékát jelentik az éves GDP-nek, és nagyjából napi egy csésze kávé árába kerülnek az EU 440 millió állampolgárának - írja a Reuters az uniós költségvetésről.

Változtat a brexit a büdzsén?

Teljes mértékben, a britek nagy és irigyelt engedménye ellenére, Európa második helyére rangsorolt gazdaságának elvesztése legalább évi 10 billió eurós lyukat jelent majd a költségvetésben. Az olyan gazdag tagállamok, mint Hollandia és Svédország nem szeretnének többet fizetni a közösbe, és azt kérik, hogy a költségvetés zsugorodjon. Eközben fontos szövetségest vesztettek a britek személyében, akik a korábbi megszorítások mögötti mozgatórúgók voltak.

Az olyan szegényebb országok, mint például Lengyelország, akik eddig nettó haszonélvezők voltak, arra figyelmeztettek, hogy nem fogadják el, hogy kevesebb pénzt kapjanak Brüsszeltől.

Mire jó a költségvetés?

A 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről (MFF) 1,1 billió euró vagy éves bontásban 155 milliárd euróról 2013-ban állapodtak meg, és akkor az unió gazdasági teljesítményének az 1,03 százalékával volt egyenértékű. Ez az EU 28 tagállamának, a kiadásainak a 2,2 százalékát teszi ki.

A legnagyobb részét agrártámogatásokra, a szegényebb régiók fejlesztésére és az együttműködés népszerűsítésére költik Európa-szerte. 39 százalék megy a mezőgazdasági termelők támogatására, vidékfejlesztésre és a kapcsolódó területekre. 34 százalékát költik a költségvetésnek a gazdasági, a társadalmi és a régiós kohézióra (a fejlettségi különbségek csökkentésére). A törvényhozás és az adminisztráció körülbelül tízmilliárd euróba kerül egy évben, ez körülbelül a 6 százaléka a büdzsének.

Változhatnak ezek az arányok?

Igen, Günther Oettinger, az EU közös költségvetéséért felelős uniós biztosa azt ígérte, hogy - a brexit ellenére - legalább akkora arányú költést javasol, mint a jelenlegi. Ez az EU brexit utáni évi uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,1-1,2 százalékét jelentené.

Az EU vezetői várhatóan több pénzt adnak

  • a határellenőrzésre és a bevándorlás ellenőrzésére, egy, a Reutersnek nyilatkozó forrás szerint a Bizottság a határőrségre szánt összeg ötszörözését fogja ajánlani (25 milliárd euró a 2021-7-es időszakra)

  • tudományos és technológiai kutatásokra és együttműködésre

  • közös EU-védelmi projektekre

Hogy mindezekre legyen elég pénz, Oettinger körülbelül hat százalékos megszorításról beszélt a mezőgazdasági és a régiós támogatásokban.

Akkor már minden eldőlt?

Még egyáltalán nem. A legutóbbi MFF-ről szóló tárgyalások két és fél éven át tartottak. A tagállamok és az Európai Parlament kemény tárgyalásokra készülhetnek. Bár nem hivatalos határidő van a megállapodásra: jövő év közepe.

Németország és Franciaország a két legnagyobb befizető a költségvetés 19, illetve 17 százalékát adja. A két tagállam kész arra, hogy betömje a brexit által okozott lyukakat a költségvetésben, ha az megfelel a prioritásaiknak. Párizs például szeretné az EU közös valutájának a megerősítéséhez az eurózóna 19 tagja számára kiosztott költségvetést a tervek közt. A franciáknál hagyományosan erős a mezőgazdasági lobbi, valószínűleg megpróbálják megvédeni a gazdákat attól, hogy csökkentsék a nekik juttatott támogatásokat.

Angela Merkel februárban arról beszélt a német parlamentben , hogy a jövőben a közösségi forrásokból kapniuk kell azoknak a térségeknek is, amelyek befogadnak és támogatnak menekülteket.

Miről lesz a legnagyobb vita?

A lehetséges reformok mellett a legnagyobb küzdelmet a tisztviselők szerint a szegény, volt kommunista blokkhoz tartozó országok és a nettó befizető tagállamok szembeállítása hozhatja. Brüsszel úgy látja, hogy Lengyelországban és Magyarországon fenyegetve van a demokrácia és a jogállam, míg ezen országok vezetői tagadják, hogy megsértenék az európai törvényeket annak érdekében, hogy saját hatalmukat növeljék.

Az EU tisztviselői azt mondták a Reutersnek, hogy javaslataikban drámai újdonság lesz, ami összeköti az uniós pénzeszközök folyósítását olyan működő igazságszolgáltatási rendszerekkel, melyek képesek az uniós szabályok érvényesítésére. Hozzátették, hogy számítanak arra, hogy Magyarország és Lengyelország tiltakozni fog ez ellen.

A Financial Times vasárnap éjjeli cikkében arról írt, hogy korlátozhatnák ezeknek az országoknak az EU-s forrásokhoz jutását. A lengyel kormány már jelezte, hogy "nem ért egyet vele, igazságtalannak, mi több, kettős mércének" tartja a javaslatot.