rendkívüli hír

rendkívüli hír

Exkluzív interjúnk Jean-Claude Junckerrel

Éppen ezt olvassa:

Exkluzív interjúnk Jean-Claude Junckerrel

Exkluzív interjúnk Jean-Claude Junckerrel
Betűméret Aa Aa

Nem is olyan régen, öt éve az EU vezetői még nem látták előre, hogy milyen erőteljes euroszkepticizmussal néz majd szembe az unió és intézményrendszere. A brexit, az eurozóna válságának következményei és a menekültválság együttesen teremtenek korábban nem ismert kihívást. Az EU most hat nyugat-balkáni ország felé nyit. Az Európai Bizottság elnöke mind a hat államba ellátogatott. Ez Euronews a hivatalos út végén, Szófiában készített interjút Jean-Claude Junckerrel.

Efi Kucukoszta, Euronews:

Kezdjük azokkal az országokkal, amik a leggyorsabban haladhatnak a csatlakozási folyamatban, Szerbiával és Montenegróval. Meglévő vitáik miként befolyásolják a csatlakozás menetét?

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke:

„Nem dátumokról tárgyalunk, és jelenleg nem a történet végéről egyeztetünk, hanem a magáról a folyamatról zajlanak a megbeszélések. A régió kormányai számára egyértelműsítjük, hogy minden feltételnek és elvárásnak meg kell felelni a csatlakozóknak, és ez időigényes folyamat. A csatlakozás lehetséges 2025-ös dátuma bár felvetődött, de a tervezéshez szükséges, és nem ígéret. Az Európai Unió legrégebbi tagállamai, azaz Nyugat-Európa részéről egyfajta fáradtság érzékelhető a bővítési folyamatban, és ez aggasztja Szerbiát és Montenegrót. Ha jól teljesítenek, segítenünk kell ezeket az országokat.”

Euronews:

Szerbia hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel, és Moszkva meglehetősen aktív a régióban. Ezt jelzi az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerbiai látogatása. Ugyanaz a jelenség érzékelhető, mint Ukrajna esetében: az EU-nak tekintetbe kell vennie, hogy ha nem fűzi szorosabbra a viszonyát a nyugat-balkáni országokkal, Oroszország használja ki a lehetőséget. Befolyásolja ez a csatlakozási folyamatot?

Jean-Claude Juncker:

Azért Ukrajna és Szerbia esetét nem nevezném hasonlónak. Másrészt nem győzőm hangoztatni, hogy az európai alkotmány nem mások ellen íródott, hanem az európai országok integrációját szolgálja. Nem kérném a szerbeket, hogy válasszanak, hiszen normális kapcsolatuk van Oroszországgal, és a lehető legjobbak a lehetőségeik az Európai Unióval.

Euronews:

És az kérhető tőlük, hogy igazítsák külpolitikájuk az az EU-éhoz? Például a Krím bekebelezése miatt az Oroszország elleni szankciók tekintetében.

Jean-Claude Juncker:

A régióban minden partnerünknek szükséges az EU-éhoz igazítania külpolitikáját, de Szerbia eltérő állásponton van, ők nem vesznek részt a szankcionálásban. Később, ha a csatlakozási folyamatban közelebb kerülnek, az EU szövetségeseként kell fellépniük, de ez időbe telik.

Euronews:

Beszéljünk a csatlakozás előtt álló többi nyugat-balkáni országról is, így Macedóniáról és Albeniáról. Mindkét ország vezetőivel találkozott. Milyen üzenetet vitt, és milyen benyomásokat szerzett?

Jean-Claude Juncker:

Általános üzenet, vagyis csatlakozási feltétel a régió országai számára, de különösen az ön által említett két ország esetében, hogy egy állam sem válhat az Európai Unió tagjává, ha nem zárja le határvitáit. Rendet kell tenniük a térségben. Nem szeretnénk a nyugat-balkáni instabilitást behozni az Európai Unióba, hanem a stabilitást szeretnénk odavinni. Vagyis minden országnak rendeznie kell a határvitákról szóló problémákat, mert ebben a térségben számos ilyen van.

Euronews:

Macedónia és Görögország között régóta megoldatlan a névhasználatról szóló vita. Jelenleg is zajlanak erről tárgyalások. Mi ebben az EU szerepe? Ön gyakorol nyomást a felekre, hogy megoldás születhessen? Érzi, hogy itt a pillanat?

Jean-Claude Juncker:

A nyomásgyakorlás nem olyan eszköz, amit az EU használ. Viszont bátorítjuk Görögországot és Macedóniát, hogy találjanak megoldást. Mivel a tárgyalások zajlanak, nem szabad beavatkoznunk.

Euronews:

A görög vezetés azt kéri szomszédaitól, hogy alkotmányukban rögzítsék: nem támasztanak területi követeléseket Görögországgal szemben. Meg lehet így oldani a határproblémákat?

Jean-Claude Juncker:

Nem avatkozunk bele a Macedónia és Görögország közötti tárgyalásokba.

Euronews:

Szintén fontos beszélni a régióban érzékelhető török befolyásról, ami Koszovóban, Albániában és Boszniában politikai befolyást jelent. Versenyre tud ezzel kelni az Európai Unió?

Jean-Claude Juncker:

Törökország valóban szerepet játszik a régióban, de nem olyan erőteljesen, ahogy a közvélekedés tartja. Mindenesetre komolyan vesszük.

Euronews:

Nincs az a benyomása, hogy ha az Európai Unió nem nyújt erős kezet, nem kínál többet, akkor más partnerek, így Oroszország és Törökország befolyása erősödik?

Jean-Claude Juncker:

Azt a csatlakozásra váró országok is tudják, hogy egyszerre két úton nem mehetnek.

Euronews:

Újabb csúcstalálkozón kísérlik meg a Törökországgal való kapcsolatokat fejleszteni, ismét Bulgáriában, Varnában. Kényes egyeztetések elé néz az EU, tekintettel a görögországi, ciprusi és nyugat-balkáni fejleményekre.

Jean-Claude Juncker:

Valószínűleg a török államfővel, Erdogan elnök úrral is tárgyalunk márciusban Varnában, és számos kérdésről kell egyeztetnünk, de nem mennék elébe, hogy mi lehet ennek lehetséges kimenetele.

Euronews:

Akár törölhetik a közvetlen találkozót?

Jean-Claude Juncker:

…egészen addig, amíg nem törlik, elméletileg igen.

Euronews:

A nyugat-balkáni térség biztonsága szempontjából az Egyesült Államokra is támaszkodik az EU a jövőben? A közelmúltban fontos volt az USA szerepe.

Jean-Claude Juncker:

Amikor a nyugat-balkáni államok és partnerek csatlakozásáról van szó, vagyis egy bővítési folyamatban az Európai Unió az európai integrációt erősíti, és nem az Egyesült Államokkal szemben hoz döntést. Az EU és az USA viszonyát a tisztelet jellemzi, de a csatlakozási folyamatban nem játszik nagy szerepet az Amerikai Egyesült Államok, ahogy a korábbiakban már beszéltünk a térség Oroszországgal való viszonyáról. Az integrációban nem ezt kell megoldani.

Euronews:

Amikor Boszniába látogatott, a parlament előtt úgy fogalmazott, hogy a patriotizmus nem azonos a nacionalizmussal, ez az EU-ban is releváns. A nemzeti érdekek védelme mindkét oldalon felmerül, a nyugati és keleti országok közötti rés miatt. Ez jelenti a gazdasági, jóléti különbségeket, de eltérések vannak a törvényekben, a korrupció mértékében. Ez utóbbi erőteljes a Nyugat-Balkánon.

Jean-Claude Juncker:

A patriotizmus nem más ellen irányul, hanem a saját ország, nemzet szeretetéről szól. Ebben semmi rossz nincs. A mások ellen irányuló nacionalizmus jelent problémát. A korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú, így a szervezett bűnözés visszaszorítása is. Ezeknek semmi köze a patriotizmushoz. A csatlakozók számára épp ezért kötelező ez a vállalás. Ha nem teljesítik, az ajtók zárva maradnak.