NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elnökválasztás Egyiptomban: mit kell tudni Abdel Fattah esz-Szíszi politikájáról?

Elnökválasztás Egyiptomban: mit kell tudni Abdel Fattah esz-Szíszi politikájáról?
Szerzői jogok REUTERS/Ammar Awad
Írta: Alice CuddyKata Palfy
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Milyen intézkedései voltak Szíszinek a hivatalban eltöltött első négy éve alatt, és mit várhat Egyiptom lakossága a következő négy évben?

HIRDETÉS

Elnökválasztást tartanak a héten Egyiptomban. Elemzők szerint a győztes neve borítékolható: a hivatalban lévő államfő, Abdel Fattah esz-Szíszit választják újra újabb négy évre.

Az egykori tábornok vezetésével döntötték meg 2013-ban katonai puccsal Egyiptom előző elnökét, Mohamed Morszit. Morszi volt az ország első demokratikusan megválasztott államfője, ám sokak szerint a gazdaság fejlesztése helyett hatalma kiépítésére összpontosított, ezért tömegek tüntettek ellene.

A 63 éves Szíszi arra hivatkozik, hogy stabilitást és biztonságot hozott a korábban lázongó országba. Bírálói viszont színjátéknak tartják a mostani elnökválasztást, rámutatva, hogy több jelölt visszalépett, és egyedül egy olyan ellenfél, Músza Musztafa Músza maradt versenyben Szíszi ellen, aki viszont maga is az elnök támogatójának számít.

Sok elemző szerint ezért az elnök valódi népszerűségére - vagy annak hiányára - legfeljebb abból lehet majd következtetni, hogy hányan mennek el szavazni.

De milyen intézkedései voltak Szíszinek a hivatalban eltöltött első négy éve alatt, és mit várhat Egyiptom lakossága a következő négy évben?

Az ellenzék helyzete

Számos ellenzéki személyiség a választás bojkottálására szóló felhívást tett közzé, miután Szíszi minden komoly ellenfele arra kényszerült, hogy visszalépjen az indulástól. Állításuk szerint megfélemlítették őket.

Jan Claudius Völkel, az Európai Tanulmányok Intézetének a Közel-Keletre szakosodott kutatója szerint az egyiptomi választók "nem mernek semmilyen kérdésben ellenzéki véleményt hangoztatni".

A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Szíszi irányítása alatt az egyiptomi rendőrség és a titkosszolgálat gyakorlatilag büntetlenül tüntet el olyan embereket, akikre a hatalom "politikai ellenfeleiként tekintenek", a kormány nyilvános bírálata "gyakorlatilag tilos".

Egyiptomi jogvédő csoportok becslése szerint mintegy 60 ezer politikai fogoly van az országban.

Biztonság

Völkel kiemeli: a biztonság volt az egyik téma, amire Szíszi az elnöksége alatt összpontosított. A tábornokból lett elnök azt ígérte, "kíméletlenül" lép fel az Iszlám Állam helyi csoportja ellen a Sínai-félszigeten.

Egyiptomi védelmi minisztérium / Reuters
Egyiptomi katonák a Sínai-félszigetenEgyiptomi védelmi minisztérium / Reuters

Az elnök hívei azzal érvelnek, hogy valóban javult a biztonsági helyzet. Mindamellett a több éve tartó katonai műveletek hatására sem szűntek meg a támadások. 2017 novemberében fegyveresek több mint 700 embert öltek meg egy mecsetben a Sínai-félszigeten. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás 2013 óta, amikor a szélsőséges iszlamista felkelés felütötte a fejét a félszigeten is.

Völkel az Euronews-nak nyilatkozva szintén úgy vélte: a biztonsági helyzet nem javult számottevően, továbbra is vannak támadások, még Kairóban is.

Gazdaság

A szakértő szerint Szíszi politikájának másik kulcsterülete a gazdaság.

"A kormány néhány kiemelt projektre összpontosít, mint a Szuezi-csatorna kiszélesítése, vagy egy új kormányzati negyed építése Kairótól keletre. Ezek azok a dolgok, amikkel a kormány a sikerét hirdeti" - mondja az elemző.

Az említett fejlesztéseken felül 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyott egy 32 évre szóló hitelcsomagot Egyiptom számára.

