A brit kormányfőnek meg kellett magyaráznia a parlamentben, miért saját hatáskörben döntött arról, hogy a brit hadsereg is beszáll a szíriai válaszcsapásba. A hadműveletet Washington kezdeményezte a dúmai gáztámadás után, és a franciák is igent mondtak rá.
HIRDETÉSA hétvégi szíriai válaszcsapás volt a legfontosabb napirendi pont a brit parlament alsóházában hétfőn.A képviselők meghallgatták, majd kérdezték is a kormányfőt arról, mi alapján hozott döntést, és miért hagyta ki őket abból.
Theresa May azt felelte, gyorsan kellett dönteni, illetve, hogy a hírszerzés bizonyos értesüléseit nem oszthatta meg a parlamenttel.
"Hadd fogalmazzak világosan - azért csatlakoztunk ehhez a hadművelethez, mert saját nemzeti érdekeink ezt kívánták."
Theresa May szerint egyértelmű, hogy a britek saját érdeke is elejét venni az effajta támadásoknak, illetve támogatni és védeni azt a nemzetközi álláspontot, mely szerint a vegyi fegyverek bevetése megengedhetetlen. Nem hagyhatják, hogy ez a harcmodor elfogadottá váljon akár Szíriában, akár Nagy-Britannia utcáin, akár bárhol máshol. Vagyis London nem azért szállt be a hadműveletbe, mert Donald Trump erre kérte. Azért vettek részt az akcióban, mert úgy gondolja, hogy ez volt a helyes lépés, ráadásul nem is volt ezzel egyedül.
A brit kormányfő elmondta azt is, hogy minden szinten és szempontból körültekintően előkészített katonai akcióról van szó, amely a civilek védelmét szolgálta.
Az ellenzék vezére, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint viszont veszélyes lépés volt ez, és a törvényességéért sem tenné tűzbe a kezét. Szerinte a brit kormányfőnek a diplomáciai megoldásért kellene törnie magát, abban vállalni vezető szerepet, és a szíriai konfliktus összes szereplőjével egyeztetnie kellene. Úgy véli, korántsem biztos, hogy a rezsim vetette be a mérgesgázt Dúma lakossága ellen, hiszen a felkelőkről is bebizonyosodott az elmúlt években, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Jeremy Corbyn korábbi, szerencsétlenül sikerült nemzetközi beavatkozásokat sorolt, hogy példázza, miféle veszélyeket rejt, ha London a hadsereget mozgósítja olyan ügyekben, amelyek nem jelentenek közvetlen veszélyt az Egyesült Királyságra. Ezen kívül arra is utalt, hogy a szíriainál súlyosabb humanitárius katasztrófák is vannak a világon, például Jemenben, ahol ráadásul szintén vetettek be vegyi fegyvert a lakosság ellen, így végképp nem látja indokoltnak, hogy pont a szíriai konfliktusban akar a brit kormány igazságot tenni. Corbyn azt is kérdésesnek nevezte, nem jelentett-e veszélyt a szíriai lakosságra a vegyi fegyvereket fejlesztő, gyártó, tároló üzemek, raktárok romba döntése, ami után ki tudja, mi lesz az ott lévő mérgekkel.
A kormányfő válaszában biztosította Corbynt arról, hogy a szíriai kofliktust szerinte is csak tárgyalóasztal mellett lehet felszámolni, ezért száll síkra minden fórumon, miközben Nagy-Britannia minden lehetséges segítséget megad a szíriai lakosság támogatására. Azt, hogy a dúmai gáztámadás az Aszad-rezsim műve, titkosszolgálati információk támasztják alá, ezek egy részét elmondta, más részüket nem hozhatja nyilvánosságra. Azt is hosszan magyarázta, milyen sokrétű szakértői munka előzte meg a hadműveletet, illetve, hogy miért nem volt más választásuk, mint a katonai elrettentés. Theresa May fontosnak nevezte azt is, hogy ezzel nemcsak a szíriai rezsimnek üzentek, hanem mindenki másnak is, aki vegyi fegyverek fejlesztésében, gyártásában, terjesztésében vagy bevetésében gondolkodik.