Országos szűrést indítanak, hogy csökkentsék a drasztikus halálozási arányszámot.
HIRDETÉSŐsszel elindulhat az országos vastagbélrákszűrés - értesült a Népszava, amelynek Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: szeptember-október hónapokban már elérhető lesz a gyógyszertárakban az az egységdoboz, amelyben benne lesznek a mintavételhez és annak továbbításához szükséges eszközök.
Bár korábban arról volt szó, hogy a szűrőprogram frontvonalában a háziorvosok állnak, ám annak ellenére, hogy páciensenként ezer forint extra-díjat is kaphatnak, csak az alapellátók fele vállalta a feladatot. Ezért a páciensek egy részéhez más csatornán kell eljuttatni a székletminta vizsgálatához szükséges csomagot. Az otthon levett mintát a laborba kell küldeni, ahol azt vizsgálják, van-e daganatra utaló vérnyom, és erről a leletet elküldik a háziorvosnak, írja a lap.
Akinek a székletében a labor vért talált, azokat arról értesítik, hogy keressék fel háziorvosukat, aki segít a további kivizsgálásban, és odaadja a soron kívüli – vastagbél-tükrözésre - szóló beutalót, aminek két héten belül meg kell történnie. Ehhez pénzt, és eszközöket is biztosítanak a programban. A jövő év végéig körülbelül 2,4 millió ember kaphat levelet.
A teszterek alig fele élt a kivizsgálás lehetőségével
Az elmúlt években 12 teszt-program zajlott le, amiben 160 ezer ember kapott vizsgálatra szóló behívót - ám alig felük élt a lehetőséggel. Körülbelül hatezren kaptak visszajelzést rák-gyanúról, de a kolonoszkópiás vizsgálaton már csak 1800-an jelentek meg. Kétharmaduknál találtak kezelést igénylő elváltozást.
A vastagbél-rákszűrés országos kiterjesztésére az unió 6,6 milliárd forintot adott, a program mégis régóta csúszik. A pénzért cserébe azt várják, hogy Magyarország három év alatt tíz százalékkal mérsékelje a vastagbélrák okozta halálozást, 2019 után pedig már az államnak kell viselnie a szűrés fejenként mintegy 1800 forintos költségét.
A vastagbélrák matti halálozásban listavezetők vagyunk
Az uniós statisztikák szerint a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról. A jelentés szerint 100 000 lakosra 55 halálozás jutott).
A vastabélrák az egyik leggyakoribb ráktípus. Ha időben kiszúrják, jó eséllyel gyógyítható, ám a legtöbb esetben, amíg végzetessé nem válik, annyi tünetet sem produkál, amennyi egy profi hipochondernek gyanús lenne. Eddig leginkább az ötven felettiek betegségének számított, de az utóbbi időben egyre több negyvenes, harmincas, sőt, húszas éveiben járó embernél diagnosztizálják.
A vastagbélrákos esetek nyolcvan százaléka pici, jóindulatú daganatokkal, úgynevezett polipokkal kezdődik. Ezek idővel megnőnek, majd a belsejükben diszplázia, és végül rákos burjánzás kezdődik. Ha a polip fejében már rákos burjánzás van, de a nyelében még nem, az eltávolítás megbízható megelőzési forma.
Bár a két centisnél nagyobb polipok már veszélyesnek számítanak, de egyértelmű tüneteik nincsenek, ahogy nincs biztos módszer a megelőzésükre sem. Akinek viszont előfordult a családjában vastagbéldaganat, az fokozott kockázatúnak számít, az ő esetükben a szűrővizsgálat megkezdését az átlag népességnél korábban javasolják.