rendkívüli hír

rendkívüli hír

Van-e élet a Marson?

Éppen ezt olvassa:

Van-e élet a Marson?

Betűméret Aa Aa

Élet a Rio Tinto területén

„Üdv a Marson!” - mondhatnánk nyugodt szívvel azoknak, akik a dél-spanyolországi Rio Tinto régió területére keverednek.

„Ez olyan mint a Mars, hiszen az itt található ásványi anyagok épp olyanok, mint a Marson. Geokémiai és ásványtani szempontból ez tehát a Mars a Földön” - véli Ricardo Amils, a madridi Asztrobiológiai Központ munkatársa.

A tudósok már 30 éve járnak a Földön lévő Marsra, hogy az itteni életformákat tanulmányozzák.

„A víz nagyon savas, 2,3 körüli Ph-értéke van. És ahogy egyre lejjebb megyünk, az oxigéntartalom csökken, mert az üledék alján már teljes oxigénhiány van” - teszi hozzá az asztrobiológus.

A Rio Tinto-ban elért nagy felfedezés, hogy a vízben lévő vasoxidot és kénsavat valójában a szikla pórusaiban élő mély földalatti életformák termelik.

„Ezek a mikroorganizmusok teljes sötétségben vannak, és az ott lévő élet semmilyen módon nem függ a fénytől. Sőt, nevezhetjük oligotróf környezetnek is, ami azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok tápláléka kevés a túléléshez. Viszont amikor néhány éve elkezdtünk bepillantani a felszín alá, azt találtuk, hogy nagyon sok élet van ott” - mondta az Euronews-nak Cristina Escudero Parada, a Madridi Független Egyetem doktorandusza.

A Rio Tinto-ból származó mintákat a madridi Asztrobiológiai Központban elemzik. Referenciapontként használják őket annak tanulmányozására, hogy milyen lehet az élet más bolygókon, és olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek segítenek ezt kideríteni.

„Meg akarjuk ismerni a felszín mikrobiológiáját, meg akarjuk tudni, hogy milyen mikroorganizmusok élnek ott, és mit hagynak hátra maguk után, és mindenekelőtt le akarjuk tesztelni azt az eszköztárat, amelyet kidolgoztunk, hogy élet után kutathassunk a Marson. Ha ezek az eszközök az itteni körülmények között működnek, ahol az életkoncentráció nagyon alacsony, akkor szerintünk működhet a vörös bolygón is” - mondta a madridi központ tudósa, Victor Parro.

Nem csak a Marson lehet élet

Nem a Mars az egyetlen, amely iránt nagy az érdeklődés. Az Európé, a Jupiter holdja az asztrobiológusok másik kedvence. Egy évtized múlva az Európét az Európai Űrügynökség JUICE űrhajója fogja feltérképezni. Az ügynökség madridi bázisán már nagyon várják ezt a küldetést.

„A JUICE alapvető célja, hogy holdról holdra feltárja a Jupitert, kezdve a legtávolabbitól, a Kallisztótól, azután következik a Ganümédész, majd az Európé. A három hold nagyrészt jégből áll, és lehetnek felszíni óceánjaik. A terv pedig ezeknek a tanulmányozása. Vannak érdekes utalások róluk, hogy sokkal izgalmasabbak életforma szempontjából, mint néhány éve gondoltuk volna” - mesélte stábunknak az ESA tudósa, Mark Kidger.

A Szaturnusz holdja, a Titán is az asztrobiológusok egyik célpontja lett, amióta az Európai Űrügynökség 2005-ben a felszínén folyékony metánt és etánt talált.

„A Titán légköre rengeteg metánt tartalmaz. De vajon hogy kerül oda? Az egyik őrült teória szerint nagy számú baktérium lehet a felszíne alatt, és azok termelhetik a metánt, amely betölti a Titán légkörét” - mondta az ESA tudósa.

A legtöbb elmélet szerint léteznie kell az életnek az Európéhez hasonló jeges holdak kérge alatti sűrű, sós óceánokban. És ebben a laborban a kutatók megpróbálják rekonstruálni ezeket a körülményeket, és tanulmányozni azoknak a kémiai helyzetét.