HIRDETÉS

Szíszi azt állítja, máris jelentős a fejlődés. Például 2017 júliusában 35 milliárd dollárt tett ki az ország devizatartaléka, elérve a turistákat és külföldi befektetőket elijesztő 2011-es lázadások előtti szintet.

Völkel szerint viszont az egyiptomi gazdaság továbbra is gyengül, a szegénység nől, a munkanélküliség nem csökken.

"Aközött, amit a kormány állít, és ami a legtöbb egyiptomi számára a valóságot jelenti, óriási szakadék tátong" - állítja az elemző.

Megfigyelők szerint egy alacsony választási részvétel csökkentené Szíszi lehetőségeit egy még szigorúbb gazdaságpolitika bevezetésére.

Emberi jogok

HIRDETÉS

A Human Rights Watch szerint az emberi jogi aktivisták elleni eljárások, utazási tilalmak és pénzeszközeik befagyasztása miatt "az a veszély fenyeget, hogy felszámolják a független civil társadalmat".

A HRW a szakszervezetek működésének akadályozását is a kairói kormány szemére veti.

Egy másik nagy emberi jogi jogvédő szervezet, az Amnesty International szerint a nőket változatlanul gyakran éri nemi erőszak, a menedékkérőknek és menekülteknek letartóztatástól, őrizetbe vételtől és kitoloncolástól kell tartaniuk, a keresztényeket pedig hátrányos megkülönböztetés éri.

Az Európai Tanulmányok Intézetének elemzője szerint "katasztrofális" az emberi jogi helyzet az észak-afrikai országban.

Külpolitika

HIRDETÉS

Szíszi elnökége alatt Egyiptom jó kapcsolatokat épített ki Szaúd-Arábiával.

Tavaly júniusban az elnök aláírt egy szerződést Rijáddal arról, hogy Egyiptom átad két, jórészt lakatlan vörös-tengeri szigetet a szaúdiaknak.

A lépés tüntetéseket váltott ki Egyiptomban, az elnököt azzal vádolták, hogy "eladta" ezeket a területeket, segélyért cserébe.

2017 nyarán Egyiptom csatlakozott a Katar elleni bojkotthoz, amit Szaúd-Arábia hívott életre. Rijád azzal vádolja a kis Arab-öböli arab országot, hogy támogatja a terrorizmust és megpróbálja destabilizálni a térséget. Egyiptom szerint Katar veszélyezteti az ország stabiltását azzal, hogy támogatja a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezetet.

Egyiptomi elnöki hivatal / Reuters
Mohammad bin Szalmán egyiptomi trónörökös és Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök KairóbanEgyiptomi elnöki hivatal / Reuters

Szíszi emellett Washingtonnal és Moszkvával is jó kapcsolatokra törekszik. Az elnököt a jogvédők lesújtó véleménye ellenére az Egyesült Államok 2016-ban megválasztott elnöke, Donald Trump is dicsérte. "Fantasztikus munkát végez" - így dicsérte Trump Szíszit, amikor 2017 áprilisában fogadta őt Washingtonban. 2017-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott Szíszi, és hamarosan megállapodás született arról, hogy orosz segítséggel építik meg az első egyiptomi atomerőművet.

HIRDETÉS

Mi várható?

Völkel szerint Szíszi elnökségét kettősség jellemzi: egyrészt nyilvánosan, politikai beszédeiben nagyon mérsékelt hangot üt meg, ugyanakkor a valóságban keményvonalas diktatórikus vezető, aki minden ellenkező véleményt kiiktat. A szakértő szerint ha minden külső körülmény változatlan marad, akkor Szíszi második elnöksége is a szélsőségesek elleni harcról és a gazdaságról fog szólni. Szíszi politikájára leginkább Szaúd-Arábia lehet hatással, ugyanis Egyiptom politikailag és gazdaságilag is függ a sivatagi királyságtól.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tíz éve nem beszélt egymással izraeli kormányfő és egyiptomi elnök

Egyiptom titokban 40 ezer rakétával akarta segíteni Oroszország háborúját

Asz-Sziszi marad az elnök Egyiptomban, majdnem 90 százalékkal nyert