A modern Litvánia megalapításának 100. évfordulóján Tusk és Juncker is Vilniusba utazott.
HIRDETÉSTöbb európai államfő mellett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is ellátogatott Vilniusba a modern litván állam megalapításának századik évfordulójára. A litván államfő, Dalia Grybauskaité a Tuskkal tartott találkozója alkalmával a balti államoknak az EU hétéves költségvetési keretével kapcsolatos közös álláspontját tolmácsolta az Európai Tanács elnökének.
"A levél a többéves költségvetési kerettel kapcsolatos reményekről és várakozásokról szól, a brexitet és az új kihívásokat is számításba véve" - mondta Grybauskaité.
A balti országok - Lettország, Észtország és Litvánia - azt szeretnék, ha a költségvetésben a modern energia- és teherszállítási hálózatok fejlesztése is hangsúlyt kapna. A baltiak számára fontos a Rail Baltica vasútvonal kiépítése és az egyes EU-tagállamok elektromos hálózatainak összekapcsolhatósága.
Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó, ma NATO- és EU-tag Litvánia ma szorosan kötődik a Nyugathoz. Az elnök asszony szavai szerint az ország ma "minden eddiginél nagyobb védelemben és tiszteletben részesül".
A krími válság után, orosz területi ambícióktól tartva a NATO csapaterősítést hajtott végre keleti tagállamaiban. Oroszország megnövekedett katonai jelenléte a Baltikummal határos területein azonban továbbra is némi aggodalmat okoz Észtországban, Lettországban és Litvániában. Ehhez járul, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az Egyesült Államok elkötelezettségével kapcsolatban is kétségek merültek fel.
Litvánia szerint újabb fejleményként a múlt hónapban az orosz hadsereg nukleáris töltet hordozására alkalmas rekétákat telepített a kalinyingrádi orosz enklávéba. Grybauskaité úgy fogalmazott: ez "fél Európára" veszélyt jelent.
A modern litván állam az első világháború után vált önállóvá. Az ország a második világháború után újból elvesztette függetlenségét és csak 1990-ben nyerte azt vissza.