rendkívüli hír

rendkívüli hír

"Magyarország nem a periféria"

Éppen ezt olvassa:

"Magyarország nem a periféria"

"Magyarország nem a periféria"
Betűméret Aa Aa

Magyarországon járt Udo Bullmann, az Európai szociáldemokrata pártcsalád (S&D) közelmúltban megválasztott elnöke. A célja elsősorban a tájékozódás volt, de találkozott Karácsony Gergellyel, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnökjelöltjével is.

Az Euronews budapesti irodájában ezt követően tartott sajtóbeszélgetésen Bullmann azzal kezdte, hogy Magyarország nem a periféria országa, hanem egy olyan ország, amelynek központi szerepe volt a térség történetében, és jelenleg is tele van pozitív, fiatalos energiákkal. Ugyanakkor természetesen aggódnak a szabad sajtó és a civil társadalom helyzete, valamint az uniós források vitatható felhasználása miatt.

A hetes cikkelyről szóló kérdésre azt válaszolta, hogy ez a legvégső fegyver, amelynek a bevetésére remélhetőleg nem kerül sor. Hozzátette, hogy ezt a fegyvert nem egy nép ellen vetik be, hanem az olyan kormányok ellen, amelyek megsértik az állampolgáraik emberi jogait, illetve visszaélnek az uniós forrásokkal.

A Néppárt és Orbán

A Néppártban kettős beszéd folyik a Fideszről és Orbánról - vélte Bullmann. - Zárt ajtók mögött elismerik, hogy aggodalomra ad okot a párt és vezetőjének politikája, ugyanakkor mentegetik is. Orbán alapvetően jobbközép pártot visz, bukásával a szélsőjobb kerülne hatalomra; csak retorikájában EU-ellenes, valójában nem célja kivezetni Magyarországot az Unióból; sokkal racionálisabb szereplő, mint Kaczynski - ilyen és ehhez hasonló érvekkel védik Orbánt, illetve saját "ne tegyünk semmit"- politikájukat. Bullmann szerint különösen az Orbánnal korábban kifejezetten szívélyes viszonyt ápoló német kereszténydemokraták vannak kínban, ha ez szóba kerül. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy praktikus okokból szükségük van a szavazatokat megbízható módon szállító Fidesz fegyelmezett EP-frakciójára.

AZ EU-forrásokról

Az új EU-költségvetésről szóló vitában azok, akik a költségvetés növelése mellett törnek lándzsát, azzal a feltétellel teszik ezt, hogy sokkal alaposabban kívánják nyomon követni, a megfelelő célokra fordítják-e az uniós forrásokat. Ennek az is egyik módja lehet, hogy a pénzosztást kiveszik a tagállami kezekből. Bullmann hozzátette, hogy az uniós intézményrendszer tisztában van a számokkal, amiből nyilvánvaló, hogy az uniós források egy része nem megfelelően hasznosul Magyarországon, különben nem úgy nézne ki az oktatás vagy az egészségügy, ahogy.

"Tudja-e Orbán, hogy mit csinál?"

Magyarország szívélyes viszonyáról Oroszországgal azt mondta, hogy a legfőbb kérdése a német politikának ezzel kapcsolatban az, hogy tudja-e Orbán, mit csinál? Bíznak abban, hogy Orbán racionálisan gondolkozik, és adott esetben többféle terve is lehet talonban. Ugyanakkor erre semmiféle konkrét bizonyítékuk nincs. Bullmann hozzátette, hogy a nemzetközi politikában nagyon fontos a bizalom, és ez veszélybe kerülhet. Úgy gondolja, nehéz hiteles képet mutatni magáról egy olyan országnak, amely egyszerre próbál a közép-európai régió EU-párti szószólója lenni, másrészt az EU-ból kifelé kacsingatva Kínával és Oroszországgal az EU számára alapvető értékeket figyelmen kívül hagyva üzletelni. Ekkor szóba került az, hogy Németországot sem mindig az elvek vezetik, ha az orosz kapcsolatokról van szó, például az Északi Áramlat esetében, amire Bullmann válasza az volt, hogy az Északi Áramlat nem állami projekt, de abban egyetért, hogy az energiabiztonság problémáját nem tagállami szinten, hanem uniós szinten kellene megoldani.

Bullmann a beszélgetést azzal zárta, hogy Magyarországnak földrajzi helyzete és történelme - a Habsburg Birodalomban és a kommunista blokkban betöltött speciális szerepe - miatt is minden lehetősége megvolt arra, hogy központi szerepe legyen a régióban, ezt a lehetőséget azonban nem használta ki Orbán, amivel a következő generáció esélyeit nagyban rontotta.