Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Exkluzív interjúnk Jean-Claude Junckerrel

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Exkluzív interjúnk Jean-Claude Junckerrel

<p>Nem is olyan régen, öt éve az EU vezetői még nem látták előre, hogy milyen erőteljes euroszkepticizmussal néz majd szembe az unió és intézményrendszere. A brexit, az eurozóna válságának következményei és a menekültválság együttesen teremtenek korábban nem ismert kihívást. Az EU most hat nyugat-balkáni ország felé nyit. Az Európai Bizottság elnöke mind a hat államba ellátogatott. Ez Euronews a hivatalos út végén, Szófiában készített interjút Jean-Claude Junckerrel.</p> <p>Efi Kucukoszta, Euronews: </p> <p>Kezdjük azokkal az országokkal, amik a leggyorsabban haladhatnak a csatlakozási folyamatban, Szerbiával és Montenegróval. Meglévő vitáik miként befolyásolják a csatlakozás menetét?</p> <p>Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke:</p> <p>„Nem dátumokról tárgyalunk, és jelenleg nem a történet végéről egyeztetünk, hanem a magáról a folyamatról zajlanak a megbeszélések. A régió kormányai számára egyértelműsítjük, hogy minden feltételnek és elvárásnak meg kell felelni a csatlakozóknak, és ez időigényes folyamat. A csatlakozás lehetséges 2025-ös dátuma bár felvetődött, de a tervezéshez szükséges, és nem ígéret. Az Európai Unió legrégebbi tagállamai, azaz Nyugat-Európa részéről egyfajta fáradtság érzékelhető a bővítési folyamatban, és ez aggasztja Szerbiát és Montenegrót. Ha jól teljesítenek, segítenünk kell ezeket az országokat.”</p> <p>Euronews:</p> <p>Szerbia hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel, és Moszkva meglehetősen aktív a régióban. Ezt jelzi az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerbiai látogatása. Ugyanaz a jelenség érzékelhető, mint Ukrajna esetében: az EU-nak tekintetbe kell vennie, hogy ha nem fűzi szorosabbra a viszonyát a nyugat-balkáni országokkal, Oroszország használja ki a lehetőséget. Befolyásolja ez a csatlakozási folyamatot?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Azért Ukrajna és Szerbia esetét nem nevezném hasonlónak. Másrészt nem győzőm hangoztatni, hogy az európai alkotmány nem mások ellen íródott, hanem az európai országok integrációját szolgálja. Nem kérném a szerbeket, hogy válasszanak, hiszen normális kapcsolatuk van Oroszországgal, és a lehető legjobbak a lehetőségeik az Európai Unióval.</p> <p>Euronews: </p> <p>És az kérhető tőlük, hogy igazítsák külpolitikájuk az az EU-éhoz? Például a Krím bekebelezése miatt az Oroszország elleni szankciók tekintetében.</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>A régióban minden partnerünknek szükséges az EU-éhoz igazítania külpolitikáját, de Szerbia eltérő állásponton van, ők nem vesznek részt a szankcionálásban. Később, ha a csatlakozási folyamatban közelebb kerülnek, az EU szövetségeseként kell fellépniük, de ez időbe telik.</p> <p>Euronews:</p> <p>Beszéljünk a csatlakozás előtt álló többi nyugat-balkáni országról is, így Macedóniáról és Albeniáról. Mindkét ország vezetőivel találkozott. Milyen üzenetet vitt, és milyen benyomásokat szerzett?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Általános üzenet, vagyis csatlakozási feltétel a régió országai számára, de különösen az ön által említett két ország esetében, hogy egy állam sem válhat az Európai Unió tagjává, ha nem zárja le határvitáit. Rendet kell tenniük a térségben. Nem szeretnénk a nyugat-balkáni instabilitást behozni az Európai Unióba, hanem a stabilitást szeretnénk odavinni. Vagyis minden országnak rendeznie kell a határvitákról szóló problémákat, mert ebben a térségben számos ilyen van.