rendkívüli hír

rendkívüli hír

Szíria, a háború nyolcadik évében

Éppen ezt olvassa:

Szíria, a háború nyolcadik évében

Szíria, a háború nyolcadik évében
Betűméret Aa Aa

Hét éve történt, hogy a szíriaiak az utcára vonultak, szabadságot és több társadalmi-gazdasági jogot követelve. A békés tüntetésként indult forradalomból immár nyolcadik évébe lépő totális polgárháború lett. Még csak kilátás sincs arra, hogy belátható időn belül véget ér, annak ellenére sem, hogy egy új ENSZ-határozat azonnali tűzszünetet rendel el a háborús övezetekben.

A nem enyhülő erőszak több mint fél millió életet követelt, és több millió embert űzött el az országból. Iskolák és kórházak sem maradtak érintetlenek, sőt, néha kifejezett célpontokká váltak. Az ország egyes részeit a felismerhetetlenségig elpusztították.

A borzalmak listája végtelen. A konfliktus és pusztulás közepén pedig ott vannak a kiszolgáltatott civilek. Az ő helyzetüket két vendégünk mutatja be. Elsőként Helle Thorning-Schmidt, a Save the Children igazgatója.

A gyermekvédelmi szervezet szerint Szíria a gyermekek szempontjából ma a világ legveszélyesebb országa. A civil szervezet 2,5 millió embernek, ebből 1,7 millió gyermeknek nyújt humanitárius segítséget Szíriában.

Második vendégünk Dr. Raphaël Pitti francia orvos, aki 2012 óta dolgozik az ország háborús övezeteiben, ahol nem csak a rászorulókat látja el, de helyi orvosokat és nővéreket is képez.

Elsőként tehát Helle Thorning-Schmidt-t üdvözlöm, köszönöm, hogy elfogadta a Global Conversation meghívását.

euronews: Most, hogy a háború immár a 8. évébe kép, kijelenthetjük-e, hogy a nemzetközi közösség cserbenhagyta a szíriaiakat?

Helle Thorning-Schmidt: Azt gondolom, igen, levonhatjuk ezt a következtetést. Nagyon aggasztó a konfliktus kiterjedése, az, hogy az ENSZ megerősítette, hogy vegyi fegyvereket használtak az országban. Kétmillió ember él rémisztő helyzetben a háborús vagy nehezen megközelíthető övezetekben, ahol alig jutnak élelemhez és orvosi segítséghez.

Ez a borzalmak új szintje, és nagyon tartok attól, hogy ezt fogadjuk el majd új normának. Voltaképpen a gyerekek ellen viselt háborúról van szó. Ha civil területeket, iskolákat, kórházakat bombáznak, akkor gyerekek ellen viselnek hadat, ami elfogadhatatlan.

euronews: 2017-ben halt meg a legtöbb szíriai gyermek. Idén már eddig legkevesebb 1000 gyermeket öltek vagy sebesítettek meg. Ez a szám a természet vagy a konfliktus, a bombázások miatt ilyen magas?

Helle Thorning-Schmidt: Több dologból adódik össze. A háború egyre inkább a civilek lakta területek felé terjed. Nem szabad elfelejteni, hogy Kelet-Gúta tulajdonképpen Damaszkusz külvárosa, rengeteg ember él ott. Amikor a háború ilyen területekre is benyomul, akkor már a civileket, különösen a gyermekeket támadja.

euronews: Mi a helyzet a gyerekkatonákkal, akiknek a száma megháromszorozódott 2015 óta?

Helle Thorning-Schmidt: A háborúban a gyerekek sokkal jobban ki vannak téve a gyerekkatonaság, a gyermekmunka, a szexuális erőszak veszélyének. Rengeteg kislányt adnak nagyon fiatalon férjhez, egyrészt mert azt biztonságosabbnak érzik a családok, másrészt pedig így jobb anyagi helyzetbe is kerülhetnek.

euronews: Most beszéljünk a konfliktus hosszú távú hatásairól, például a lelki traumáról!

Helle Thorning-Schmidt: Azt látjuk, hogy ezek a gyerekek poszttraumás stresszben szenvednek. Ők azok a gyerekek, akik elbújnak, vagy stresszes állapotba kerülnek a bombázások idején, akik éjszaka bepisilnek, nem tudnak aludni – azaz nem tudnak normálisan élni.

Azt kérdezem a nemzetközi közösségtől, hogy miként kérhetjük ezeket a gyerekeket a hazájuk újjáépítésére, amikor nem férnek hozzá az oktatáshoz. Több mint 1,7 millió szíriai gyerek nem jár iskolába, mert lebombázták az épületet, alultápláltak, rettegnek, súlyos stressztől szenvednek – hogy fogják valaha újjáépíteni Szíriát?

euronews: Köszönöm, hogy a Global Conversation vendége volt!

Következő vendégünk egy francia orvos, Dr. Raphael Pitti, aki a szíriai háborús övezetekben képezett egészségügyi személyzetet.

