NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Két grafikon, melynek a legalján van Magyarország

Két grafikon, melynek a legalján van Magyarország
Szerzői jogok REUTERS
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Még Törökországban is több női miniszter van, és egyedül a japán törvényhozásban ül kevesebb nő.

HIRDETÉS

Az utóbbi években egyre többet foglalkoznak a nemek arányával a politikában. Sok országban a nők jelentősen alulreprezentáltak a kormányban és a törvényhozásban. Szaud-Arábia az egyik leghíresebb példa, ahol 2015-ben engedtek először nőket a politikába, majdnem egy évszázaddal azután, hogy az Egyesült Államokban megválasztották az első női képviselőt a kongresszusba Jeanette Rankin személyében.

Európában egyre több nőt választanak kormány- vagy államfőnek: Németország, Litvánia, Észtország, Horvátország, Norvégia és az Egyesült Királyság mind ilyen ország. Egyszeri villanásokról van szó, vagy ez annak a jele, hogy tartós változás jön a politikában?

A válasz: attól függ.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 71 országból gyűjtötte össze az adatokat, hogy megnézze, milyen a nemek aránya a politikában. Azt nézték, hogy mennyi női képviselő ül a törvényhozásban, illetve hány női tagja van a kormánynak. Az ez alapján felállított listán Magyarország utolsó előtti, illetve utolsó az OECD-országok közt.

Franciaország és Izland az élen

A 2017-es adatok szerint a francia kormány több mint fele nő (a miniszterek 52,9 százaléka). Hasonlóan magas ez az arány Svédországban (52,2) és Szlovéniában (50 százalék)

Az izlandi parlamentben ül a legtöbb női képviselő, 30 a 63-ból (47,6 százalék). Svédország itt is második (43,6 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig a finnek állnak (42 százalékkal).

Párizsban az OECD-adatgyűjtése idején még csak 25,8 százaléka volt nő a képviselőknek. Ez azonban változott a 2017. júniusi választásokkal: 39,2 százalékra nőtt, ezzel visszatértek a franciák az OECD-átlag alól az élbolyba.

Magyarországon és Törökországban a legrosszabb a helyzet

A törököknél a kormánytagok csupán 3,8 százaléka nő, ezzel szemben a magyar kormánynak egyetlen női tagja sincs.

A parlamenti képviselők arányát tekintve is jobb a helyzet Törökországban: a képviselők 14,9 százaléka nő. Ráadásul növekvő tendencia figyelhető meg: 10 évvel ezelőtt ez az arány még csak 9 százalék volt. Magyarországon a parlamentben ülők 10,1 százaléka nő (20-an), és ez az arány a rendszerváltás óta nem változott jelentősen. Egyedül Japánban kisebb a nők aránya a parlamentben az OECD-országok közül (9,3), ott viszont vannak nők a kormányban.

A társadalmon múlik?

Az Európai Bizottság felmérése szerint Magyarországon a válaszadók 35 százaléka gondolta úgy, hogy elérték a nemek közti egyenlőséget a politikában. A munkában ugyanerre a kérdésre 47 százalék válaszolt igennel.

Ugyaneszerint a felmérés szerint a magyarok 87 százaléka véli úgy, hogy a nők nagyobb eséllyel hoznak döntést érzelmi alapon, mint a férfiak. (Svédországban a válaszadók kevesebb mint fele, 47 százaléka látja így.) A válaszadók 78 százaléka szerint a nők legfontosabb feladata, hogy gondoskodjanak a családjukról és az otthonukról. (Svédországban ezt a válaszadók 11 százaléka gondolta így.)

További források • Sally Nichols

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Iránban akár 10 év börtönbüntetésre ítélhetik azt a nőt, aki küld nekem egy videót"

Az ír alkotmány korszerűsítésére tett kísérlet kudarcot vallott

Nőnapon még Afganisztánban is tiltakoztak a nők