rendkívüli hír

rendkívüli hír

Mit tesz az EU a bankrendszer stabilitásáért?

Éppen ezt olvassa:

Mit tesz az EU a bankrendszer stabilitásáért?

Mit tesz az EU a bankrendszer stabilitásáért?
Betűméret Aa Aa

A következő lépés pedig egy olyan védőháló létrehozása, hogy ha nagy a baj akkor ne önök és én, vagyis az adófizetők legyenek az elsők, akik kisegítik a bankokat. Ezen a héten az európai bankrendszert vizsgáljuk meg.

Miközben kávét veszünk, és van pénz a számlánkon, akkor az utolsó dolog, amire közben gondolunk, hogy vajon a pénzünk biztonságban van-e. Amikor pedig megfizetjük az ÁFÁ-t, akkor azt várjuk, hogy a pénzünkből az ország fejlődjön, és ne a bankokat segítsék. Egyszer már jártunk ezen az úton, Giovanni Magi éppen ezért utánajárt, mi változott a bankuniós szabályozás bevezetése óta.

A Real Economy visszatért Olaszországba, hogy megnézze, mi Európa egyik legsúlyosabb válsága után, a bankunió bevezetése óta. A válság mély sebeket okozott, és még mindig több eljárás, illetve per van folyamatban.

2013 és 2017 között hét bankot kellett megmenteni, ebből 3-at feltőkésítettek és kimentettek, 4-et simán kimentettek a csődközeli helyzetből. Letétesek százai vesztették el pénzüket, mert kockázatos kötvényekbe fektettek be.

- A befektetők elvesztett pénze mellett a bankok megmentéséhez a nemzeti össztermék, a GDP 1 és 2 százaléka közötti nagyságot elérő közpénzt használtak fel. Tehát végeredményben nem a megtakarítók, hanem az adófizetők vesztettek pénzt – mondta Giovanni Magy, az Euronews tudósítója.

Vajon már tudatosabbak a megtakarítók? És vajon megváltozott a hozzáállás a megtakarításokhoz és a befektetésekhez? Erről kérdeztem a szakértőt

- Az olasz megtakarítók nem valami jól informáltak, ezért láthatóan növekszik a félelem, viszont az a magatartás még nem látszik, amely megelőzhetné, vagy csökkenthetné a problémákat – mondta Duilio Borettini, a Cofip tudományos munkatársa.

A megtakarítani vágyók legtöbbször bankjuk vagy pénzügyi tanácsadójuk véleményére vannak utalva, hiszen nincs megfelelő befektetői tudásuk…ezért fontos, hogy legyen egy szabályozási keretrendszer, amely megszabja ki avatkozhat be probléma esetén.

- A befektetők szemszögéből nézve mindenképpen kívánatos, hogy pontosan lehessen tudni, hogy a hasonló problémák kapcsán kik és milyen feltételekkel avatkozhatnak be. Ezért nagyon fontos a későbbiekben, hogy különbséget tudjunk tenni, mik azok az esetek, amik a nemzeti hatóságok, és mik azok, amelyek az európai hatóságok hatáskörébe tartoznak – mondta Riccardo Rovelli közgazdászprofesszor.

Lehetünk-e optimisták, vajon ez az új szabályozás, ez az új szabálykönyv megvéd minket a legutóbbihoz hasonló válságoktól?

- Én rendkívül optimista vagyok. Az európai bankhatóság, minden ezzel foglalkozó szerv között, a legnagyobb hatékonysággal működik. Mindez digitalizációval és innovációval párosítva abszolút előremutató – mondta Duilio Borettini, a Cofip tudományos munkatársa.

Ahogy Giovanni Magi is rámutatott, a rendszer sokkal biztonságosabb, mint volt. Az európai bankoknak sokkal nagyobb tőke áll rendelkezésre a rosszabb időkre. És a bankok egészségesebbek is, kevesebb a veszélyes hitel. De mi történik, ha még ezek sem bizonyulnak elegendőnek, hogy megmentsenek egy bankot a csődtől? Ez a szerep lehet a Közösségi Ütköző nevű eljárásé.

