A török államfő június 24-re tette a parlamenti - és elnökválasztást. Eredetileg jövő év novemberében lett volna a sorsdöntő voksolás, amellyel életbe lép az elnöki jogkört kiterjesztő tavalyi alkotmánymódosítás.
HIRDETÉSElőrehozta a parlamenti és elnökválasztást a török államfő.
A voksolás, amely az elnöki jogkört kiszélesítő alkotmánymódosítást életbe lépteti, 2019 novemberében lett volna soron, de Recep Tayyip Erdogan úgy döntött, hogy két hónap múlva, június 24-én megtartják.
Ezt azután jelentette be, hogy tárgyalt az egyik ellenzéki párt, a radikális jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja vezetőjével. Döntését azzal indokolta, hogy Szíria és Irak szomszédságában semmiféle bizonytalanságnak nem szabad kitenni Törökországot.
Azt mondta, hogy elemezték a helyzetet Devlet Bahçelivel, és egyrészt választási szövetséget kötött a kormányzó AKP és a Nemzeti Mozgalom Pártja, másrészt megállapodtak abban, hogy június 24-én lesznek a választások.
Az ellenzék mértékadó pártjai, habár számítottak rá, nehezményezik, hogy a döntés zárt ajtók mögött született, de mindnyájan készen állnak a megmérettetésre, és a pártvezetők között van, aki ringbe száll az elnökségért is a gyakorlatilag teljhatalmú államfővel.
Erdogan birodalma
Recep Tayyip Erdogan 11 évnyi miniszterelnökség után, 2014-ben lett Törökország elnöke.
A török parlament 2017 januárjára megszavazta az összes szükséges alkotmánymódosítást az államfő jogkörének kiterjesztésére. Ennek értelmében például megszűnik a kormányfői poszt, a jogosítványok átszállnak az államfőre.
Törökország elnöki köztársasággá alakítására pár hónappal később a lakosság is áldását adta egy népszavazáson.
Az előrehozott parlamenti és elnökválasztással Recep Tayyip Erdogan a végrehajtó hatalom csúcsára kerül akár még további két, már nem négy-, hanem ötéves választási ciklusra. Ha ugyanis ő marad az államfő, az új jog szerint első elnöki mandátumát kezdi meg.
Az alkotmánymódosítás részleteiről itt olvashat.