rendkívüli hír

rendkívüli hír

A magyarok bíznak a legkevésbé a hagyományos médiában az EU-ban

Éppen ezt olvassa:

A magyarok bíznak a legkevésbé a hagyományos médiában az EU-ban

A magyarok bíznak a legkevésbé a hagyományos médiában az EU-ban
Betűméret Aa Aa

A februári közvéleménykutatást 26576 ember megkérdezésével végezték, telefonon, a 15 évnél idősebbek körében, mind a 28 EU-tagállamban.

A felmérés általános tapasztalatai alapján a leghitelesebb hírforrásnak a rádió (70 %), a tévé (66 %) és a nyomtatott sajtó minősül (63%). Az adott médiumot rendszeresen használók körében még magasabbak az arányok. Az online sajtót a válaszadók 47 százaléka minősítette megbízhatónak.

Magyarországon lényegesen alacsonyabbak ezek az arányok, de a tendenciák hasonlóak. A válaszadók fele tartja megbízhatónak a rádiót (a rendszeres rádióhallgatók 62%-a), a tévében látottakat 48 százalék hiszi el (a tévénézők 55 %-a). A nyomtatott sajtónak a magyarok 33 százaléka hisz (az újságolvasók körében ez 53%). Az online sajtó hírei a magyarok 28 százaléka szerint megbízhatóak (az online hírfogyasztók 53%-a).

Picit jobban bíznak viszont a magyarok az EU-átlagnál (26 százalék) a közösségi médiában és üzenetküldő alkalmazások útján elérhető információkban, a magyar válaszadók 28 százaléka. A felhasználók körében magasabb az arány, 44 százalék (míg az EU átlag 36 %).

A magasabb iskolázottságú válaszadók jobban bíznak a többféle hírforrásban, míg a fiatalok inkább az interneten elérhető híreket és információkat hiszik el.

A válaszadók 37 százaléka találkozik minden nap hamis hírekkel (31 százalékuk hetente), és 71 százalékuk érzi úgy, hogy meg tudja állapítani, hogy mi hamis. A magas iskolázottságú válaszadók körében gyakoribb, hogy hamis hírekkel találkoznak, és magabiztosabbak abban, hogy felismerjék ezeket. A magyar válaszadók 57 százaléka nyilatkozott így, míg az EU-átlag 71 százalék.

A magyarok 52 százaléka mondta azt, hogy naponta belefut hamis hírekbe, míg 25 százalékuk hetente. Ennek ellenére az EU-átlaghoz képest kevesebben érzik úgy, hogy felismerik a hamis híreket.

A válaszadók 85 százaléka érzi úgy, hogy a hamis hírek problémát jelentenek az országában, és 83 százalékuk szerint általában a demokráciára nézve is problémát jelentenek.

A magyaroknál kicsit magasabb ez az arány, 89 százalékuk szerint jelentenek problémát a hamis hírek, míg az EU-átlaghoz hasonlóan 83 százalékuk látja úgy, hogy általánosan problémát jelentenek a demokráciának.

A válaszadók szerint a legtöbbet az újságírók (45%) és a nemzeti hatóságok (39%) tehetnének a hamis hírek terjedése ellen.

A magyarok csupán 23 százaléka szerint tehetnek az újságírók a hamis hírek megállításért. A nemzeti hatóságok a válaszadók 34 százaléka szerint, míg a nyomtatott és digitális sajtó vezetése a 33 százalék szerint cslekedhetnének ellene. A magyarok 27 százaléka látja úgy, hogy az állampolgárok is felléphetnének az ilyen hírek terjedése ellen.