Doktor úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást a Global Conversationbe. Ön egy sürgősségi specialista, aki immár 21 alkalommal dolgozott Szíriában. Milyen ott most a helyzet, a néha tűz alatt álló kórházakban? Hogyan lehet embereket ellátni ilyen körülmények között, milyen gyógyszerekkel, személyzettel dolgoznak?

Raphaël Pitti: Amikor az ember az alapvető felszereltséget nélkülöző kórházban dolgozik, és látja, miként romlik napról napra a helyzet, és ennek milyen közvetlen hatása van a betegellátásra: nos, olyankor választani kell.

Az ellátási sorrend ilyenkor létfontosságúvá válik, lesznek olyan betegek, akiket biztosan másképp látna el az ember, de így kénytelen hagyni meghalni.

euronews: Nyilván orvosból is hiány van, és nem csak azért, mert a leginkább képzettek elmentek, hanem a bombázások miatt is.

Raphaël Pitti: A legképzettebb orvosok közül sokan nem bírták 2-3 évnél tovább és családjukkal együtt elmenekültek. Őket gyakran orvostan-hallgatókkal pótolták. Az sem ritka, hogy minden orvosi képzettség nélküli emberek ajánlják fel segítségüket.

Előfordul, hogy takarítók látnak el nővéri feladatokat, vagy lesznek bábák. Láttunk már diákokat nővérként dolgozni, elsőéves hallgatókat érsebészi feladatokat ellátni.

euronews: Ötszázezer azaz félmillió halottnál tartunk, de mi a helyzet a túlélőkkel? Hogyan lehet túlélni a bombázások okozta sérüléseket?

Raphaël Pitti: Nem tudunk helyreállító műtéteket végrehajtani. Az élet a legfontosabb, így amikor amputálunk (és ebből sok van), akkor nem is tekintünk távolabb az azonnali célnál, ami a páciens megmentése.

Ez azt jelenti, hogy egy egész generáció, több ezer ember néz szembe egy fogyatékkal leélendő élettel egy lerombolt országban. Nagyon nehéz lesz Szíriának segíteni és támogatni ezeket az embereket az újjáépítés éveiben.

euronews: Több interjúban is beszélt már a víz- és szennyvízrendszer lerombolásáról. Kifejtené részletesebben?

Raphaël Pitti: A rezsim 2011 óta kifejezetten támadja az egészségügyi intézményeket. Damaszkusz mindig is azt az üzenetet akarta nyomatékosítani, hogy a lázadók által felügyelt terület nem biztonságos.

Szíriának 2011-ben jól szervezett egészségügyi ellátórendszere volt, ez teljesen összeomlott. A tartós betegségeket már nem kezelik, nincsenek oltási programok, és persze a rákbetegek, a diabéteszesek, a magas vérnyomásban szenvedők és még sorolhatnám sem kapnak semmilyen ellátást. Becslések szerint közvetetten 1,5 millió embert halt meg Szíriában az egészségügyi rendszer tönkretétele miatt.

euronews: Akkor már összesen 2 millió halottról beszélünk.

Raphaël Pitti: Pontosan.

euronews: Legutóbb 4 hónapja járt Szíriában, de azért tartja a kapcsolatot a gútai kollégáival. Mik a legújabb híreik?

Raphaël Pitti: Gúta immár 2013 óta körbe van véve, az ostrom 9 hónapja tart. Megjelent az alultápláltság. Az utóbbi hónap folyamatos bombázásaiban támadnak a hagyományos fegyverek minden elképzelhető arzenáljával, a napalmtól a kazettás bombákon át a rakétákig.

Állandóan ez megy. Minden egyes nap. Ha ehhez még hozzáadjuk az alkalmankénti klórgázt, csak az elmúlt egy hónapban hat ilyen támadás volt. A gútaiak ma patkányként kénytelenek barlangokban élni, de ezek olyan zsúfoltak, hogy időről időre inkább a szabad ég alatt alszanak, remélve, hogy nem bombázzák le őket.

euronews: Ki lehet azt jelenteni, hogy ebben a háborúban a civilek a kormány és a lázadók közé szorultak, és mindkét oldal áldozatai?

Raphaël Pitti: Igen, ez érvényes minden szíriaira.

euronews: Szemtanúja volt bármilyen, a lázadók által elkövetett bűncselekménynek? Őket is vádolják vegyifegyverek bevetésével.

Raphaël Pitti: Természetesen a lázadók is használtak ilyeneket. A szíriai társadalom hosszú utat tett meg a vágyott, több szabadságot hozó forradalomtól addig, amíg mára minden szíriai valamelyik csoport túsza lett. Az emberek fizetik a legnagyobb árat.

euronews: Dr. Raphaël Pitti, köszönöm, és hadd emlékeztessek mindenkit a már kapható könyvére.

Ennyi volt mára a Global Conversation, köszönjük a figyelmet. Hamarosan ismét jelentkezünk, de addig is kövessenek minket a közösségi oldalakon. Viszontlátásra.