A Kúria ezért a kormányt eltiltja a további jogsértéstől, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
HIRDETÉSMagyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő menedékkérőket ábrázoló plakátjaival a Fidesz és a KDNP választási kampányát erősíti – olvasható a testület honlapján.
Hozzátették: a Kúria a kormányt eltiltja a további jogsértéstől, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A plakátok miatt Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika társelnöke nyújtott be panaszt. A testület szerint a kampány objektív szükségességét a kormány nyilatkozata nem igazolta.
Mint korábban megírtuk, a kormány új, március végén debütáló migrációellenes plakátkampányához ugyanazt a fotót használták, mint amivel az EU-ellenes brit UKIP párt 2016-ban a Brexit mellett kampányolt. Egy kivétellel: a képről kiphotoshoppolták az egyetlen női arcot.
A UKIP-poszter Nagy-Britanniában annak idején sok bírálatot kapott, és mint a The Guardian című brit napilap annak idején megírta, David Prentis, a Unison szakszervezet főtitkára feljelentést is tett miatta faji alapon szított, gyűlöletre uszítás címén. A magyar plakát az ENSZ tárgyalás alatt álló migrációs megállapodásáról folytatott kommunikáció része. A kormány hétfőn Facebook-oldalán jelentette be, hogy új figyelemfelhívó kampányt indít a migrációról.
Miért is kell leszedni a plakátokat?
A Kúria a döntés indokolásában azt írta: "A „STOP plakátkampány” objektív szükségességét a Kormány nyilatkozata nem igazolta, és az a plakátkampányból nem tűnik ki nyilvánvalóan. A Kormány nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy ez széles körű szakpolitikai elemzést igényelne, melyre nincs módja jelen eljárásban biztosított rövid határidők között. A Kúria ezt az érvet azért nem tudta elfogadni, mert amennyiben a fenti követelményeknek megfelelően, a semlegességre törekedve, mégis kénytelen volt e plakátkampányt a választási időszakban elindítani a Kormány, akkor az erre vezető tények és körülmények, indokok eleve rendelkezésre kellett, hogy álljanak, hiszen csak ezek megállapításából következtethetett volna a Kormány a plakátkampány szükségességére.
Összefoglalva ez azt jelenti, hogy a Kúria számára nem azt kellett bemutatni, hogy utólag milyen szakpolitikai indokokkal lehetne megalapozni az érintett tájékoztatási tevékenységet, hanem csak a plakátkampány melletti kormányzati döntést megalapozó iratok vagy azok tartalmának összefoglalására lett volna szükség.
Ezek bemutatása nélkül a rendelkezésre álló iratok alapján csak azt lehetett megállapítani, hogy a plakátkampánynak nem volt konkrét, szükséges és célszerű – a választási kampánytól független – tájékoztatási funkciója."