NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gyakornoki programokkal a jövő munkahelyeiért

Gyakornoki programokkal a jövő munkahelyeiért
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió egyre több országában ismerik fel, hogy mennyire fontos a dolgozók folyamatos képzése, és a fiatalok fokozatos bevezetése a munkaerőpiacra.

Tudták, hogy csaknem 4 millió gyakornok tanul és dolgozik Európában? 60-70 %-uk azonnal munkát kap a gyakornoki idő végén, mert addigra megszerzik azt a tudást és egyéb készségeket, amire a munkáltatónak szüksége van. De mivel Európában magas a munkanélküliség arány a fiatalok között, ezért szabályozni kell a gyakornokságot, hogy a program tényleg hatékony legyen.

Antony a munkát és a tanulást ötvözve készül munkahelyet váltani. Hogy gyakornoksága révén munkát kapjon 7 feltételnek kell teljesülnie a jó tanuló- és munkakörnyezetben. Először is írásos szerződés kell és pontosan tudni kell, hogy mit vár a munkáltató a tanulástól. Ebben őt és tanítóit is támogatni kell a képzési idő legalább felét pedig a munkahelyen kell töltenie. Ezért a törvény szerint fizetés jár társadalombiztosítás és biztonságos munkakörnyezet.

Antony országának még kicsit dolgoznia kell, hogy mind a 7 feltételt teljesítse. A szabályok szerint az érintetteknek közösen kell megtervezni és megteremteni a gyakornokság kereteit. Ehhez segítséget is kaphatnak a KKV-k. Antony olyan végzettséget kap így, amit az EU és saját országa is elfogad. Emellett karriertanácsokat is kap és több gyakornoki lehetőséget is megismerhet Európa szerte. Végezetül Antony saját tudását is értékeli, hogy biztos lehessen benne, a jövőnek tanul.

Dánia egyike annak a 8 európai országnak, amely megfelel a feltételeknek. A többi húsz államnak még van hova fejlődnie. A tanárok itt hisznek benne, hogy ezek a gyakornoki programok fejlesztik a dánokat.

Amikor kikerülnek az iskolákból és idejönnek, még nincs túl sok egyéniségük, de miután elvégezték a gyakornoki programot, és visszajönnek az iskolába, akkor már új egyéniségekként érkeznek – mondta Henrik Svensson, a koppenhágai műszaki egyetem tanára.

Maithreyi Seetharaman, az Euronews riporter-műsorvezetője a dán gyakornoki modellről kérdezte a téma két szakértőjét, Lone Folmer Berthelsent, a Dán Iparszövetség szakmai képzésekért felelős igazgatóját és Claus Eskesent, a Fagligt Fælles Forbund szakszervezeti szövetség oktatáspolitikáért felelős tanácsadóját.

REAL ECONOMY | APPRENTICESHIP

Maithreyi Seetharaman: Mi az, amit szakszervezetként vagy vállalkozásként másként tesznek itt Dániában, mint máshol Európában, vagy az egész világon?

Lone Folmer Berthelsen: Itt megszokott, hogy folyamatosan beszélünk egymással, erre kialakult rendszerünk van – a szakszervezetek és a munkáltatók közöse szerveznek különböző képzéseket – jelenleg 3200 olyan programunk zajlik, amit közösen terveztünk. És erre egy teljes, jól működő rendszerünk van.

Claus Eskesen: Sok energiát fektetünk abba, hogy motiváljuk a tagjainkat, hogy tanuljanak, képezzék magukat életük munkával töltött éveiben. Emellett gyakornoki programokat is indítunk. Egy párhuzamos rendszert működtetünk, ami azt jelenti, hogy a gyakornokok egyszer az iskolában vannak, egyszer pedig a munkahelyen. Így már a tanulmányaik alatt is láthatják, hogy mi várható később.

De vajon az ország fiataljai mi kezdenek ezzel a lehetőséggel?

Az elmúlt három és fél évben plakáttervezőnek és -készítőnek tanultam. Két hónapja végeztem, itt Koppenhágában. Plakáttervezőkként vizuális kommunikációval és kereskedelmi vagy más táblákkal, reklámokkal foglalkozunk. Megtervezzük és egészen a kihelyezésig követjük a termék útját. Mikor végeztem az egyetemen, azt terveztem, hogy szabadúszó leszek és nagyon szerencsés vagyok, mert már a saját cégemet alapítom, és hamarosan saját ügyfeleim is lesznek – mondta a 25 éves Kira.

