rendkívüli hír

rendkívüli hír

Csaknem kétszerannyi nagy áradás van mint 30 éve

Éppen ezt olvassa:

Csaknem kétszerannyi nagy áradás van mint 30 éve

Csaknem kétszerannyi nagy áradás van mint 30 éve
Betűméret Aa Aa

Majdnem kétszer olyan sok nagyobb áradás történik, mint harminc évvel ezelőtt – derül ki a katasztrófák epidemiológiájával foglalkozó kutatási központ (CRED) adataiból.

A kilencvenes években átlagosan 87 komolyabb árvízet jegyeztek fel a világon évente. Ez a szám 165-re nőtt a századforduló óta. Az áradások évente több mint 140 millió ember életét érintik. Tavaly egyébként 169 áradást regisztráltak.

Ugyanebben az időintervallumban a szárazságok száma 30 százalékkal, a földcsuszamlásoké 23-mal, míg a viharoké 11 százalékkal növekedett, a tűzesetek pedig 14 százalékkal gyakrabban fordultak elő – olvasható ki a CRED adataiból.

Az áradások mindenhol egyre gyakoribbak, és nagyfokú veszteségeket okoznak. Messze a legnagyobb fenyegetést jelentik a világra, és ebbe beletartozik Európa is – mondja Debarati Guha-Sapir, a CRED vezetője, és a Leuveni Egyetem professzora. Hozzátette, hogy az árvíz az egyike azon természeti katasztrófáknak, melyek a legegyszerűbben elkerülhetők.

A kutatók onnan neveznek nagyobbnak egy áradást, ha legalább száz embert érint és legkevesebb tíz ember életét követeli vagy vészhelyzetet kell miatta kihirdetni, vagy nemzetközi segítséget kérni.

Az árvíz nem a legtöbb emberéletet követelő természeti katasztrófák közé tartozik, viszont a legtöbb emberre hatással lévő, azzal, hogy otthonuk elhagyására kényszeríti őket, hogy tönkreteszi az infrastruktúrát és az élelemellátást.

Összességében csökkent az időjáráshoz köthető természeti katasztrófában meghaltak száma, ezek évente átlagosan 5500 emberéletet követelnek 2000 óta. A kilencvenes években ez a szám még 9550 volt. Eközben a helyreállítási költségek, a károk megtérítésének a költségei megnőttek.

Európa, egy veszélyben lévő kontinens

Egy, a Climate magazinban közölt tanulmány szerint Európa számára az áradások jelentik a legtöbbe kerülő természeti katasztrófát. És a legrosszabb még csak most jön : az átlaghőmérséklet 3 °C-os növekedésével, és a vízszint emelkedéssel, amit ez okoz, évente 17 milliárd eurós károkat okozhatnak az áradások. Ez 145 százalékos növekedést jelent a 2016-os helyzethez képest. A katasztrófában érintett emberek aránya pedig megduplázódhat. A legjobb forgatóköny szerinti helyzet is kritikus, még egy 1,5 C-os hőmérsékletövekedés is növeli az áradások kockázatát.

Mindamellett van rá mód, hogy csökkentsük az áradások okozta károkat. A CRED igazgatója szerint szükséges, hogy "különleges figyelmet" kapjanak az áradások, mivel immár megfékezhetők mérnöki technológiákkal.