„Lényegében azt csináljuk, hogy összehozzuk a mintákat azokkal a kémiai anyagokkal, amelyeket tanulmányozni akarunk. Beletesszük ebbe a kamrába, nagy nyomás alá helyezzük, ebben az esetben ez például ötszázszor akkora, mint a Föld atmoszférájáé, de akár tízezerszeres szorzóval is dolgozhatunk, hogy megfelelően szimuláljuk az Európé vagy a Ganümédész óceánjainak körülményeit” - mondta nekünk ismét Madridból Victor Parro.

Kis zöld lények helyett parányi organizmusok

Senki nem hiszi, hogy intelligens élet lehet máshol a naprendszerünkön túl. Nincsenek kis zöld lények, rovarok vagy növények a Földön kívül. Ehelyett inkább valami hasonló lehet ott, mint a Rio Tinto sziklái között élő parányi organizmusok.

„Ez nem olyan, mint az az élet, amelyet a laboratóriumban létrehozunk néhány óra leforgása alatt. A felszín alatt geológiai időléptékben, vagyis sokkal lassabban történik a szaporodás és evolúció, ez teljesen más élettípust. De élnek, és jól vannak” - mondta Rio Tintoban Cristina Escudero Parada.

A Rio Tinto felfedezései nagy lökést adtak az asztrobiológiának. Amíg csupán egy évtizede a naprendszerünkben lévő életet még fenntartásokkal kezelték, erről már egyáltalán nincs szó.

„A Föld és a Mars ikerbolygók. Ugyanolyan eredetűek, csak kicsit más távolságra a Naptól, de földtanilag nagyon hasonlóak. Szóval ha van élet a Földön, miért ne lenne a Marson is?” - tette fel a legfontosabb kérdést Ricardo Amils.

Erre a kérdésre a válaszok nem váratnak magukra sokáig. 2020-ban az európai-orosz ExoMars misszió elindul a vörös bolygóra, mint az első olyan küldetés, amely a felszín alá ás, hogy az élet jeleit keresse.

#AskSpace

Jeremy Wilks - euronews: „És most következzen a műsornak az a része, amikor az Önök kérdéseit tesszük fel a világegyetemről szakértőknek, a #AskSpace használatával. Videókapcsolatban vagyok Paolo Nespoli űrhajóssal Houstonból. - Üdv Paolo! Kaptunk egy kérdést Michael Kinsertől az Egyesült Államokból. Arra kíváncsi, hogy hogyan készülnek fel az űrhajósok arra, ha hosszabb időt kell eltölteniük súlytalanságban és nagy sugárzás mellett, mint például egy Mars-küldetés alatt.

Paolo Nespoli – űrhajós: „Nagyon jó kérdés. Vannak javaslatok ezekre a problémákra, mint a sugárzás, például hogy használjuk pajzsot, építsünk egy elektromágneses pajzsot. Vannak jó és kevésbé jó ötletek. De a legfontosabb a szigetelés és a lekorlátozás.

A Nemzetközi Űrállomáson voltam, és azon gondolkodtam, hogy most itt vagyok, és ha valami gond lesz, akkor beugrom a Szojuzba, a kapszulámba, és négy órán belül földet érek.

Mi lenne, ha a Marson lennék? Mit tennék? Ez elkezd működni az ember agyában még mielőtt bármi baj lenne. Szóval ezekre mind fel kell készülnünk, és éppen ezt tesszük az űrállomáson.

Biztos vagyok benne, hogy megtudunk mindent, és megyünk majd a Marsra. És én biztosan jelentkezni fogok, ha lehet, hogy engem vigyenek fel!”

Jeremy Wilks - euronews: „Nagyon köszönjük, Paolo. Önök továbbra is elküldhetik kérdéseiket az AskSpace hashtag használatával, és mi megpróbálunk válaszolni. Emellett tájékozódjanak továbbra is a világegyetemről az euronews.com-on.”

Még több space