</p> <p>Euronews:</p> <p>Macedónia és Görögország között régóta megoldatlan a névhasználatról szóló vita. Jelenleg is zajlanak erről tárgyalások. Mi ebben az EU szerepe? Ön gyakorol nyomást a felekre, hogy megoldás születhessen? Érzi, hogy itt a pillanat?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>A nyomásgyakorlás nem olyan eszköz, amit az EU használ. Viszont bátorítjuk Görögországot és Macedóniát, hogy találjanak megoldást. Mivel a tárgyalások zajlanak, nem szabad beavatkoznunk.</p> <p>Euronews: </p> <p>A görög vezetés azt kéri szomszédaitól, hogy alkotmányukban rögzítsék: nem támasztanak területi követeléseket Görögországgal szemben. Meg lehet így oldani a határproblémákat?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Nem avatkozunk bele a Macedónia és Görögország közötti tárgyalásokba.</p> <p>Euronews: </p> <p>Szintén fontos beszélni a régióban érzékelhető török befolyásról, ami Koszovóban, Albániában és Boszniában politikai befolyást jelent. Versenyre tud ezzel kelni az Európai Unió?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Törökország valóban szerepet játszik a régióban, de nem olyan erőteljesen, ahogy a közvélekedés tartja. Mindenesetre komolyan vesszük.</p> <p>Euronews: </p> <p>Nincs az a benyomása, hogy ha az Európai Unió nem nyújt erős kezet, nem kínál többet, akkor más partnerek, így Oroszország és Törökország befolyása erősödik?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Azt a csatlakozásra váró országok is tudják, hogy egyszerre két úton nem mehetnek.</p> <p>Euronews:</p> <p>Újabb csúcstalálkozón kísérlik meg a Törökországgal való kapcsolatokat fejleszteni, ismét Bulgáriában, Varnában. Kényes egyeztetések elé néz az EU, tekintettel a görögországi, ciprusi és nyugat-balkáni fejleményekre.</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Valószínűleg a török államfővel, Erdogan elnök úrral is tárgyalunk márciusban Varnában, és számos kérdésről kell egyeztetnünk, de nem mennék elébe, hogy mi lehet ennek lehetséges kimenetele.</p> <p>Euronews: </p> <p>Akár törölhetik a közvetlen találkozót?</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>…egészen addig, amíg nem törlik, elméletileg igen.</p> <p>Euronews: </p> <p>A nyugat-balkáni térség biztonsága szempontjából az Egyesült Államokra is támaszkodik az EU a jövőben? A közelmúltban fontos volt az <span class="caps">USA</span> szerepe.</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>Amikor a nyugat-balkáni államok és partnerek csatlakozásáról van szó, vagyis egy bővítési folyamatban az Európai Unió az európai integrációt erősíti, és nem az Egyesült Államokkal szemben hoz döntést. Az EU és az <span class="caps">USA</span> viszonyát a tisztelet jellemzi, de a csatlakozási folyamatban nem játszik nagy szerepet az Amerikai Egyesült Államok, ahogy a korábbiakban már beszéltünk a térség Oroszországgal való viszonyáról. Az integrációban nem ezt kell megoldani.</p> <p>Euronews:</p> <p>Amikor Boszniába látogatott, a parlament előtt úgy fogalmazott, hogy a patriotizmus nem azonos a nacionalizmussal, ez az EU-ban is releváns. A nemzeti érdekek védelme mindkét oldalon felmerül, a nyugati és keleti országok közötti rés miatt. Ez jelenti a gazdasági, jóléti különbségeket, de eltérések vannak a törvényekben, a korrupció mértékében. Ez utóbbi erőteljes a Nyugat-Balkánon.</p> <p>Jean-Claude Juncker:</p> <p>A patriotizmus nem más ellen irányul, hanem a saját ország, nemzet szeretetéről szól. Ebben semmi rossz nincs. A mások ellen irányuló nacionalizmus jelent problémát. A korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú, így a szervezett bűnözés visszaszorítása is. Ezeknek semmi köze a patriotizmushoz. A csatlakozók számára épp ezért kötelező ez a vállalás. Ha nem teljesítik, az ajtók zárva maradnak.</p>