NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mennyit költ a magyar kormány valójában az oktatásra? És az egészségügyre?

Mennyit költ a magyar kormány valójában az oktatásra? És az egészségügyre?
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mire költik az uniós országok kormányai a nemzeti büdzsét? Mennyit költenek a kormányok egészségügyre, oktatásra vagy épp védelmi kiadásokra? És a többi EU-tagállamhoz képest?

HIRDETÉS

A szociális ellátások finanszírozására költi költségvetése legnagyobb részét a 28 uniós tagország, átlagban 41 százalékot, tudtuk meg az Eurostat 2016-os adataiból. Ezen belül azonban nagy a szórás: van, aki költségvetése majdnem felét, és van, aki alig egyharmadát szánja erre. 

A nemzeti kormányoktól begyűjtött információk szerint az unió statisztikai hivatala azt is kiszámolta, hogy az egyes országok kormányai legkevesebbet a lakhatás támogatására és a közösségi feladatokra költenek (1,3 százalék átlagban), de utolsó előtti helyen végzett a környezetvédelem (1,6 százalék) és a kultúra/vallás/szórakozás is (2,2 százalék). A negyedik legkisebb költés a védelmi kiadásokra szánt pénz, ez átlagosan 2,9 százalék országonként. 

Nézzük részletesen, mire is költenek az uniós kormányok.

Szociális kiadások

Talán nem meglepő, hogy Finnország költségvetésének majdnem felét (45,8 százalékát) költi szociális kiadásokra, őt követi Dánia és Németország 43,6-43,6 százalékkal majd Franciaország 43,3 százalékkal. Magyarország eközben csak 30,7 százalékot költ erre a területre, amivel a második legrosszabb az unióban.

Oktatás

Európában a legtöbbet Svájc és Svédország költi az oktatásra - mindkét ország 16,3 százalékot ad erre a területre a költségvetéséből. Utolsó helyen Olaszország áll 7,9 százalékos hozzájárulással az ország oktatásához - ez még fele sincs annak, amit a top elsők költenek. Magyarország a középmezőnyben áll a maga 10,5 százalékával, egy kicsivel az eu-s átlag felett, ami 10,2 százalék.

Védelmi költségek

Ide tartoznak a kutatás és fejlesztés, a katonai védelem, a külföldi katonai szolgálat és a civil védelem is. Bár Európa az utóbbi időben többet költ erre a területre, még így is meglepőek a számok.

A legkevesebbet Izland kormánya költ (0,1 százalékot), de nagyon keveset szán védelemre Luxemburg, Írország, Ausztria, Magyarország és Belgium is, mely országok mindegyike költségvetésének kb egy százalékát használja fel e célra.

A legtöbbet az észtek költik a hadi kiadásokra, ők költségvetésük 6 százalékát fordítják erre, megelőzve ezzel még az Egyesült Királyságot (4,8 százalék), és Litvániát, Lettországot és Görögországot is a maguk 4 százalékával. A középmezőnyben áll Franciaország (3,2 százalék), Olaszország (2,6 százalék) és Németország (2,3 százalék) - nem csoda, ha Donald Trump amerikai elnök korábban bírálta is őket ezért, és mert szerinte túl keveset fizetnek be a NATO-költségvetésbe.

Környezetvédelem

A tagállamok között meglepő módon Görögország, Hollandia és Málta költ a legtöbbet környezetvédelemre (nagyjából költségvetésük 3 százalékát). Ausztria, Dánia, Ciprus, Svédország és Finnország eközben kevesebb, mint egy százalékot szán erre a területre, mely magába foglalja a hulladékkezelést, a szennyezés csökkentését, a biodiverzitás és a táj megóvását, a szennyvízkezelést és a kutatás-fejlesztést. Magyarország sem büszkélkedhet nagyon: 1,1 százaléka megy erre a büdzsének.

Egészségügy

Az uniós átlag 15,3 százalék. Magyarország jóval az átlag alatt, csupán 10,3 százalékot költ egészségügyre, míg a szomszédos Ausztriában ugyanez a szám 15,8 százalék, Szlovákiában 17,7 százalék, Németországban 16,2 százalék, Franciaországban 14,4 százalék, Csehországban 18,9 százalék, de még Bulgáriában is 14,3 százalék. Nálunk kevesebbet csak a görögök, ciprusiak, lettek, és a svájciak költenek egészségügyre.

Magyarország is az élen jár valamiben

Magyarország is az élen jár valamiben: az unióban a legtöbbet költjük a közszféra, vagyis a hivatalok és hivatalnokok működésére. Erre a költségvetésünk 15,1 százalékát fordítjuk. A híresen bürokratikus Franciaországban eközben ez az arány csupán 9,9 százalék, a briteknél pedig 7,3 százalék. A legkevesebbet a dánok költik a bürokráciára (6,2 százalék). A kultúra, szórakozás és vallás tekintetében is a magyar kormány költi a legtöbbet, és a gazdasági ügyekre is mi szánjuk büdzsénk legnagyobb részét az EU-ban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egymilliárdért bérel orvosokat a Péterfy kórház

Talgo-felvásárlás: visszaütött a magyar kormány kétes hírneve

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek