rendkívüli hír

rendkívüli hír

Melyek a legfontosabb kérdések és tennivalók most a nemek közötti egyenlőség ügyében az Európai Unióban?

Éppen ezt olvassa:

Melyek a legfontosabb kérdések és tennivalók most a nemek közötti egyenlőség ügyében az Európai Unióban?

Betűméret Aa Aa

Sophie Claudet, euronews: Ms Langbakk – köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat. Az előző riportunkban láthattuk, hogy a szigorúbb törvények és az oktatás egyaránt segítik előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget. Ön szerint az egyik fontosabb a másiknál?

Virginija Langbakk: A törvények meghatározzák az alap elvárásokat, melyek összekötik a nemek közötti egyenlőséget a női, és általában az emberi jogokkal. Ha ezeket az alapokat meghatározzuk, akkor monitorozni is tudjuk. Kikényszeríthetjük ezeknek az alkalmazását olyan kormányoktól is, amelyek ezek nálkül a törvények nélkül nem sok érdeklődést mutatnak irántuk. Az oktatás inkább a gondolkodásmódról szól – annak megváltoztatásáról – és hosszabb távú hatása van. Ez az egész életre kihat, felkészít a felnőtt életre. Szóval mindkét dolog nagyon fontos a nemek közötti egyenlőség szempontjából.

Sophie Claudet: Mit gondol a női kvótákról?

Virginija Langbakk: Még nem ismerjük a hatását azokban az országokban, amelyekben bevezették. Egyelőre nem tudjuk ezt megítélni. De természetesen látjuk, hogy amikor ezeket a kvótákat bevezették a politikai döntéshozásban – például Szlovéniában vagy Olaszországban, a változás hatalmas volt. És a viták is hatalmasak voltak. A kvóták kérdése elgondolkodtatta az embereket. Tudom, hogy néhány cégnél – különösen a nagy cégeknél – néhányan inkább büntetést fizettek volna, minthogy megpróbáljanak alkalmas női vezetőket találni. A kifogásokat keresték. A kvóták ezzel együtt arra késztették az embereket, hogy újra gondoljak a helyzetet, és ez önmagában is előremutató.

Sophie Claudet: Egyes megfigyelők szerint a nemek közötti egyenjogúság ügye a skandináv országokban fejlődik legegyszerűbben, kulturális és történelmi okok miatt.

Virginija Langbakk: Nem gondolom, hogy a történelem lenne az a tényező, amely miatt az északi országokban ez a helyzet kialakult. Ugyanazokkal a kihívásokkal néztek szembe, mint más országok: a nők régen nem dolgozhattak, nem szavazhattak, a világháborúkban is érintettek voltak. Aztán a nők áttörést értek el, abban az értelemben, hogy elkezdtek dolgozni. Természetesen a nőmozgalmak hatása fontos, de ilyenek más országokban is léteztek. A módszer, ahogy az északi országok elérték a nemek közötti egyenlőséget most követendő példa az Európai Unió tagállamai számára. Ez lehet a megoldás, bár a valóságban inkább csak a standard-et határozza meg.

Sophie Claudet: Melyek a legfontosabb kérdések és tennivalók most a nemek közötti egyenlőség ügyében az Európai Unióban?

Virginija Langbakk: A legnagyobb terület, ahol a különbségek nem csökkennek, hanem inkább nőnek, a szabadidő használata. A családra, idősgondozásra szánt idő. Itt valóban hatalmasak a különbségek a két nem között. Az Európai Unióban egy átlagos férfi naponta körülbelül egy órát tölt otthon fizetetlen munkával, utána pihen, és nem csinál semmit. A másik dolog természetesen a munkaerőpiac. Még mindig nagy a különbség a nyugdíjakban, amely részben a foglalkoztatási helyzetből, részben más okokból fakad. És persze a dolgozóknál is fennállnak a különbségek. Egy másik terület, ahol sokat kell még dolgoznunk, a nők elleni erőszak, a nemi alapon nők ellen elkövetett erőszak.

Sophie Claudet: Zárásképpen: Mennyire megosztott az Európai Unió ebben a kérdésben? Észak, dél, kelet nyugat – vagy ez túlzottan leegyszerűsíti a képet?

Virginija Langbakk: Igen. Azt gondolom, egy kicsit túlságosan leegyszerűsítő ilyen típusú megoszlásról beszélni. Bulgária például a legjobbak között van, az IT szektorban dolgozó nők számát tekintve. Ha a déli országokra gondolunk … természetesen Spanyolország keményen küzd a nők elleni erőszak ellen. Extrém sok esetben avatkoznak be, számtalan felmérés készül. Olaszország hatalmasat lépett előre, ami a nők politikai szerepét illeti..