NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A lakásárak növekedésének hatása a gazdaságra

A lakásárak növekedésének hatása a gazdaságra
Írta: Maithreyi SeetharamanGuillaume Desjardins
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Real Economy műsorában az európai lakáspiaccal foglalkozunk.

Tudta, hogy a lakásárak Európában átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek tavaly év végére? Magyarországon az átlag felett, 7,6 százalékkal.

Ami azonban a jövedelmeket illeti, azok egyáltalán nem emelkedtek ennyivel. Ugyanakkor az alacsony kamatok és az elmúlt tíz évhez képes igen kedvező hitelfeltételek jelentősen befolyásolhatják a lakáspiacot, ezáltal pedig az egész gazdaságot.

Hogyan kerülhet nehéz helyzetbe a hiteles?

Íme egy példa: Mike és Natalia a lakáshitel mellett döntött. Munkájuk és a jövedelmük stabil. A gazdaság nő, a kamatok alacsonyak, a bankok hiteleznek. A lakásárak emelkedése azt is jelenti, hogy a pár tőkebefektetése nő.

Ha az árak esni kezdenek, a befektetésüknek csökken az értéke, és többel tartoznak majd, mint amennyit a lakásuk ér. Ha az országukban lévő bankoknak rengeteg jelzáloga van, a fedezetüknek csökken az értéke, vagyis kevesebb pénzt tudnak kölcsönözni más gazdasági területek számára.

A párnak a jövedelméből többet kell fizetnie a banknak, és másra kevesebbet tud majd költeni. Ha ezzel együtt visszaesik az építőipar, akkor a szektorban dolgozó Mike-nak is veszélybe kerülhet a munkája. Ha sokan mások is kevesebbet tudnak költeni más termékekre és szolgáltatásokra, akkor az olyan cégek, mint ahol Natalia dolgozik, szintén létszámleépítésre kényszerülnek. Ha mindketten elvesztik az állásukat, akkor Mike és Natalia nem tudja majd kifizetni a lakást.

A svéd modell

Ha a lakásárak folyamatosan nőnek, ahogy ez Svédországban is történt tavaly év végéig, aggodalomra ad okot, hogy az otthonaink nem túlértékeltek-e, és hogy ez nem ró-e túlzottan nagy terheket a háztartásokra az adósságok visszafizetéséhez.

A lakásárak jelenleg egész Európában nőnek, a legjobban Portugáliában és Írországban, de Magyarország is az élvonalba tartozik.

Ezért Guillaume Desjardens úgy döntött, utánajár, mi történik, ha egy középmezőnyben végzett állam, például Svédország korrigálásba kezd.

A tíz évvel ezelőtti gazdasági válság óta a bankoknak növelniük kellett fizetőképességi mutatóikat a bankrendszer megerősítése érdekében. De a családok számára, akiknek az az álmunk, hogy megkapják a kulcsot a hosszútávú otthonukhoz, nehezen hozzáférhetővé váltak a hitelek.

Az elmúlt években a lakásárak gyorsabban nőttek, mint a fizetések, a családok pedig eladósodtak. Nem is kicsit: itt Svédországban például a háztartások egyharmadának az adóssága több, mint négy és fél évi jövedelmük.

— A szabályok szigorúbbak lettek, azt láttuk, hogy az emberek nehezebben kapnak hitelt. Idén márciustól olyan új előírásokat vezettek be, amelyek alapján látható, hogy például a nagy családok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy nagyobb lakás vásárlásába vágjanak bele. Őket érinti a legrosszabbul, hogy szigorodtak a szabályok – mondta Felix Hasselberg, az Erik Olsson ingatlanközvetítő cég munkatársa.

Svédországban ugyanis olyan lépéseket tettek, amelyektől a piac rendeződését várják. A hitelfelvevő legalább 15 százalékos önerővel kell, hogy rendelkezzen, és a kölcsönnek egy meghatározott részét minden évben be kell fizetnie. A bankok elkezdtek nagyobb hangsúlyt fektetni a lakáshitelekre a kockázati számításaikban.

Az eladósodottság súlyos terheket ró a legnehezebb helyzetben lévő családokra, de még másokra is. Minden egyes törlesztőrészlet befizetése után jelentősen kisebb lesz a családi kassza.

Az utóbbi években a magas lakásárak és a magas eladósodottság nem tett jót a svédországi háztartásoknak, és egyre távolabbra került tőlük, hogy lakástulajdonosokká váljanak. De ezeknek a gazdaságra is jelentős hatásai vannak.

- Mindez fenntartható, egészen addig, amíg alacsony a kamatszint. De fontos kérdés, hogy mi van, ha emelkedni kezd? Mert valószínűleg akkor az történik, hogy a családoknak minden máson spórolniuk kell, például nem járnak majd étterembe, és nem utaznak el nyaralni, hogy ki tudják fizetni a magasabb kamatot, de néhányan ennél sokkal nehezebb helyzetbe is kerülhetnek, akár le is mondhatnak az otthonukról. De azt gondoljuk, hogy ettől jelenleg messze vagyunk – mondta Jens Magnusson, ingatlanpiaci szakértő.

Az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztette Svédországot és 7 másik uniós államot arra a két veszélyre, amely leselkedik rájuk: a túlzott eladósodottság és a túlértékelt áruk. Ezeknek ugyanis az ingatlanpiac mellett a gazdaság számos más területére is lehet hatásuk.

Real Economy | Europe's Housing Market

Veszélyes trendek

Az ilyen csapások általában a középosztályt és a szegényeket érik. De vajon mit gondol a piac eddigi jeleiről az az ember, aki az európai lakáspiaci szereplőket figyelmeztette a veszélyekre, Cédric Van Styvendael, Housing Europe nevű szervezet elnöke?

Euronews: Cédric, arra kértük Önt, hogy hozzon magával egy tárgyat, amely a leginkább jellemzi az európai lakáspiacot. Mit hozott?

_Cédric Van Styvendael: I_tt vannak ezek a kulcsok, amelyek az európai állampolgárok vágyait szimbolizálják. Az otthonteremtés minden európai számára fontos, és egyre nehezebben találják meg azt a lakást, amely megfelel az erőforrásaiknak, a fizetésüknek és a családi helyzetüknek. A szociális lakások piaca nehéz időkön ment keresztül. Másfél évvel ezelőtt Hollandiában, Amsterdamban egy csapat kitalálta, hogy szociális lakásfesztivál szervezésével hívják fel a figyelmet arra, hogy a szociális lakáspiac milyen fontos a gazdaság számára. És örömmel mondhatom, hogy ismét lesz ilyen, 2019-ben Lyonban és környékén.

Euronews: Mi aggasztja leginkább? Az ingatlanok túlértékelődése vagy a háztartások adósságának növekedése?

Cédric Van Styvendael: Európában az a gond, hogy a lakásárak gyorsabban nőttek, mint az állampolgárok jövedelme. Minden tizedik európai a bevételének a 40 százalékát költi lakhatásra. Ez jól mutatja, hogy az erőfeszítés mértéke nagyon magas, vagyis az emberek túl sokat költenek lakhatásra, és ez nagyon aggasztó. Ráadásul az is ijesztő, hogy ez az arány a szegényebb háztartásokban ennél is magasabb.

Euronews: Gondolja, hogy a baj megelőzésére elegendőek az utóbbi időben bevezetett banki szabályozások?

Cédric Van Styvendael: A hitelek elérhetőségének helyzete meglehetősen ellentmondásos. A kamatok valóban alacsonyak, ezek pedig hozzájárulnak az áremelkedéshez, miközben a banki követelmények az állampolgároknak nyújtott hitelekhez nagyon szigorúak. Így oda jutunk, hogy már csak a legtehetősebbek kaphatnak kölcsönt, a szegények pedig nem, vagyis pont azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, különösen a legfiatalabb és a legkiszolgáltatottabb családok.

Euronews: Hogy látja a franciaországi helyzetet Európa más országaihoz viszonyítva? Merthogy itt Párizst leszámítva, nem változtak jelentősen a lakásárak.

Cédric Van Styvendael: Valóban, a francia átlag nem mutat nagy kilengést, de épp ez is a baj, hogy nő a szakadék a nagy európai metropoliszok, a vonzó területek és a kevésbé vonzó területek között. Mondok egy számot: itt Lyonban, ebben a nagyvárosban 2010 és 2015 között 69 százalékkal nőttek a lakásárak. Ez hatalmas szám. Visszatérünk a 2009-es lakáspiaci áremelkedéshez. Ezen a példán is láthatjuk, hogy akár ugyanaz megtörténhet, ha nem vagyunk körültekintőek, ha nem vezetünk be újabb szabályozásokat, mielőtt újra ugyanolyan nehéz lesz a lakhatás sokak számára.

Újságíró • Maithreyi Seetharaman

Videószerkesztő • Richard Topping

További források • Cameraman : Marc Semaan / Production : Fanny Gauret

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében