rendkívüli hír

rendkívüli hír

Egy muzulmán ország a tolerancia útján

Éppen ezt olvassa:

Egy muzulmán ország a tolerancia útján

Egy muzulmán ország a tolerancia útján
Betűméret Aa Aa

Szarajevó évszázados hagyományai megújulnak a tolerancia jegyében? Bosznia-Hercegovina ismét a különböző vallások, kultúrák európai olvasztótégelyévé válik?

Vagy azt kockáztatja, hogy a vallási és politikai harcok csapdájába esik az ország, ami az európai uniós álmok, tervek semmivé válását jelentheti.

A külső hatások erősítik a megosztottságot.

Egyre több bosnyák nosztalgiázik az "Oszmán Birodalom" újabb aranykoráról. A török befolyás folyamatosan erősödik az országban.

A Fatih Szultán Kórus egy olyan oszmán uralkodóról kapta nevét, aki vallásszabadságot biztosított népének, felvilágosult gondolkodás jellemezte. A kórus több nyelven, így törökül is énekel.

Törökország teljhatalmú vezetője nem kedveli a kórus vezetőjét, ezért Erdogan elnök nagykövetén keresztül kellemetlenkedik...

- Az volt a határozott szándéka, hogy kórusunk ne lépjen fel egy hatalmas koncerten, amit a Ramadan végére szervezett a boszniai iszlám közösség – mondta el a kórus vezetője. Törökország meg akarta hiúsítani kórusunk részvételét. Valaki feljelentett, hogy Gülen mozgalmának aktív tagja vagyok. Vannak barátaim közöttük. Sem Erdogan török elnök, sem Izetbegovic bosnyák elnök nem tilthatja meg azt, hogy kapcsolatot tartsak törökországi, németországi vagy görögországi barátaimmal a közösségi médián keresztül. És senki nem állhat az útjába annak sem, hogy baráti viszonyomat fenntartsam Erdogant támogató testvéreimmel, ismerőseimmel – fogalmazott határozottan Mehmed Bajraktarevic.

Törökország puha hatalmi befolyását a médián, sajtóügynökségeken, valamint az oktatáson keresztül éri el, ezek a csatornák közvetítik. Amikor Erdogán elkezdte a gülenisták boszorkányüldözését, a boszniai török tanárok - szerinte - Gülen hálózatához tartoztak.

- Tapasztal önmagán vagy kollégáin közvetlen török nyomást itt – tette fel a kérdést az Euronews riportere.

- Egyértelműen – válaszolta egy nevét, arcát, hangját sem vállaló török férfi. Először is, semmilyen hivatalos ügyet nem hajlandó nekünk intézni az itteni török követség. Sokakról tudok, akik útlevelét egyszerűen elkobozta a követség. Ezért folyamatos félelemben vagyunk, Az a meggyőződésünk, hogy a török követség emberei megfigyelnek minket.

A török hatalmi játék része és eszköze például a propaganda-filmecskék a bosnyákok számára. Akik - e szerint - támogatják a török hadsereg szíriai műveleteit...

A két elnök, Erdogan és Izetbegovic baráti viszonyt ápol egymással - meséli a korábbi diplomata, újságíró, Zlatko Dizdarević. A török befolyást komoly fenyegetésnek tartja, ami tovább gyengíti a törékeny balkáni országot a belső konfliktusok elmélyítésével.

- A török befolyásolás szervesen kapcsolódik a Muszlim Testvériség mozgalomhoz. Manapság egy nagyon furcsa valóságban élünk. A muszlim bosnyákok többsége az Oszmán Birodalomban véli megtalálni identitását. A török elnökválasztás éjszakáján, Erdogan győzelmének fényében, Izetbegovic a bosnyák kormány nevében gratulált neki. Úgy fogalmazott; "elnök úr, ön nem csupán Törökország, hanem mindannyiunk elnöke” - mesélte Zlatko Dizdarevic.

Szarajevó, Al Shiddi városközpont.

Egy másik puha hatalmi játék is zajlik. Az Öböl-országok jelenléte ugyancsak megerősödött. Ez az 50 millió euróból felhúzott épület Bosznia legnagyobb bevásárlóközpontja; szarajevói befektetők finanszírozzák a városközpont kiépítését: az arab ingatlan-spekuláció virágzik, és nem csak a fővárosban.

A háború után nagy szükség volt a külföldi befektetőkre. De manapság nyugtalanságot kelt a konzervatív iszlám országok növekvő befolyása, ami a helyi hagyományokat is átformálja.

Dino Hadzic a Szarajevóhoz közeli Ildza önkormányzatának tagja, korlátozni akarja az arab nyelv használatát.

- Mit javasolt, és miért pont ezt a kezdeményezést indította – kérdezte tőle riporterünk.

- Kezdeményezésem az arab szövegekhez, az összes ilyen nyilvános felirathoz kapcsolódik. Az óriásplakátok, arab nyelvű hirdetések, bolt cégérek - ezeket a helyiek nem értik, nem is tudják elolvasni. Bosznia-Hercegovinában a bosnyák a hivatalos nyelv, latin- és cirill ábécé-vel. Kezdeményezésem lényege, hogy ezek a feliratok kétnyelvűek legyenek. Minden direkt külföldi befektetést, természetesen örömmel fogadunk a háborúban teljesen elpusztított országban. A helyi ipar megsemmisült, ami nem, azt a képes privatizációk tették tönkre. Nincs bajom az arab turistákkal, sőt. De ne felejtsük el, hogy Bosznia-Hercegovina saját identitását meg kell őriznünk – véli Dino Hadzic.

- Bosnyákoknak kell maradnunk! Aki Bosznia-Hercegovinába látogat, a helyi szokásokhoz kell alkalmazkodnia. És ha idegen nyelvet használunk, az angol fontosabb, mint az arab hangsúlyozta véleményét egy fiatal, helyi nő.

- Valójában senki nem érti ezeket a feliratokat, csak az arabok, és néhány arab nyelv szakos diák. Nem szeretem, rossz érzéseket keltenek bennem ezek az arab kiírások – szólt egy ildzai férfi.

- Az rendben van, ha közterületen két nyelven olvashatók a feliratok. De az arab mellett ott kell, hogy legyen a bosnyák – gondolja egy helyi asszony.

Manapság a legtöbb vitatott projektet a "Buroj-Ozone" jegyzi. Ez a dubaji befektető azt tervezi, hogy a Bjelasnica-hegység érintetlen természeti környezetében a délkelet-európai régió legnagyobb idegenforgalmi központját építi ki.

Ezek a titokzatos sziklák a középkorból származnak és az európai kulturális örökség részét képezik.

130 hektárnyi ősfás rengeteget 2 milliárd euróból alakítaná át a Buruj-Ozone Projekt. A világ minden tájáról érkező gazdag érdeklődőkre 2 ezer luxus-apartman, 75 kiemelt színvonalú hotel-szállás, 2 kórház és egy bevásárlóközpont, meg egy mecset vár majd. Az EKOTIM természetvédő csoport elnöke aggódik...

- Nos, egy 40 ezres város sor új munkahelyet jelent. Mi ezzel a gond – szólt riporterünk kérdése.

- Még nem rendelkeznek környezetvédelmi engedéllyel. Nem láttunk környezetvédelmi hatásvizsgálatot. Ez egy olyan terület, ahonnan Szarajevó nyeri az ivóvízkészletét, raktározza a felszín alatti víztározóiban – mutat körbe Rijad Tikvesa, az EKOTIM elnöke.

- ...és 40 ezer embernek óriási mennyiségű vízre lesz szüksége – veti közbe riporterünk.

- Rengeteg vízre lesz szükségük természetesen, és hatalmas mennyiségű szennyvizet "termelnek". 40 ezer ember szennyvize nem tudni hová kerül. Még hatástanulmány sem készült füstölgött Tikvesa.

Miközben a környezetvédelmi minisztérium megerősítette, hogy nem adtak ki szakirányú engedélyt Buroj-nak, a befektetői csoport vezérigazgatója állítja, minden szükséges engedély birtokában vannak. És persze rendkívül előnyös színben tünteti fel a beruházást.

- Úgy számolunk, olyan 10-20 ezer munkahely jön létre a városban, amikor a projekt végére érünk. Ez egy olyan álom, amit senkiben fel sem merült: a legnagyobb ilyen jellegű beruházás Európában. A kontinens legnagyobb "táncoló szökőkútja", egy valóban szegény országban épül meg. Amikor először jöttem Szarajevóba, azt láttam, az összes épületet golyó ütötte rések csúfítják. Azt hittem, még háború van. Ma már nem találsz egyetlen, a háborúból visszamarad épületet sem. Úgy vélem, 10-15 év alatt rengeteget nagyon megváltozik itt a befektetési piac, a lehetőségek. Minden egyre drágább lesz – osztotta meg véleményét Ismail Ahmad, a Buroj International Group vezérigazgatója.

Az Öböl-államok gazdasági befektetései kulturális befolyást magukkal hoznak. Szaúd-Arábia nem csak számos mecsetet állított helyre, de ingyenes arab nyelvoktatást is szervez. Meglátogattuk Szarajevóban a Fahd Király Kulturális Központot. Itt a csoportokban együtt tanulnak nők és férfiak. Ugyanazt a termet használják, nincs dressz-kód, van aki visel fejkendőt, és van aki nem. Miért tanulnak arabul?

- Sok arabul beszélő turista keresi fel országunkat. Néha információért fordulnak hozzánk. Kényelmetlenül éreztem magam, amikor nem tudtam segíteni. Ezért tanulom az arab nyelvet – indokolta Dalila.

- A legfontosabb oka az, hogy a Koránt olvasom. Az arab bonyolult nyelv. Szóval, ha szívből olvasom, érteni akarom, ez a fő ok. Szeretném tudni, mit olvasok a Koránban – vallott motivációjáról Emir..

- Muszlim vagyok, ezért az arabot tartom az elsődleges nyelvnek. Korábban törökül tanultam, sok a hasonlóság. Gazdasági okai is vannak; Boszniában sok turista fordul meg, és nagy számban arab közöttük hallottuk a fejkendős Lamijától..

Az intézmény igazgatója hangsúlyozza, az ország összes mecsetét a bosnyák hatóság felügyeli, egyet sem Szaúd-Arábia.

Valós kockázat lehet, hogy a szaúdi jótékonysági alapokból erőszakos szélsőségesek zsebébe is jut pénz?

- Manapság a terrorizmus finanszírozása szigorú megfigyelés alatt áll. Az arab országok közül pedig éppen Szaúd-Arábia teszi a legtöbbet ezeknek a pénzmozgásoknak az ellenőrzése terén. Néhány igen komoly törvényt szavaztunk meg, emellett megtettük a szükséges intézkedéseket a bankszektor kontrollja ügyében. Ezeket az óvintézkedéseket az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más országok is elfogadták, minősítették. Megerősítették, hogy Szaúd-Arábia jó munkát végez a pénzmozgások ellenőrzése területén fogalmazott Mohammed Al-Alshaykh, a Fahd Király Kulturális Központ igazgatója.

Szaúd-Arábia - a múlttal ellentétben - már semmilyen radikális vagy potenciálisan erőszakos szervezettel nem kíván kapcsolatot Boszniában.

A központ sajtósa kalauzol körbe bennünket. Az új csoportokat átvizsgálják, az üzenet tiszta: "semmi szélsőségesség, üdv a sokszínűségben!"

- - A legfontosabb számunkra az egész Bosznia-Hercegovinából érkező, vegyes vallási és etnikai csoportok befogadása. És ez már a kezdetektől, a 2002-es megnyitás óta így van. Mindenki számára nyitva állunk – fogalmazta meg Fikret Mehovic, kommunikációs vezető.

A sarkon néhány szalafista fiatal árusít ezt-azt, és vallásos írásokat. Ez közterület, de nem engedik, hogy filmezzünk. Ezért rejtett kamerára váltunk. Egyikük megpróbál áttéríteni, majd a Kenan néven bemutatkozó ajánl tudósítónknak egy Szíriából származó parfümöt. Természetesen férfi illatot....

- Szeretné, ha bárki az ön asszonya után fordulna, megmustrálná? Mi féltékenyek vagyunk. Megtartjuk a nőket magunknak. Az asszony az otthonodban szagolhat. Ez jár neked, a te vagy a férje, ez rendben van így. Az utcán sokan utána fordulhatnak, a szemükkel vetkőztetik. Na az, nincs jól. Ha szereted a nődet, tartsd meg magadnak a nődet – osztja meg nézetét a témáról Kenan.

