rendkívüli hír

rendkívüli hír

Örök életet ígér egy start-up azoknak, akik digitalizáltatják az agyukat

Éppen ezt olvassa:

Örök életet ígér egy start-up azoknak, akik digitalizáltatják az agyukat

Örök életet ígér egy start-up azoknak, akik digitalizáltatják az agyukat
Betűméret Aa Aa

Egy amerikai start-up filmsorozatból nyúlt ötlettel kampányol: halálod pillanata előtt kimentené a tudatodat, amit digitalizált formában egy felhőbe feltöltve tartana életben az örökkévalóságig. Már most hosszú a várólista.

A Nectome névre keresztelt vállalat terve röviden a következő: az agyadat egy speciális bebalzsamozás után addig tárolják, míg egy nap képesek nem lesznek rá, hogy az idegsejtek közti szinapszisokat digitális kódokká alakítsák, ami képessé tesz rá, hogy a tudatunk digitális formában örökké éljen, írja a Science Alert.

A szolgáltatás jelenleg még nem elérhető, de már most várólista van - egyelőre 25 vállalkozó kedvű jelölttel, akiknek 10 ezer dollárt kellett befizetnie, hogy felkerülhessenek rá. A Nectome ugyanis még csak a kutatási fázisban tart, épp most nyertek el egy 80 ezer dolláros díjat, amiért sikerült konzerválniuk egy disznó agyát olyan állapotban, hogy vissza tudták állítani az abban található szinapszisokat röviddel később.

Természetesen nagy különbség van egy hús-vér ember és egy számítógépes program között, de a tervek szerint az agyunk eme számítógépes verziója képes lesz megosztani emlékeket, és beszélgetni az emberekkel.

A gondolat nem új, a módszer igen

Az emberi test és tudat megőrzésének gondolata természetesen nem új dolog: a sci-fi írók közül sokan eljátszottak már a lehetőséggel, filmekben és sorozatokban bukkan fel újra és újra a téma. A 20. század közepe óta több vállalat is létrejött azt ígérve, hogy testünket hibernálva vagy lefagyasztva megőrzi azt - abban a reményben, hogy egy nap sikerül újra "életre" kelteni. Hogy sikerül-e egy fagyasztott agyat újra működésre bírni, vagy akár csak egy digitális kóddá tömöríteni, nagyban függ attól, hol tart majd a technika. A fagyasztásnál azonban a Nectome által használt vitrifikáció jobb eljárásnak tűnik.

Az agyat ebben a laborkörnyezetben megőrizve azt remélik, hogy hamarosan rájönnek, hogyan lehet a jó állapotú szinapszisokat szoftverré alakítani - ha ez egyáltalán lehetséges. Természetesen ahhoz, hogy az agy ilyen jó állapotban maradjon, arra van szükség, hogy még a halál pillanata előtt leképezzék azt, mivel a vérkeringés leállta után öt perccel az idegsejtek már nem élnek. Vagyis az egész prezervációs folyamatot akkor kell elkezdeni, mikor a páciensnek még ver a szive.

Az Egyesült Államokban az asszisztált halál azonban csak két esetben lehetséges: ha halálbüntetést szabnak ki valakire, vagy bizonyos államokban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők eutanáziát hajtanak végre magukon.

"Arrogáns gondolat"

De a technikai kérdések csak a probléma egyik részét képezik. A digitális tudatok létrehozása morális kérdéseket is felvet. Michael Hendricks, a montreali McGill egyetem idegkutatója az MIT Technology Review-ban „arrogánsnak” nevezte azt az ötletet, hogy a jövő generációkat agy-adatbankokkal akarjuk terhelni, amikor amúgy is éppen elég problémát hagyunk rájuk.

"Azzal terhelni a jövendő generációkat, hogy agy-bankokat hozunk létre, egyszerűen komikusan arrogáns. Nem hagyunk rájuk így is épp elég problémát?"

Nem beszélve a digitális biztonság, adatvédelem és szerzői jogok kérdéséről. Csak egy egyszerű példa: egy youtube-videó jogdíjait adott esetben egy rég elhunyt készítő digitális tudatának kell kifizetni, jóval a halála után is.

Ennek ellenére a Nectome már egymillió dollárt fektetett a kutatásokba, melyeket nem mostanában terveznek feladni. Az ő terveik szerint a memória megőrzésének első lépéseit kevesebb, mint tíz éven belül megalkotják.