Puskás Ferencről is azt hitték, hogy az 1956-os forradalom áldozata lett.
HIRDETÉSPuskás Ferencről is azt hitték egy kelet-német kisváros diákjai 1956-ban, hogy a budapesti forradalom áldozatai között volt. A legendás aranycsapat játékosa az 1954-es berni döntő után az NDK-ban is gigaklasszisnak számított, így nem csoda, hogy Storkow városka kamasz fiataljait mélyen megérintette tévesen keltett halálhíre.
A nem mindennapi igaz történetről szól a most zajló berlini filmszemlén, a Berlinalén bemutatott egyik játékfilm, a Das schweigende Klassenzimmer (A néma tanterem).
Utólag már szinte lehetetlen megítélni, hogy a világ legjobb labdarúgójának számító Puskás halálhíre nélkül is kiálltak-e volna egy kelet-német osztály diákjai a magyar forradalomért.
Az NDK-s rezsim szigorával dacolt 1956. október 29-én Storkow egyik gimnáziumában tizenöt fiú és öt lány. Spontán akciójuk egyértelmű üzenet és méltóságteljes cselekedet volt: ötperces néma felállással adóztak a magyar forradalom áldozatai emlékének.
Ezt megismételték másnap, és egyikük felnőtt fejjel írt könyvéből kiderül, másról sem beszéltek egymással azokban a napokban, mint a magyar forradalomról.
Merészségük valóban jelentős kockázatvállalás volt, hiszen a kommunista rendszer megtorlási módszereire mi magyarok is élénken emlékezünk. A rezsimnek nem tetsző megnyilvánulással egy középiskolás diák könnyedén elvágta magát az egyetemi, főiskolai felvételitől, akár egész életére, pályafutására hatással lehetett, ha az államvédelem látókörébe került valaki fiatalon egy kis semmiségért.
A diákok egyike, Dietrich Garstka 67 évesen írta meg a történetet egy könyvben, A hallgató osztály ( Das schweigende Klassenzimmer) címmel. Ebből a kötetből írta a forgatókönyvet a most bemutatott filmhez Lars Kraume, aki rendezőként is jegyzi az azonos című filmet. Angol verzióban A csendes forradalom (The Silent Revolution) címet kapta a film.
A berlini szemlén való vetítés a film világpremierje.
(Fotó: Das schweigende Klassenzimmer / Studiocanal Film)