Nedzad Latic-ot megverték. Az újságíró egyik cikkében a szalafista csoportok radikalizálódására figyelmeztetett. "Szarajevói Armageddon" című könyvében pedig a hatalmon lévő bosnyák iszlám párt és Izetbegovic elnök, valamint családja egyre radikálisabb szalafista ideológiájáról és maffia-kapcsolatairól írt.

Nem kérdés, hogy emiatt verte össze egy hosszú szakállas, rövidnadrágos, erős férfi, amikor Nedzad éppen az esti imáról tartott hazafelé.

- A jobb kezét lendítette felém – mutatja Nedzad Latic.

- A táskámmal védtem magam – rekonstruálja az esetet az író.

- A mobiltelefonom leesett, összetört - hadarja.

- Láttam az arcomhoz szorított kezemen, hogy véres … azt hittem, oda a szemem...

- Fájdalmasan felkiáltottam… próbáltam a karomat a fejem előtt tartani.

Az újságíró túlélte a támadást.

- Tart attól, hogy újra megtámadják – szegezte neki a kérdést munkatársunk.

- Persze, természetesen. De van nálam könnygáz-spray – nevetett önirónikusan az író.

Számos illegális, szalafista csoportról tudni az országban, főként elzárt, vidéki régiókban. A vahabita közösségek kívül esnek a hivatalos iszlám struktúrákon. Ezeket para-dzemáat-nak nevezik.

A dubnicai imám nyitott, közvetlen ember. A mecsetbe invitál minket. A balkáni háborúban a szerbek lebombázták az épületet. A helyiek összefogásával és pénzéből épült újjá az imaház.

- Településünk területén működik illegális imaközösség. A háború után sok szerb elhagyta a falut, és házaikat bosnyákoknak adták el, különböző helyekről - Bosznia más részeiről és egyéb országokból - érkező szalafistáknak. Ezek a szalafisták itt kerestek táptalajt, de nem spirituális alapon. A helyiek nem vevők arra, amit ők hirdetnek, nem fogadják el azt – fogalmaz Muharem Mesanovic, Dubnica imámja.

A falu peremén ismét a rejtett kamerát kapcsoljuk be.

- Ott lakik a szalafista közösség vezetője, menjünk át a hídon – monda a kamerába az Euronews riportere.

Mintegy ezer radikalizálódott muzulmán a nyugat-balkáni országokból, Szíria és Irak háborús zónáiból, olyan 250 pedig Bosznia területéről érkezett ide.

A falon egy idézet a Koránból: "..Allah tudja, mi lakozik a lelkedben, és vigyáz rá..

Minden nő teljes testet elfedő ruhában jár.

Levesszük a cipőnket és belépnénk az itt kialakított imaszobába. De amikor interjút kérünk, a válasz.…

"Nem, nem, nem…" és becsukódik az ajtó az orrunk előtt.

A legtöbb szalafista csoport csendes, magának való közösség. Az a néhány személy, aki kész erőszakos cselekedetre, azokat szemmel tartják a biztonsági szolgálatok - belbiztonság források szerint.

Ismét Szarajevóban vagyunk.

A boszniai iszlám közösség erőfeszítései a szalafista csoportok integrálására, újbóli beilleszkedésük érdekében, pozitív változásokat hozott.

- Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük ezt a munkát, hogy a hivatalos iszlám közösségen kívüli embereket visszahívjuk a muszlimok hagyományos egységébe, 76 ilyen csoportot, úgynevezett para-dzsemáatot tartottunk számon. Idén már csak 21-ről tudunk – osztotta meg Muhamed Jusic, a bosznia-hercegovinai Iszlám Közösség főmuftija.

A békés együttélés bosnyák útja üdítő eredményeket hozott. Az Euronews egyedülálló lehetőséghez jutott; egy felekezetközi együttműködés világpremierjének főpróbáján lehetett jelen. Katolikus szerzetesek muzulmán gyerekekkel együtt énekelték el a bosnyák himnuszt.

Az európai uniós tagság perspektívája segíthet életben tartani a multikonfesszionális toleranciát.