rendkívüli hír

rendkívüli hír

A brexit-tárgyalások egy éve - Halványuló "vörös vonalak"

Éppen ezt olvassa:

A brexit-tárgyalások egy éve - Halványuló "vörös vonalak"

A brexit-tárgyalások egy éve - Halványuló "vörös vonalak"
Betűméret Aa Aa

"Tisztelt Tusk elnök úr...Kilépünk az Európai Unióból" - írta Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak 2017. március 29-én.

Egy év telt ez azóta, hogy a brit kormányfő aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelyét, az unió és az Egyesült Királyság sikeresen megállapodásra jutott a kilépéshez kapcsolódó feltételekről és egy 21 hónapos átmeneti időszakról, ami a hivatalos kilépési időpont, 2019. március 29-e 23 óra után lép életbe.

2016 őszén May kijelentette: Nagy Britannia "teljesen független, szuverén állam lesz" a kilépés után. A londoni kormány pedig meghúzta maga számára a "vörös vonalakat": azokat a feltételeket, amelyekből, mint mondták, semmiképpen sem engednek.

Időközben az EU arra figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy távozásakor nem "mazsolázhatja ki" az előnyös feltételeket, egyúttal felállította saját tárgyalási irányelveit, a saját érdekeinek megfelelően.

"A dolog oda-vissza működik majd. Kompromisszumokra lesz szükség" - mondta May később, 2017 januárjában. Valamivel több, mint egy évvel később a helyzet az, hogy a legtöbb engedményt London tette.

Európai Bíróság

"Visszaszerezzük az ellenőrzést a törvényeink felett és véget vetünk az Európai Bíróság joghatóságának Nagy-Britanniában" - jelentette ki May ugyanabban a 2017 januári beszédében, a Lancester House-ban.

A brit álláspont időközben megváltozott. Eszerint a brit ügyeket a brit bíróságok előtt tárgyalják majd, de "ha szükséges, a bíróságok tovébbra is figyelemmel lesznek az EB ítéleteire".

Az EU tárgyalási irányelvei szerint a brexit-megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU jogrendjét és az EB ítélkezési gyakorlatát.

A legutóbbi, az átmeneti időszakról szóló megállapodás végül lehetővé teszi, hogy az Európai Bíróság egyes ítéletei alkalmazhatóak legyenek a szigetországban a kilépés után is. Mindenesetre a helyzet csak 2021-ig rendeződött, nem világos, mi lesz az azután következő időszakban.

Bevándorlás

"Visszaszerezzük az ellenőrzést afelett, hogy hányan jönnek Nagy-Britanniába az EU-ból" - jelentette ki May 2017 januárjában a Lancaster House-ban.

"A személyek szabad mozgásáról szóló irányelv nem lesz többé érvényes (Nagy-Britanniában) és az európai uniós polgárok letelepedését Nagy-Britanniában a brit törvények határozzák majd meg" - így fogalmaztak a brit kormány egy hónappal később, tavaly februárjában kiadott Fehér Könyvében

A megállapodásban mégis engedtek ebből, az átmeneti időszakban ugyanis - a 2020 december 31-ig érkezők esetében - továbbra is érvényes marad az alapelv, hogy az EU polgárai Nagy-Britanniában tartózkodhatnak és akár az állandó letelepedés jogát is megszerezhetik.

Az állapolgárok jogai

A brit kormány és az EU is kifejezte szándékát, hogy a másik területén élő és ott maradó polgáraik jogai ne csorbuljanak. May azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az EU kölcsönösségi alapon vállaljon elkötelezettséget.

A feltéteket tavaly decemberben, az első szakaszról szóló megállapodással állapították meg.

Civil csoportok azonban vitatják a megállapodást, rámutatva, hogy a végleges szövegből már kikerült az a kitétel, hogy a brit állampolgárok szabadon mozoghatnak az EU-ban.

Az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok eközben Donald Tusknak írtak levelet, aggódva amiatt, hogy nem mindenkinek a helyzetét rendezték egyértelműen.

A pénz...

"Mivel nem leszünk többé az egységes piac tagja, nem kell majd hatalmas összegű hozzájárulást fizetnünk az uniós költségvetésbe" - állította May a Lancaester House-ban mondott beszédében.

Az EU 2017 júniusi tárgyalási álláspontja szerint "az Egyesült Királyságnak eleget kell tennie a brit EU-tagság alatt vállalt pénzügyi kötelezettségeinek".

A tavaly decemberben elért, áttörésként értékelt megállapodásban az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy 2019-re és 2020-ra befizeti a tagsági hozzájárulásokat, "mintha az EU tagja maradt volna". Kiveszi a részét azokból a 2020 vége előtt keletkező kötelezettségekből is, amelyek 2020 után lesznek esedékesek.

Becslések szerint a kilépés 40-45 millárd fontjába kerül a briteknek.

Az ír határ

A tárgyalások az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határának ellenőrzéséről különösen nehéznek bizonyultak.

Tavaly ősszel May és az EU vezetői azt ígérték, hogy "nem lesz fizikai határ".

A decemberi megállapodás szerint az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy Észak-Írország teljes egészében az egységes piac és egyes szektorokban a vámunió része maradhat.

De a tárgyalások még nem értek véget. Februárban May elutasította az EU-s javaslatot az ír sziget egészére vonatkozó szabályozásról, mert az London szerint azt jelentené, hogy új határ keletkezik az Ír-tengeren, ami viszont Nagy-Britannia területi egységét fenyegetné.

London szerint egy "kemény" határ elkerülhető olyan módon, hogy átfogó szabadkereskedelmi egyezményt kötnek az EU-val.

Globális kereskedelmi megállapodások

"Azt szeretném, hogy Nagy-Britannia képes legyen saját kereskedelmi egyezményeket kötni" - mondta May a Lancaster House-ban. "De vámmentes kereskedelmet is szeretnék Európával és korlátok nélküli kereskedelmet, ahol csak lehet" - tette hozzá.

Brüsszel szerint az akadálymentes kereskedelem ilyen körülmények között lehetetlen. Az EU tárgyalási irányelvei szernt a vámunióból és az egységes piacról való kiválás ellenőrzéseket tesz szükségessé.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója szerint az átmeneti időszakban megmaradnának a közös piac és a vámunió előnyei a britek számára.

Halászat

Március 11-én Michael Gove környezetvédelmi miniszter, a brexit egyik leghangosabb támogatója újból arra figyelmeztette a kormányt, hogy a kilépés után az EU Közös Halászati Politikájának rendelkezései sem lesznek érvényesek többé.

Az átmeneti időszakra szóló megállapodás szerint viszont az EU nem akarja újratárgyalni a halászati kvótákat 2020 végéig.

Dióhéjban

Hogy elkerülje az átmenet nélküli kiválást (amit szemléletes hasonlattal "a szikla pereme" megoldásnak is neveznek a politikai zsargonban), London beleegyezett az EU számos követelésébe.

A brexit támogatói szükségtelen engedményeknek, sőt, kapitulációnak tartják ezt. Mások szerint az átmeneti időszakért fizetett ár megéri, ha azután a szigetország kiléphet az EU-ból.

Brüsszelnek az az érdeke, hogy London rosszabbul jöjjön ki a kilépésből, miközben a brit kormány ennek ellenkezőjét akarja demonstrálni.

Végső soron azonban elmúlt időszak példája azt mutatja, hogy ha a politikai akarat megvan, akkor lehetséges a megállapodás.