A pénzügyi válság óta Európa kiépített egy bankuniót, hogy még stabilabbá tegye a bankokat. Ennek első két eleme, az Egyedi Felügyeleti Rendszer és az Egyedi Döntési Rendszer már megvalósult, de a harmadik elem még nincs kész.

Manapság, ha rossz idők járnak, akkor az Egyedi Döntési Rendszer, melyet bankok hozzájárulásából alakítottak ki, képes stabilizálni a helyzetet. Ha azonban a helyzet sokkal rosszabbra fordul, akkor ez már önmagában nem lesz elég és kell egy utolsó menedék.

Ez pedig egy, az Egyedi Döntési Rendszeren keresztül EU által nyújtott hitel a bajban lévő tagállamnak. Ennek finanszírozásában az eurozóna és a nem nem eurozóna tagok a bankunión keresztül vesznek részt.

Az emberek, akik végül a költségeket állják, az adófizetők, akiket szintén védeni kell, ezért az ütközőnek használt pénzeket a a bankoktól kellene visszaszedni. Méghozzá ideális esetben ezt akkor kellene összegyűjteni, amikor a helyzet kedvező.

Az Európai Központi Bank, a bankokat felügyelő szervezet szerint az eddig meghozott kockázatcsökkentő intézkedések létfontosságúak az adófizetők védelme érdekében. Azonban a bankcsődök következményei továbbra is nemzeti szinten maradnak, vagyis az adófizetőkön.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosát, Pierre Moscovicit arról kérdeztük, hogyan halad az ütköző kialakítása.

Maithreyi Seetharaman, Euronews: – Arra kértük, hogy hozzon magával egy tárgyat, ami kifejezi, mit jelent az ön számára egy szorosabb gazdasági és monetáris unió. Mit hozott?

Pierre Moscovici: – Egy medvét hoztam, mert az eurozóna és az európai monetáris unió erős és biztos. És amint látja ez egy fehér medve, ami fényes, világos, de harapni is tud! Már most is rendelkezésre állnak számunkra a biztonsági eszközök, de még hiányzik a gazdaság terhelhetősége. Ha megvan az ütköző, az azt jelenti, hogy ha nem működnének az egyéb megoldások, akkor is lesz egy pénzügyi, költségvetési támogatás, amely segít elkerülni a bankcsőd kockázatát.

- Még mindig az adófizetőknek kell kihúzni a bankokat a csődből?

- Ez az ütköző az európai stabilitás mechanizmus része. Ennek európai megoldásnak kell lennie, hiszen már létezik a bankunió.

- Ön szerint hogyan segítenek az egyszerű állampolgároknak a bankunió által kínált megoldások?

- Először is, a bankok egyenlegei sokkal jobbak, mint korábban voltak, és ha bármilyen nehézség adódik, akkor párbeszéd indul a bank és a bizottság között. Ez már megtörtént az olasz bankok esetében, vagy spanyol bankok esetében is. El tudjuk kerülni tehát a rendszer kockázatait. És képesek vagyunk megoldást találni a problémákra, így elkerülhetők a bankcsődök.

- Ez az mechanizmus akkor is működésbe lép, ha az adott banknak nincs hatása az eurozóna gazdaságára, vagy más európai bankokra? Ilyenkor a nemzeti hatóságok lépnek be?

- Először létre kell hozni ezt az ütközőt, ez még nincs kész!

- De mégis, hogyan működhet ez?

- Először is, nekem az a tapasztalatom, hogy lépésről lépésre kell haladnunk. Jelenleg a minisztereknek kell döntésre jutniuk, illetve a Bizottság is letett már egy indítványt az asztalra. Az Európai Stabilitási Mechanizmust át kellene alakítani Európai Valutaalappá. Ennek az Európai Valutaalapnak pedig az EU egyik intézményévé kellene válnia, hogy demokratikusan irányítható legyen. Erről szerint már nyárra megszülethet a megállapodás, és onnantól sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz minden.

- Mi győzte meg az embereket, hogy erre szükség van?

- A miniszterek természetesen még megosztottak a kérdésben, de szerintem, ha Párizs, Brüsszel és Berlin is ebbe az irányba indul, akkor mindez megvalósítható lesz.