Három hónapja veszek részt gyakornoki programban. Azért döntöttem a gyakornokság mellett, mert szeretek kimozdulni és a két kezemmel dolgozni. Energiát fektetni a munkámba. Annyi mindent csinálsz, olyan sok helyre jutsz el az évek alatt. Nagyon szeretnék festő lenni. Szerintem az egy élethosszig tartó munka lehetne – mondta a 23 éves Olivia.

Maithreyi Seetharaman: Mennyire érzitek magatokat felkészülve, hogy kilépjetek a munkaerőpiacra?

Kira: Sokan mondták már, hogy én csak matricákat gyártok, mit lehet ehhez három és fél évet tanulni? De ez ennél sokkal több! Mindent neked kell megtanulnod, a három és fél év pedig felkészített, hogy megálljak a saját lábamon.

Olivia: Ha tényleg munkába állok annál a cégnél, amelyiknél most is vagyok, akkor nagyon jól felkészült leszek addigra.

Maithreyi Seetharaman: Kíváncsi vagyok a véleményükre arról az interjúról, amit Saadia Zahidivel, a Világgazdasági Fórum oktatásért, nemek közti egyenlőségért és munkáért felelős igazgatójával készítettem. Kérem, reagáljanak arra, amit mond.

Saadia Zahidi: A legtöbb szakszervezetnek és kormányzatnak foglalkozni kellene az élethosszig tartó tanulás lehetőségével, és ezt már fiatalon meg kell ismertetni az emberekkel. Be kell építeni az oktatási rendszerbe a gyakornoki programokat, a technikai és a szakmai képzéseket általános iskolától az egyetemekig.

Claus Eskesen: Könnyedén lehet olyan keretrendszerünk, amely meghatározza a közös célt, a nemzet egésze számára kijelölt célt. De, hogy ezt a célt tartalommal is megtöltsük, szükség van a társadalmi szervezetek segítségére. Ez már most is nagyon fontos, de talán a következő 10-20 éves időszakban még fontosabb lesz.

Lone Folmer Berthelsen: Készítünk terveket arra, hogy miket kéne tanítani a munkahelyeken, amikor a fiatalok éppen ott vannak, és hogy mit kellene tanulniuk az iskolában. Így azonnal jelezhetünk, ha a műszaki osztálynak változnia kell, vagy hogy most többet kell digitális munkát végezni. Megváltoztathatjuk az oktatást. Folyamatosan változtathatjuk.

Maithreyi Seetharaman: Hadd mutassak meg egy másik részletet is a korábbi interjúból.

Saadia Zahidi: Kutatásunk szerint a jövőbeni munkákhoz fontosak lesznek a digitális készségek, a műszaki készségek, de még ezeknél is sokkal fontosabbak lesznek az olyan képességek, mint a kritikus gondolkodás, az együttműködési készség, a kreatív és aktív figyelem. Ezek olyan emberi tulajdonságok, amelyek többféle szakmánál is alkalmazhatók.

Maithreyi Seetharaman: Mit gondoltok, a gyakornoki program felkészített azokból a készségekből, amikről az interjúban hallottatok?

Olivia: Igen, a gyakornokság megtanított azokra a készségekre, amelyekkel boldoggá tehetem az embereket a festészetemmel.

Kira: Megtanultam, hogyan legyek független, és hogy végigvigyem a teljes munkafolyamatot az elejétől a legvégéig.

Maithreyi Seetharaman: Sokan bírálják a rendszert azért, mert hiába mennek végig a fiatalok az egyetemi oktatáson és mégis felkészületlenek. Mitől lehet jobb a szakmai képzés?

Claus Eskesen: A párhuzamos rendszer sokat segíthet ezen. Legtöbbjük, aki ebben részt vesz, azonnal munkát kap, amint befejezte a tanulmányait, vagyis készek, hogy a munkaerőpiacra lépjenek, mert már az oktatás során megismerték a szakmát.

Maithreyi Seetharaman: Ebből úgy tűnik, a megbízhatóság a legfontosabb eleme a résztvevők közötti kapcsolatnak.

Claus Eskesen: A partnerek számára a kölcsönös bizalom nagyon fontos, főleg ha a szakmák jövőjét, a digitalizáció fejlődését nézzük.

Lone Folmer Berthelsen: Amikor 3-4 éves szerződést kötnek veled, a munkáltatók számra fontos, hogy részese legyél a cégnek. Nem csak egy gyakornok vagy számukra, hanem kolléga is.

Claus Eskesen: Arra kell koncentrálnunk, hogy amit tanulnak, az olyan képességeket adjon nekik, hogy ne válhassanak munkanélkülivé a következő 5-10 évben

Maithreyi Seetharaman: Köszönöm, hogy itt voltak a mai műsorban. A nézőknek pedig köszönöm, hogy a Real Economy-t választották. Legközelebb folytatjuk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében